Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2245 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2246 zása következtében. Az építőipari árszínvonal az előzetes számításoknak megfelelően mintegy 3—4 százalékkal nő. Az árszínvonal növekedése főként a begyűrűző anyagárváltozásoknak és az építésszerelési adó részbeni áthárításának tulaj­donítható. Annak ellenére, hogy az árszínvonal válto­zása megfelel a tervezett szintnek, gyakran ta­lálkozunk olyan törekvésekkel, hogy a nagyobb nyereséget nem a termelékenység fokozásával, a gazdaságosság növelésével, hanem különféle jogtalan költségek felszámolásával kívánják biz­tosítani. Innen is szeretném felhívni a vállala­tok figyelmét, hogy a kétes vállalati árpolitika még átmenetileg sem válhat be. Tartós renta­bilitást csak a tényleges termelési eredménye­ken alapuló, céltudatos gazdálkodás biztosíthat. Az építőipar árpolitikáját a népgazdasági szintű elképzelésekhez igazítjuk. Arra törek­szünk, hogy a jelenlegi piaci viszonyok ne idéz­zék elő az árszínvonal egészségtelen torzulását. Különösen fontosnak tartjuk a közvélemény ér­deklődésének középpontjában álló lakásköltsé­gek stabilizálását. Állandóan figyelemmel kísérjük a lakás­koltségek alakulását, és nagy erőfeszítéseket te­szünk annak érdekében, hogy a lakásköltségek fokozatosan csökkenjenek. így például Budapes­ten már régebben működő házgyárak 1969-ben lakásonként — egyes típusoknál — 10 000 forint­tal csökkentették az árakat. Ügy vélem, hogy a lehetőségek helyes és körültekintőbb mérlegelé­sével és felmérésével a beruházók, tervezők és kivitelezők összehangolt törekvéseivel további költségcsökkentés érhető el. Az építőanyagipar 1969. évi terve az egyen­súlyi helyzet javítása érdekében növekvő im­port mellett a termelés növekedésének ütemét 7,5 százalékos mértékben irányozta elő annak feltételezésével, hogy a rendelkezésre álló kapa­citásokat maximális mértékben ki fogjuk hasz­nálni. Az építőanyagipari vállalatok 1969. évi gaz­dasági tevékenysége azonban különböző okok miatt nem alakult kielégítően. így az építőanyag­ellátás a feltételezettnél kedvezőtlenebbül ala­kult, és ez hátrányosan befolyásolta mind az építőipari vállalatok anyagellátását, mind a la­kossági igények kielégítését. A legsúlyosabb helyzet a cementellátásban állott elő. A hazai termelés üzemzavara a cementimport elégtelen­ségével párosulva jelentős cementhiányt oko­zott. Ugyanakkor néhány fontos építőanyagban — falazóanyagokban, beton- és vasbeton-termé­kekben, egészségügyi kerámiákban, különféle adalékanyagokban — az ellátás színvonala ki­elégítőnek tekinthető. Itt viszont a fogyasztók igényei alacsonyabbak voltak a tervezettnél, és így tartós kapacitás-kihasználatlanság jelentke­zett. Tisztelt Országgyűlés! Az 1970. évi népgaz­dasági terv a szocialista szektor építési-szerelési tevékenységének 7 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ez. az előirányzat azonban nem fe­jezi ki a feladat nagyságát, bonyolultságát és jelentőségét. Az építési szükségletek kielégítési színvonalában a 7 százalékos felfutás esetén a jövő évben sem várható alapvető változás, mi­vel a termelés növekedésével arányosan bővül a fizetőképes építési kereslet is. Az építőipari beruházások összetétele 1970-ben kismértékben változik. 29 nagyberuházást kell befejezni. Csök­ken az egyedi nagyberuházások részaránya, ez­zel szemben tovább nő a vállalati beruházások volumene. A következő tervidőszak építési fel­adatai közül változatlanul kiemelkedő jelentő­ségű a lakásépítés. 1970-ben 70 000 lakást kell átadnunk, ami ez évhez képest mintegy 10—11 százalékos növekedést jelent. Ezen belül az ál­lami lakásépítés 25 százalékkal nő. Ilyen volu­menű lakásépítés az elmúlt időszakban még nem valósult meg Magyarországon. A lakásépítés jelentős részét több szintes, telepszerű elhelyezéssel, döntően korszerű tech­nológiával, a korszerű termelőbázisok egyidejű bővítésével kell megvalósítani. Az aránytalan­ságok és szűk keresztmetszetek mielőbbi meg­szüntetése érdekében az építőipari ágazat ter­melésbővítését az egyes szakágazatokban eltérő mértékben kell megoldani. Az átlagosnál nagyobb termelésbővítésre van szükség a közműépítés, a szak- és szerelő­ipar, valamint a fenntartási tevékenység növe­lése érdekében. E feladatok közül is kiemelkedő jelentőségű a közművesítés elmaradásának mi­előbbi felszámolása. Ezért a közművesítési ka­pacitások fejlesztése érdekében új vállalatok szervezésére is sor kerül. Az építőipar jövő évi termelési előirányzatának teljesítéséhez elsőren­dű feladatunk az anyag- és műszaki ellátás za­vartalan biztosítása. Az építőipari ágazat álló­eszköz-fejlesztésére mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez lehetőséget nyújt gyorsabb ütemű és hatékonyabb gépesítésre, az építésipa­rosítás területi bázisainak fejlesztésére, a tech­nológiailag elmaradottabb építőipari szektorok gyors ütemű fejlesztésére. Az ágazat állóeszköz­fejlesztése gyorsítása érdekében kölcsönforráso­kat is igénybe kell venni, elsősorban a válla­lati saját eszközök kiegészítéseként preferált hosszú lejáratú hiteleket. Az 1970. évi feladatok közül kiemelkedő fon­tosságú az építőanyagipari termelés növelése. A szilikátbázisú építőanyagokkal szemben jelent­kező kereslet várhatóan tovább differenciálódik. Az átlagosnál előreláthatóan jobban növekszik a korszerű és jó minőségű építőanyagok iránti igény. Az építőipari ágazat építőanyagokkal való zökkenőmentes ellátásán túlmenően gon­doskodnunk kell a lakosság keresletének foko­zottabb kielégítéséről is. Ezért a kormány a kon­tingentált termékek körét, a cement-, a tető­fedő és falazóanyagokon túlmenően a falburkoló csempékre, a burkolólapokra és azbesztcsövekre is kiterjesztette. Az építőanyagok termelését 1969-hez képest 10 százalékkal magasabbra irá­nyoztuk elő. Az igények kielégítésének érdeké­ben az importot 30 százalékkal növeljük, ezen belül a legfontosabb gyártmányok köriben a növekedés 50 százalékos. Az alapvető építőanya­gok piacán az adalék- és falazóanyagokból, a beton- és vasbeton-termékek túlnyomó részé­ből az igények kielégíthetők. A javuló tenden­cia ellenére sem lesz teljesen zavartalan az el­látás a cement-, húzott síküveg és tetőfedő anya­gokból. A cementellátás javítása érdekében a

Next

/
Thumbnails
Contents