Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2247 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2248 váci cementgyár 4. számú kemencéjének üzembehelyezését előbbre hozzuk és ez lehetővé teszi, hogy a jövő évben a hazai termelés eléri a 3 millió tonnát. Az igények kielégítése még így is közel egymillió tonna cement importját teszi szükségessé. A szilikátbázisú építőanyagokat termelő vállalatok állóeszköz-fejlesztésének céljára az 1970. évi terv 2,7 milliárd forintot irányoz elő. Ugyanakkor a jövő évi hitelpolitikai irányelvek a jelenleginél kedvezőbb előfeltételeket biztosítanak. a korszerű építőanyagok termelésének bővítésére. Tovább bővítjük az anyagipari bázisokat, folytatjuk a béremendi cementgyár, az orosházi üveggyár, a szentendrei csőgyár építését, és napirendre kerül az épületasztalos-ipar rekonstrukciója. Nagy súlyt helyezünk az ipari háttér mielőbbi megteremtésére. Gondolok itt elsősorban a szerelvényellátás, a felvonók, műanyagok mennyiségi és minőségi választékának bővítésére. Az építőipari igények kielégítésének alapvető feltétele az építés iparosításának gyorsított ütemű folytatása. Változatlanul a legfontosabb területnek tartjuk a korszerű lakásépítési technológia kiszélesítését. 1970-ben a panelos lakások számára az előirányzat szerint mintegy 70 százalékkal haladja meg az ez évit. Tovább épül a debreceni és a szegedi házgyár, és előkészítés alatt áll a 4. számú budapesti házgyár építése, A panelos technológiák mellett nagy súlyt helyezünk az úgynevezett alagútzsaluzatos öntött technológia fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó előregyártás megszervezésére. Az új építési technológiák sorában nagy jelentősége van a kapacitás intenzív növelését célzó könnyűszerkezetes építési mód bevezetésének. A könnyűszerkezetes építés egyrészt az acélalumínium, műanyag, műanyaghabok, farostlemezek felhasználásával új alapanyaggyártó bázisokat von be az építésbe. Másrészt az építésiparosítás ütemét fokozza az ipari-mezőgazdasági és középületek építésében. Az előregyártott könnyű vázszerkezetek alkalmazása terén már eddig is értünk el kedvező eredményeket. Meg szeretném említeni az Iparterv., az Aluterv., és a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat együttműködésével épült tuzséri 1000 vagonos hűtőházat, az Agroterv. és az Országos Szakipari Vállalat 200 vagonos hűtőtárolóját Nyírmeggyesen, a Bábolnai Állami Gazdaság sertésés baromfitenyésztő telepét — és sok más épületet sorolhatnék fel, amely bizonyítja, hogy megvan a feltétele a könnyűszerkezetes építési mód széles körű elterjesztésének is. Az 1970. évi terv az építőipari ágazatban a termelés mintegy 8 százalékos növekedése mellett az egy főre jutó termelési érték 4—5 százalékos növekedésével számol, ami azt jelenti, hogy a többlettermelésnek mintegy 55—60 százalékát a termelékenység emelése útján kell megvalósítani. Az építőipari vállalatoknál levő szervezési tartalékok feltárása biztosíthatja a munka termelékenységének megkívánt ütemű emelését. Az intenzív fejlesztési törekvések ellenére az építőipar 1970. évi terve mintegy 11 000-rel több munkás foglalkoztatását teszi szükségessé. Ezek elsősorban az említett szakágazatokban nyernek elhelyezést, de zömmel Budapesten. Meg szeretném említeni elvtársak, hogy Budapesten 526 négyzetkilométer területen évente 8 milliárd forintot meghaladó építési tevékenység folyik. Ez egy óriási mennyiségű anyag mozgatását és több tízezres létszámot igényel, amit sajnos az utóbbi években nem tudtunk megfelelően feltölteni. Ezt a 11 ezer munkást az építőipar számára meg kell szerezni, ugyanakkor a jelenlegieket meg kell tartani. Fontos feladat ezért a munkaerővándorlás megállítása. A munkások ott dolgoznak szívesebben, ahol törődnek velük, megbecsülik őket. Ezért vizsgálni kell az építőipari munkások bér- és jövedelemarányait és megfelelő intézkedésekkel, a személyi és kollektív érdekeltség fokozásával kell az építőipar munkaerő-helyzetét stabilizálni. Arra kell törekedni, hogy az keressen többet, aki többet is dolgozik. Az építőipari munkások bérhelyzetének megjavítása nem elsősorban központi feladat. Ezen a téren is jelentősek a vállalati tartalékok. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a vállalatok vezetői többségükben még mindig nem élnek eléggé a kereseteknek a teljesítménnyel arányban álló differenciálásával. A jól dolgozóknak, a törzsgárda tagoknak minden olyan kedvezményt meg kell adni, amire a jogszabályok és a vállalat anyagi eszközei lehetőséget adnak. Ugyanakkor meg kell követelni a munkafegyelem megszilárdítását mind a központokban, mind a munkahelyeken. A dolgozók igazságérzete megköveteli, hogy a lógósokat keményebb intézkedések sújtsák. Az új technológiák bevezetése újfajta szakmunkások képzését igényli. Ezért az építőipar fejlesztésének elsőrendű feltétele a szakmunkásutánpótlás biztosítása érdekében a képzés korszerűsítése. Erre vonatkozóan részletes felméréseket végeztünk, amelyek alapot adnak a várható szükségletekkel összefüggő képzési feltételek kialakításához. Tisztelt Országgyűlés! Az építőipar gyors ütemű fejlesztése a közgazdasági szabályozók olyan differenciált továbbfejlesztését indokolja, amely fokozza a vállalat érdekeltségét a termelés növelésében, a technikai bázis bővítésében, a minőségi követelmények fokozottabb előtérbehelyezésében, ugyanakkor elősegíti az építőipar munkaerő-bázisának fejlődését azáltal, hogy kedvező feltételeket teremt — a gazdasági hatékonyság növekedése révén — a személyi jövedelmek emelésére. Az építő- és építőanyagipar gyors fejlesztéséhez koncepciót dolgoztunk ki, amelyet a közeljövőben a kormány elé kívánunk terjeszteni. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ahol az építőipar fejlesztési koncepciója a strukturális arányok alapvető változását irányozza elő, olyan gazdasági környezetet alakítsunk ki, amely megfelelően érdekeltté teszi a termelő szervezeteket a többletfeladatok és az ezzel szükségszerűen együtt járó kockázat vállalására. Ezért az építő- és építőanyagipar fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célkitűzések realizálása tartós, egyes esetekben átmeneti preferenciákat és állami támogatást igényel. Az építőipari ágazatban a jövő évben a jövedelmezőség színvonalának közel 2 százalékos