Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-30

2389 Az Országgyűlés 30. ülése, 1969. december 12-én, pénteken 2390 Ezért kérem a belügyminiszter elvtárs szíves válaszát arra nézve, milyen intézkedéseket kíván tenni rövid távon az elharapódzott szabálysértések 'felderítése, megtorlása és a preventív intézkedések fokozása érdekében, hosszabb távon pedig a közlekedésrendészeti szervek technikai felszereltségének és a balesetek kivizsgálásának korszerűsítése érdekében? Mit várhatunk az ellenőrzések számának és hatékonyságának növelése vonalán? Végül kérem a bejügyminiszter elvtárs szíves válaszát arra nézve is, hogy milyen lehetőséget lát a közlekedésrendészet személyi állományának továbbképzése területén, valamint a fokozott követelményekkel arányban álló fizetések biztosítására. Kérésem azért szólott csak a belügyminiszter elvtárshoz, bár lényegében több tárcát is érint, mert a gyors segítség lehetősége a belügyminiszter elvtárs kezeibe van letéve. ELNÖK: Az interpellációra Benkei András elvtárs, belügyminiszter válaszol. BENKEI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Molnár József elvtárs interpellációja a közúti közlekedés rendjével és biztonságával kapcsolatban igen fontos és időszerű, a lakosság részéről is figyelemmel kísért problémákat vetett fel. Közismert tény, hogy a közúti közlekedés terén a felszabadulás után hosszú ideig csekély, majd 1958-tól igen gyors ütemű fejlődés következett. A hazai gépjárműállomány 1960-ban közel 341 ezer darabból állt, amely zömében motorkerékpár volt. Ez évben ez több mint 860 ezerre növekedett, és ezen belül már lényegesen nagyobb a gépkocsik számaránya. A közúti forgalom nagyságát fokozza a mezőgazdaság szocialista fejlődése következtében kialakult gépesítés, valamint a tisztelt Országgyűlés által az elmúlt évben jóváhagyott közlekedési koncepció megvalósítása. A közúti közlekedésben számolnunk kell mintegy 2,5 millió kerékpárral és 140 ezer fogatolt járművel is. A gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezők száma évente átlagosan 80 ezerrel növekszik, és jelenleg már meghaladja az egymilliót. A Belügyminisztérium már 1963-ban szervezeti, létszámbeli és technikai fejlesztési intézkedéseket tett a forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében. A közúti közlekedésben érdekelt más tárcák is a népgazdaságadta kereteken belül intézkedtek a biztonságosabb közlekedés feltételeinek gyorsított ütemű megteremtése érdekében. Mindez kedvezően befolyásolta a forgalombiztonság alakulását. Azonban a forgalom növekedésével az erőfeszítések ellenére nem tudott lépést tartani az utak korszerűsítése, a főváros forgalomszervezésének modernizálása, a vasúti-közúti kereszteződések átépítése, a gépjárműalkatrész-pótlás, a szervizhálózat, a gépjárművezető-képzés és a biztonság fokozását szolgáló egyéb járulékos fejlesztés. Az ellentmondásos fejlődésből adódó káros következményeket a baleseti statisztika is tükrözi. Molnár elvtárs interpellációjában ismertette a főváros néhány baleseti adatát. Kétségtelen, hogy a forgalom nagyságából és feltételeiből adódóan a balesetek zöme itt következik be. Hű képet viszont inkább az országos adatok adnak. Az 1960 óta eltelt közel 10 év alatt közlekedési baleset következtében 8450 személy meghalt és 170 000 szenvedett sérülést. Ez év első 9 hónapjában közel 17 600 személyi sérüléses baleset történt és 830 személy vesztette életét. A növekedés 11, illetve 14 százalékos. A sérüléssel járó közlekedési balesetek növekedésének aránya ez évben eddig az elmúlt két év átlaga alatt van, azonban így is sajnálatosan magas. Teljes mértékben igaz Molnár elvtársnak az a megállapítása, hogy a balesetek döntő többségükben a járművezetők hibáira vezethetők viszsza. A járművezetők közel 13 500, a gyalogosok több mint 3300 balesetet okoztak. A leggyakoribb a gyorshajtás (16,7%), az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása (15,5%), a szabálytalan kanyarodás (9,8%) és előzés (6,2%). A gyalogosoknál pedig az úttesten való szabálytalan áthaladás 12.9%)). Az ittas állapotban okozott balesetek száma igen magas, közel 16 százalék. A rendőri szervek balesetokozás (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) miatt több mint 6500 esetben, ittas vezetés miatt pedig mintegy 3200 esetben indítottak büntető eljárást. A közúti balesetek számának növekedése arra figyelmeztet, hogy fontos és szükséges a közlekedési biztonság kérdésével széles körben foglalkozni. Ezért tartom helyénvalónak, hogy itt az Országgyűlés fórumán is ráirányult a figyelem e közös gondunkra. Tisztelt Országgyűlés ! Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év november 26—28-i ülésén megtárgyalta a Belügyminisztérium munkájáról szóló jelentést, és a rendőri munka színvonalának fejlesztésére megfelelő határozatot hozott. Teendőink, feladataink között jelentősek a biztonságosabb közlekedésre vonatkozóak is. Feladatunk megoldása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal közösen a közeljövőben átfogó javaslatokat terjesztünk a kormány elé. Az előterjesztés felöleli a tárgyi és személyi, valamint ezzel összefüggésben a hatékonyabb megelőzés megteremtését biztosító intézkedéseket. Kidolgozás alatt áll a KRESZ szabályainak a megváltozott követelményekhez és a nemzetközi előírásokhoz igazodó módosítása. Egyes büntető jogszabályok felülvizsgálatának keretében napirenden szerepel a közúti közlekedéssel összefüggő egyes rendelkezéseknek a társadalom védelme oldaláról kívánatos átdolgozása. Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése mellett ezzel is az általános megelőzést kívánjuk erősíteni. A közlekedés rendjének biztosítása érdekében tett és a közeljövőben tervezett intézkedéseink szorosan kapcsolódnak a jelenlegi helyzethez és a távlati tervek igényeihez is. Feladatkörök átcsoportosításával igyekeztünk biztosítania közrendvédelmi szolgálat hatékonyabb részvéte105 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ