Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2241 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2242 olyan termelőszövetkezetünk, ahol a további megszilárdítás egyik fő útja éppen az állattenyésztés fejlesztése. Gondolok itt a Bereg-szatmári tájra, de jelenleg ezeknek a termelőszövetkezeteknek nagy része még gyenge, eddig nem volt alkalma hasznosítani az állami ártámogatást e vonatkozásban, saját eszköze még nem volt, ma sines. Most felkészültek, mintegy 30 körüli társulás van abban a helyzetben, hogy még hasznosítani tudná ebben az évben a 70 százalékos ártámogatást. Még egyszer hozzáteszem, hogy ezek igen rászorulnak ezekre az ártámogatásokra. Kérem, hogy 1969-re vonatkozóan végig adják meg ezeket a támogatásokat. A tisztelt Országgyűlés előtt ismertek az állattenyésztés és az állati termékek termelési problémái. Ezért is javaslom, hogy a koncentrált állattartó telepeket az állami építőipar kiemelt beruházásként, normákkal szabályozott építési átfutással építse meg. Javaslom, hogy az építhető tervvariációkat bocsássák az üzemek rendelkezésére, s a tervvariációknál törekedje-nek arra, hogy az eddiginél olcsóbb megoldásokat, egyben a korszerű és a célnak megfelelő megoldások összhangját az eddiginél jobban keressék és találják meg. Tisztelt Országgyűlés! Megalapozott tanulmány alapján megyénkben 1975-ig mintegy 18 000 vagon hűtőtárolót kell megépíteni. Ebből 7000 vagont termelőszövetkezetekben, 4000 vagont állami gazdaságokban és 7000 vagont a kereskedelemben célszerű megépíteni. Megyénk mezőgazdaságában a gazdaságok műszaki fejlesztésének egy új ágazatáról van szó, amelynek építése, hitelpolitikai és ártámogatásos vonatkozásban a mai állapotának megfelelően helyeselhető. Itt az a kérésem lényege, hogy lehetőleg ezt az ártámogatást tartósan adja meg a kormányzat, hiszen az adott üzemeknek, de egyben a népgazdaságnak is közös érdeke, hogy a már meglevő gyümölcsöseinkhez kapcsolódva a jelzett hűtőtározó a maga ütemében megépülhessen. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk dolgozói foglalkoztatottsági problémáinak jobb megoldása igényli megyénk mezőgazdasági üzemeinek kiegészítő tevékenységét. Azonban ennek a törekvésnek igen sok esetben útját állja a termelőszövetkezetek tőkeszegénysége. Javaslom, hogy a kiegészítő tevékenységek továbbfejlesztése céljából az állam differenciált segítséggel támogassa azokat a tevékenységeket, amelyek a népgazdaság és a fogyasztók szempontjából fontosak. A támogatás terjedjen ki elsősorban az élelmiszeripari területen jelentkező tevékenységekre. Tisztelt Országgyűlés ! Ismert tény, hogy megyénk talajereje gyenge, eltartóképessége alacsony. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapotot nem tarthatjuk fenn, hiszen létkérdés, hogy évről évre egyre többet és többet termeljünk egy egységnyi területen. Megyénk területén jelenleg folyamatban van a Kraszna—Szamos közén az Ecsedi-láp térségének komplex meliorációs munkája, azon kívül egyedi tervek alapján a Nyírség különböző területein homok javítási, illetve homokrónázási munkák folynak. A talajjavítás és a termelőképesség fokozása iránt az - üzemek részéről olyan nagy az érdeklődés és az igény, hogy az meghaladja lehetőségeinket. Azt kérjük, hogy e területen a következő években, de különösen a negyedik ötéves terv időszakában az eddiginél nagyobb ütemben hajtsuk végre ezt a munkát. Ehhez szíveskedjenek segítséget adni. A kémiai talajjavítások esetében a jelenleg biztosított állami támogatás differenciáltságot igényel, mert a távollevő területeken olyan magas a belekerülés! költség, hogy az az állam jelenlegi támogatási rendszere mellett igen hoszszú ütemű. Gondolok itt arra, hogy a hosszútávú szállítások megoldása végett merül fel ez a költség. összefoglalva, a komplex meliorációs munkálatokkal kapcsolatos javaslatomat olyan módon teszem meg, hogy a megyénknek eddig évente e célra adott állami dotációs keretet, amelyet — hozzáteszem — eddig becsülettel, minden évben felhasználtunk, szíveskedjenek a jövőben tartósan, mintegy kétszeresére emelni, hogy arra műszakilag is be tudjanak állni a szövetkezetek és az állami szervek. Tisztelt Országgyűlés! A termelőszövetkezeti állóeszköz-állomány konstrukciójának mai sajátos képe megyénk területén az, hogy az állóeszköz-állományon belül a gépállomány erősen elöregedett. A termelőszövetkezetek mai öszszegezett törekvése szerint a mai gépberuházás 23 százalékos arányát 10 százalékkal kívánja emelni, azaz a negyedik ötéves terv időszakának végére 33 százalékra. Ez teljesen érthető, sőt kívánatos, ugyanis már ma is jelentkeznek a túlzottan öregedő géppark káros hatásai. Ügy érzem, a jelzett probléma megoldására az eddig megtett intézkedések — bár segítőén hatnak — még nem kielégítőek. Több termelőszövetkezet ugyanis, ha nem kap több segítséget, nem lesz képes idejében erőgépparkjának felújítására. Valter elvtárs már beszélt előttem arról, amit én is szeretnék aláhúzni, s ezzel kapcsolatos a konkrét javaslatom, hogy az erőgépek beruházásainak segítésére az adott hitelpolitikai keretünkben meg kell találnunk azt a lehetőséget, amely ösztönző a termelőüzemek számára, különösen a belföldi gépek vonatkozásában. Javaslom megvizsgálni az adott betakarító gépek árát — gondolok itt speciálisan a burgonyakombájnra —, mert túlságosan drágák. Különösen a mostoha termelési adottságú termelőszövetkezeteknek szinte lehetetlen hozzájutni az ilyen magas áron értékesített gépekhez, pedig nagyon nagy szükségük volna máris ezekre. Ügy érzem, szóvá kell tennem a munkagépek típus- és minőségproblémáját is. Itt különösen megemlítem a legáltalánosabb, de egyben legszükségesebb munkagépünket, az ekét, amelyet évenként cserélnek, de valamennyi típus minősége és célszerűsége erősen kifogásolható. Ez a megállapítás vonatkozik nemcsak az ekére, hanem a legtöbb munkagépre is. Tisztelt Országgyűlés ! Meggyőződésem, hogy az illetékes elvtársak népgazdaságunk anyagi körülményeitől függően a lehetőségekhez képest segítséget nyújtanak majd az általunk felvetett