Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1697 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1698 a nyugat-európai országokkal. A probléma csak az, hogy mi kis ország vagyunk, jelenleg még nem túl nagy nemzeti jövedelemmel rendelkezünk. Ebből következően a korábbi időszakban a tudományos-kutatási tevékenységben kialakult autarchia szükségszerűen lemaradást eredményezett. Magyarországon az alacsonyabb jövedelem és kis méreteink miatt a kutatásra és fejlesztésre fordítható összegek volumenben nem bírják el az összehasonlítást a nagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen is segít a törvényjavaslat, azáltal, hogy a nemzetközi kritériumoknak mindenképpen megfelelnek, sőt mint említettem, bizonyos értelemben progresszívebb lesz sok nyugati ország szabadalmi törvényénél. Arra irányuló törekvéseinket, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi tudományos életbe, azzal is elősegíti, hogy nyugati partnereink érdekeltek legyenek, találmányaik magyarországi szabadalmi oltalmának igénylésében. Ebből viszont az következik, hogy ez a bekapcsolódás intenzitását növeli. Természetes, hogy az ország tudományosgazdasági fejlődésében rendkívül nagy és elsődleges szerepe van a szocialista országokkal történő együttműködésnek és azon belül különösen a Szovjetunió tudományos műszaki tevékenységével történő kooperációnak. Erről most csak azért nem beszéltem, mert a szocialista országok közötti tudományos, műszaki együttműködést és különösen a Szovjetunióval kialakult tudományos, technikai együttműködést egészen más elvek alapján, a szocialista együttműködési elvek alapján alakítottuk ki, és ezek az elmúlt 15—20 év alatt rendkívüli módon fejlődtek, s ma is megnyugtatóan és nagy ütemben fejlődőben vannak. E téren is folyamatban van bizonyos új módszerek kialakulása. Azért beszéltem kiegészítésképpen a szabadalmi törvénynek arról a várt hatásáról, hogy a nyugati országokkal való kontaktust segíti előmozdítani, mert nagyméretű volt elmaradásunk a korábbi időszakban kialakított elzárkózásunk következtében. Nehogy félreértés történjék, a szocialista országokkal, s különösképpen a Szovjetunióval a tudományos, műszaki együttműködés rendkívüli eredményeket hozott az ország iparának, hozzájárult tudományos tevékenységének megalapozásához. A jelenlegi szakaszban olyan a jellege, hogy egyre nagyobb és több területen, az integráció jegyében, fontos tudományos, műszaki együttműködéssel járul hozzá a magyar tudományos élet fejlődésének a meggyorsításához. A harmadik ilyen kérdés, amely az egész fejlődés szempontjából nagy jelentőségű, az, hogy Magyarországon a korábbi időszakban — ha megengedik, arra nem térek ki, hogy miért — elhanyagoltuk a biológiai kutatásokat. A tudományos kutatási munka általános fejlődéséhez képest a biológiai kutatások jelentős mértékben elmaradtak. Ennek felismerése után az Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az OMFB kutatási anyagi eszközeinek nagy részét e lemaradás behozására fordítja immár évek óta. Nagy jelentősége van azonban annak, hogy a biológiai munka, és azon belül is különösen az állatgenetikai munka elismertetése révén, amit a törvény kiegészítő részei tartalmaznak, ennek a tudományterületnek, az állatgenetikának a művelői ösztönzést kapnak majd, s én ebben a pillanatban ezt, tehát ezt a politikai hatást nagyobb jelentőségűnek tartom, mint azt, amit a közeli években a materiális megvalósulás terén -várni lehet. Ezeket az indokolásokat azért fejtettem ki, hogy még egyszer megköszönve a segítő munkát, rámutassak, hogy nem csupán a törvényjavaslatot sikerült progresszívvé, haladóvá tenni, hanem ezen keresztül a magyar tudományos, műszaki élet meggyorsításához is hozzájárultak mindazok a képviselő elvtársak, akik a törvény előkészítése során szívesek voltak segíteni. Ha megengedik, most áttérnék a vitában elhangzott egyes módosító javaslatokra. Javaslom, hogy dr. Varga Pálné elvtársnőnek azt a javaslatát, amely a 66. § kiegészítésére vonatkozott, az Országgyűlés fogadja el, mert annak beiktatása, vagyis, hogy az előhasználati joggal kapcsolatos eljárások is belekerülnek a 66. §-ba, sok félreértés kiküszöbölését eredményezi. A 30. § C) pontjához tett javaslattal kapcsolatban az az ajánlásom, hogy ezt az Országgyűlés a következő indokolás alapján ne tegye magáévá. Itt arról van szó, hogy a szabadalmi oltalomról a szabadalom tulajdonosa visszamenő hatállyal lemondhat-e vagy sem. Nem túlzottan lényeges kérdés, de ha ezt törölnénk, sok és felesleges bürokratikus eljárás válnék szükségessé. Miért? Mert ha egy szabadalmi oltalommal bíró szabadalmas megállapítja, hogy a korábbi időszakban, amikor megkapta az oltalmat, valamilyen oknál fogva erre nem volt jogosult, akkor a megsemmisítést peres eljárással kell lefolytatni. De ha maga a szabadalmas is belátja, hogy jogosulatlan volt, akkor a peres eljárások feleslegessé tétele érdekében indokolt, hogy visszamenő hatállyal mondhasson le a szabadalmi oltalomról. Félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy ha időközben, a visszamenő hatály és a tárgyidőszak között valamilyen anyagi vagy egyéb következményekkel járó terhek alakultak ki a szabadalmasra, ezek alól is mentesül. Csak a szabadalmi oltalomról mondhatna le, ha közben a szabadalmas valamilyen anyagi vagy egyéb terhelést kapott vagy szerződéseket kötött, ezek alól az oltalom megszűnése nem mentesíti. Ennek alapján javaslom, hogy a módosítási indítványtól tekintsenek el. Ezt az indokolást egyébként a bizottsági ülésen dr. Varga Pálné elvtársnő is elfogadta. Ezzel erősítem meg indítványomat. Krasznai Károlyné elvtársnő választ kért arra, hogy a javaslat miért zárja ki az oltalomból a vegyi úton előállított termékeket. Magyarországnak különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy különböző eljárásokkal előállítható termékek szabadalmát ne adja meg. Ezt a jogot törvényükbe csak azok az országok illeszthetik be, amelyek biztosak abban, hogy nagy tudományos kapacitásuk révén nagymértékben valószínűsíthető, hogy új termékeket mindig ők találnak fel. Ha tudniillik mi ezt a jogot megadnánk, akkor nem lenne lehetséges, hogy egy más jellegű eljárással — amiben mi elég gyakorlottak vagyunk — ugyanazokat a termékeket társadalmi céljaink 74 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ