Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-28
22S5 Áz Országgyűlés 28. ülése, 4$69: decerriber tO-ên, szerdán £215$ hiszen az építőariyag-árak évről évre történő, ha lassú emelkedése is, de összefüggésben van a fennálló helyzettel. Igen komoly nehézséget jelent, hogy a telepszerű magánlakás-építkezések terület-előkészítéséhez á tanácsoknak szűkösen, döntően csak saját fejlesztési alapjukból van lehetőségük. Ennélfogva legtöbbször nem tudják időben biztosítani a szükséges közműveket, s ebből következik, hogy az igényeknek megfelelő telekellátást sem. Ez is komoly akadály, amelynek elhárítása sürgős feladat. Nem jobb a helyzet a falusi telekellátással sem, sok a huzavona a kisajátítási eljárásban, a tanácsi és az OTP ügyintézésben. Hosszú és küzdelmes az út és az idő, amíg az építeni szándékozó a telket meg tudja vásárolni, nem is beszélve arról, hogy olyan megyében is, mint Csongrád, egy 150— 160 négyszögöles telek ára 30—50 000 forint között mozog. A kialakult helyzetben egyre gyakoribb a felvetés, hogy mi lenne az előnyösebb, ha az állam magára vállalja a lakásépítés, minden terhét és annyi lakás épül ma állami erőből, mint amennyi épül, vagy a magánerőt jobban segíteni, esetleg egész minimális ár ellenében telekjuttatással. Lehet, hogy a gondolat felvetése ma még ellenállásba ütközik, meggyőződésem azonban, hogy ennek szükségessége fennáll, és ezen komolyan kell gondolkodni. 1968. január 1-től az új lakóházak és az önálló lakások építőit a rendéletben szabályozott szakipari munka elvégzése után állami árkiegészítésben kell részesíteni, akár építési kölcsönnel, akár saját erőből történik az építés. Az árkiegészítés módját és mértékét a rendelet szabályozza. Két év tapasztalatai alapján felmerül annak szükségessége, hogy a kormányzati szerVek e rendelet hatásait, a gyakorlat során felmerült visszásságokat vizsgálják felül és ha lehet, a rendeletet a kialakult körülményeknek megfelelően módosítsák. Miről van sző? Idézem a rendelet 1. §-át. ,A rendelet hatálya kiterjed a kisiparosok kivételével bármely kivitelező által a lakosság részére végzett építőipari munkára." Eddig az idézet. Vagyis állami árkiegészítést állami kölcsönnel vagy magánerőből építtetők csak akkor kaphatnak, ha állami, tanácsi vagy szövetkezeti kivitelezővel építtetnek. S itt a lényeg. Mindenki tudja, minden bizonnyal a kormányzati szervek előtt is világos, hogy magánerőből történő lakásépítésre ilyen kapacitás csak szűkösen áll rendelkezésre. Csongrád megyében például a magánerőből történő építkezéseknek egyharmada épül ilyen kivitelezéssel, az építtetők kétharmadának pedig nincs más lehetősége, mint magárikisiparossal építtetni." Ez a körülmény azt is jelenti, hogy az építtetők kétharmada saját hibáján kívül nem kaphatja meg az állami árkiegészítést.' . : " ":••' "'' "" '"" " Szabad legyen e problémához egy nem pénzügyi, hanem politikai vetületű kérdést is hozzátennem. Nem valószínű ugyanis, hogy az építtetők egyharmada, aki megszerzi az állami vagy szövetkezeti kivitelezést, a legjobbari rászorul az állami árkiegészítésre, bár a rendelet különbséget nem tesz és nem is kell, hogy tegyen. Ugyanakkora: fizikai murikások, a kisebb jövedelműek, akik anyagi nehézségeik ellenéré is vállalják äz építés gondjait, nem kaphatják meg az állami árkiegészítést, mert magánkisiparossal építtetnek. Tudom, hogy lehetőségeinket nem kedvünk szerint- választjuk. Azt is tudom, hogy é visszásság rendezése nemcsak pénzügyi kérdés, mégis úgy vélem, hogy kormányzati szerveinknek e problémát meg kellene vizsgálniuk és é kötöttségeket fel kellene oldaniuk. Vagyis mindaz áz építtető, aki vállalja a lakásépítés' nehézségeit, gondjait és ezzel valamelyest csökkenti az állami terheket, részesüljön áz állárrii árkiegészítésben, függetlenül attól, hogy állami, szöVétkézéti vagy magánkivitelezővel építi a lakást. Ez a körülmény minden bizonnyal kedvezően hatna az állami kölcsönnel, illetve a magánerőből történő lakásépítés helyzetére, egyúttal nagy társa^ dalmi gondunk mielőbbi' megoldását szolgálná. 1968. január l-ével a lakásépítési állami kölcsönt új módon szabályozták. Az elmúlt két év tapasztalatai szerint, figyelembe véve az építőanyag-árváltozásokat, a szállítási költségekét, a munkabér alakulását, megállapítható, hogy ma már ennek a kölcsönnyújtásnak nincs ösztönző hatása. Minden bizonnyal ez is oka annakj hogy az állami, kölcsönnel, illetve a magánerőből épülő lakások száma az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutat. Ezért az összefüggéseket mélyebben kellene feltárni és időben megfelelő intézkedést tenni. -;•';• Tisztelt Országgyűlés ! A másik gondolat, amelyet felvetek, sajátosan azon a területen jelentkezik, ahol az olajbányászat, az olajgyűjtő helyekre való szállítás csőrendszerben történik. Ismeretes,, hogy Csongrád megye az utóbbi -években áz olajbányászat területén rangos helyet foglalt el. A megyében feltárt szénhidrogének népgazdasági, társadalmi érdekeket szolgálnak, és ennek őszintén örülünk. Az öröm mellett azonban vannak gondok is. Csongrád megyében az olaj- és a gáz gyűjtőhelyekre a szállítórendszer kiépítése megművelt mezőgazdasági területen történik, ahol ebből jelentős károk keletkeznek. A fennálló jogszabályok értelmében az úgynevezett zöldkárok megtérítése alapjában rende.zettnek tekinthető. Van azonban az éremnek egy másik és nem harmadik oldala is. A gyűjtőrendszer kiépítése ugyanis olyan körülményeket idéz elő, amelyek nem teszik lehetővé. a korábban .már kialakított, kiépített termelési rendszer folytatását, például az öntözéses zöldségtermelést, rizstermelést, stb., amely ezen a területen jelentős, A kiépített szállítórendszer használata, az öntözéses termelést veszélyezteti. Ennélfogva az érintett gazdaságokat a zöldkáron túl olyan kár is éri, hogy az érintett területek termelési struktúráját meg kell. változtatni, ez pedig jelentős terheket jelent a gazdaságoknak, Ezek a gondok az olajbányászat terjedésével a megyében egyre bővülnek. Az érdekelt gazdaságok az így. elszenvedett károkért elsősorban nem kártérítést kérnek, hanem azt, hogy a Gazdasági Bizottság tegyen intézkedést, hogy ilyen károk esetén például a gáz, mint energia mezőgazdasági termelésben váló felhasználásához, a rendszer riiegépítéséhez kapjanak kedvezményes állami támogatást,- .'••"'- •'"''• i;, ;-': ! ' •' " • '--';'
