Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2419 Az Országgyűlés 31. ülése, i elkövetkező időkben tervezünk. Szerettem volna az önök és a közvélemény figyelmét két egymással összefüggő, szoros kölcsönhatásban levő kérdésre: gazdaságépítési feladatainkra és állami-társadalmi életünk további demokratizálásának fontosságára irányítani. Bízom benne, hogy ez sikerült, és egyetértésükkel találkozik. Amit elmondtam, úgy vélem, tükrözi azt a szellemet, amelyben dolgoztunk és a jövőben is dolgozni kívánunk. A terület, amellyel foglalkoznunk kell, amit át kell fognunk, óriási, s éppen ezért nem térhettem ki minden kérdésre részletesen. Közvéleményünk igen élénk érdeklődéssel kíséri a világban végbemenő eseményeket. Kormányzatunktól azt várja, hogy a magunk erejéhez képest mindent megtegyen a béke megőrzése, a háborús feszültség csökkentése érdekében. Joggal várja el tőlünk dolgozó népünk, hogy nemzetközi kapcsolataink építésével is igyekezzünk elérni országunk helyzetének további javulását. A kormányzat, nemzetközi tevékenysége során mindezen elvárásoknak igyekszik eleget tenni. Külpolitikai tevékenységünk megfelel annak az irányvonalnak, melyről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalt. Mint emlékezetes, szó volt elsősorban az európai béke és biztonság kérdéséről, az USA vietnami agressziójáról, a Közel-Keleten az izraeli agressziós cselekedetek fokozása következtében kialakult körülményekről. Külpolitikánk fokozódó aktivitását jelzi külügyminiszterünk nemzetközi tevékenységének növekedése. Kormányunk véleményét az aktuális külpolitikai kérdésekről Péter János külügyminiszter elvtárs fejti ki. Őszinte örömömre szolgálna, ha további munkánkat, észrevételeikkel, javaslataikkal, bírálatukkal segítenék. Nem könnyű feladat áll előttünk, és sikeres elvégzésének legfőbb biztosítéka csakis mindnyájunk jószándéka, cselekvő összefogása lehet. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) . ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést»20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.08—12.34. Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Péter János elvtárs, külügyminiszter kíván szólni. PÉTER JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A miniszterelnöki beszámoló feltárta jelenlegi belpolitikai, gazdasági, kulturális helyzetünket, eredményeinket, nagyon jelentős eredményeinket, problémáinkat is őszintén és nyíltan. Feltárta a közeli és távolabbi jövőre irányuló terveinket nagy távlatokban, az ezekkel összefüggő gondjainkat is. Feltárta azokat a feladatokat, amelyek terveink megvalósításában ránk hárulnak, s ezek sorában utalt azokra a nemzetközi összefüggésekre, amelyektől részben függ belpolitikai terveinknek a megvalósítása. Utalt a 1970. március 4-én, szerdán 2420 nemzetközi viszonyok általános változására is, és utalt arra, hogy belpolitikai tervezésünket, külpolitikai tevékenységünket össze kell hangolni azokkal az árnyalt változásokkal, amelyek a nemzetközi helyzetben végbemennek. A mi belpolitikai viszonyaink amellett, hogy sok tekintetben függnek a nemzetközi feltételek- \ tői, egyúttal hatnak is, pozitív vagy negatív értelemben, akármilyen szerény arányokban is, a nemzetközi viszonyokra. Az a feladatom, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben a külpolitikai beszámolóban, csatlakozva a Fock Jenő elvtárs által előadott kormánybeszámolóhoz, nemzetközi kapcsolataink alakulásáról szóljak, s ezek tükrében a nemzetközi viszonyok legújabb változásairól, legalábbis néhány változásáról. A jelenlegi nemzetközi viszonyokat nagyarányú mozgalmasság jellemzi. Ez nem egyszerűen felszíni jelenség, nem véletlen a jelenlegi viszonyok között. A sokféle, különböző szintű utazásokban és tárgyalásokban a nemzetközi erőviszonyok változásai tükröződnek, számunkra kedvező változásai. De a kedvező változások között egy pillanatra sem felejtjük el, hogy egyrészt a felszín alatt nagy veszélyek aknái rejtőznek, és felettünk a háború és a termonukleáris háború veszélyei is gyülekezhetnek időnként. Ebben a nagyméretű mozgalmasságban a mi kormányunk nagyon tudatosan, a lehetőségeket gondosan felmérve, a marxista—leninista külpolitikai elvek körültekintő alkalmazásával, nemzeti 'és nemzetközi érdekeink összehangolásával vesz részt. Az elmúlt hónapokban számos kétoldalú tárgyalás bontakozott ki Európában és a világ más tájain is. Szovjet—amerikai megbeszélések kezdődtek Helsinkiben és folytatódnak Bécsben az emberiség jövőjét nagyon lényegesen érintő kérdésekben. Szovjet—kínai megbeszélések folynak < Pekingben, s kínai—amerikai megbeszélések folynak Varsóban. A magyar párt- és állami vezetés két- és több oldalú megbeszéléseket folytatott Moszkvában, Berlinben, Prágában a leg- i utóbbi hetekben. December elején Moszkvában Kádár János elvtárs vezetésével párt- és kormánydelegáció vett részt az európai szocialista országok értekezletén az új, bizonyos értelemben új európai változások értékelése céljából. Ezt követően Kádár János elvtárs 'Prágába látogatott Husák elvtárs korábbi budapesti látogatásának a viszonzására, majd ez év januárjában Kádár János és Fock Jenő elvtárs Berlinbe utazott a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő szövetségi kapcsolataink fokozására és nemzetközi téren a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködésének összehangolására. Sok kétoldalú tárgyalás folyt közben szovjet—magyar, magyar—román, jugoszláv—magyar, csehszlovák—magyar, osztrák —magyar relációban. Az európai béke és biztonság, valamint általában a világbéke szempontjából egyaránt jelentősek azok a megbeszélések, amelyek egyrészt ' a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között — részben előkészítő megbe-