Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2247 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2248 váci cementgyár 4. számú kemencéjének üzem­behelyezését előbbre hozzuk és ez lehetővé te­szi, hogy a jövő évben a hazai termelés eléri a 3 millió tonnát. Az igények kielégítése még így is közel egymillió tonna cement importját teszi szükségessé. A szilikátbázisú építőanyago­kat termelő vállalatok állóeszköz-fejlesztésének céljára az 1970. évi terv 2,7 milliárd forintot irányoz elő. Ugyanakkor a jövő évi hitelpoliti­kai irányelvek a jelenleginél kedvezőbb előfel­tételeket biztosítanak. a korszerű építőanyagok termelésének bővítésére. Tovább bővítjük az anyagipari bázisokat, folytatjuk a béremendi ce­mentgyár, az orosházi üveggyár, a szentendrei csőgyár építését, és napirendre kerül az épület­asztalos-ipar rekonstrukciója. Nagy súlyt helyezünk az ipari háttér mi­előbbi megteremtésére. Gondolok itt elsősorban a szerelvényellátás, a felvonók, műanyagok mennyiségi és minőségi választékának bővíté­sére. Az építőipari igények kielégítésének alap­vető feltétele az építés iparosításának gyorsított ütemű folytatása. Változatlanul a legfontosabb területnek tartjuk a korszerű lakásépítési tech­nológia kiszélesítését. 1970-ben a panelos laká­sok számára az előirányzat szerint mintegy 70 százalékkal haladja meg az ez évit. Tovább épül a debreceni és a szegedi házgyár, és előkészítés alatt áll a 4. számú budapesti házgyár építése, A panelos technológiák mellett nagy súlyt he­lyezünk az úgynevezett alagútzsaluzatos öntött technológia fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó előregyártás megszervezésére. Az új építési tech­nológiák sorában nagy jelentősége van a kapa­citás intenzív növelését célzó könnyűszerkeze­tes építési mód bevezetésének. A könnyűszerkezetes építés egyrészt az acél­alumínium, műanyag, műanyaghabok, farostle­mezek felhasználásával új alapanyaggyártó bá­zisokat von be az építésbe. Másrészt az építés­iparosítás ütemét fokozza az ipari-mezőgazda­sági és középületek építésében. Az előregyár­tott könnyű vázszerkezetek alkalmazása terén már eddig is értünk el kedvező eredményeket. Meg szeretném említeni az Iparterv., az Alu­terv., és a 31-es számú Állami Építőipari Válla­lat együttműködésével épült tuzséri 1000 vago­nos hűtőházat, az Agroterv. és az Országos Szak­ipari Vállalat 200 vagonos hűtőtárolóját Nyír­meggyesen, a Bábolnai Állami Gazdaság sertés­és baromfitenyésztő telepét — és sok más épü­letet sorolhatnék fel, amely bizonyítja, hogy megvan a feltétele a könnyűszerkezetes építési mód széles körű elterjesztésének is. Az 1970. évi terv az építőipari ágazatban a termelés mintegy 8 százalékos növekedése mel­lett az egy főre jutó termelési érték 4—5 száza­lékos növekedésével számol, ami azt jelenti, hogy a többlettermelésnek mintegy 55—60 százalékát a termelékenység emelése útján kell megvalósí­tani. Az építőipari vállalatoknál levő szervezési tartalékok feltárása biztosíthatja a munka ter­melékenységének megkívánt ütemű emelését. Az intenzív fejlesztési törekvések ellenére az építőipar 1970. évi terve mintegy 11 000-rel több munkás foglalkoztatását teszi szükségessé. Ezek elsősorban az említett szakágazatokban nyernek elhelyezést, de zömmel Budapesten. Meg szeretném említeni elvtársak, hogy Budapesten 526 négyzetkilométer területen évente 8 milliárd forintot meghaladó építési tevékenység folyik. Ez egy óriási mennyiségű anyag mozgatását és több tízezres létszámot igényel, amit sajnos az utóbbi években nem tudtunk megfelelően fel­tölteni. Ezt a 11 ezer munkást az építőipar számára meg kell szerezni, ugyanakkor a jelenlegieket meg kell tartani. Fontos feladat ezért a munka­erővándorlás megállítása. A munkások ott dol­goznak szívesebben, ahol törődnek velük, meg­becsülik őket. Ezért vizsgálni kell az építőipari munkások bér- és jövedelemarányait és megfe­lelő intézkedésekkel, a személyi és kollektív ér­dekeltség fokozásával kell az építőipar munka­erő-helyzetét stabilizálni. Arra kell törekedni, hogy az keressen többet, aki többet is dolgozik. Az építőipari munkások bérhelyzetének megjavítása nem elsősorban központi feladat. Ezen a téren is jelentősek a vállalati tartalé­kok. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a válla­latok vezetői többségükben még mindig nem él­nek eléggé a kereseteknek a teljesítménnyel arányban álló differenciálásával. A jól dolgozók­nak, a törzsgárda tagoknak minden olyan ked­vezményt meg kell adni, amire a jogszabályok és a vállalat anyagi eszközei lehetőséget adnak. Ugyanakkor meg kell követelni a munkafegye­lem megszilárdítását mind a központokban, mind a munkahelyeken. A dolgozók igazságérzete megköveteli, hogy a lógósokat keményebb in­tézkedések sújtsák. Az új technológiák bevezetése újfajta szak­munkások képzését igényli. Ezért az építőipar fejlesztésének elsőrendű feltétele a szakmunkás­utánpótlás biztosítása érdekében a képzés kor­szerűsítése. Erre vonatkozóan részletes felméré­seket végeztünk, amelyek alapot adnak a vár­ható szükségletekkel összefüggő képzési felté­telek kialakításához. Tisztelt Országgyűlés! Az építőipar gyors ütemű fejlesztése a közgazdasági szabályozók olyan differenciált továbbfejlesztését indokolja, amely fokozza a vállalat érdekeltségét a terme­lés növelésében, a technikai bázis bővítésében, a minőségi követelmények fokozottabb előtérbe­helyezésében, ugyanakkor elősegíti az építőipar munkaerő-bázisának fejlődését azáltal, hogy kedvező feltételeket teremt — a gazdasági ha­tékonyság növekedése révén — a személyi jö­vedelmek emelésére. Az építő- és építőanyagipar gyors fejlesz­téséhez koncepciót dolgoztunk ki, amelyet a kö­zeljövőben a kormány elé kívánunk terjeszteni. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ahol az építőipar fejlesztési koncepciója a struk­turális arányok alapvető változását irányozza elő, olyan gazdasági környezetet alakítsunk ki, amely megfelelően érdekeltté teszi a termelő szervezeteket a többletfeladatok és az ezzel szük­ségszerűen együtt járó kockázat vállalására. Ezért az építő- és építőanyagipar fejlesztési kon­cepciójában megfogalmazott célkitűzések reali­zálása tartós, egyes esetekben átmeneti prefe­renciákat és állami támogatást igényel. Az építőipari ágazatban a jövő évben a jö­vedelmezőség színvonalának közel 2 százalékos

Next

/
Thumbnails
Contents