Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2239 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2240 ten a tipizálást, előregyártott, gyorsan összesze^relhető építőelemek alkalmazását, aminek a tervezetét az ÉVM az építő- és építőanyagipar távlati fejlesztési tervében ki is dolgozta. Vonatkozik ez természetesen a kórházi pavilonok építésére is. Erre való tekintettel azt javasolom, hogy dr. Szabó Zoltán egészségügyi és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársak egyeztessék az ilyen irányú igényeket és annak alapján biztosítsák a tervezett fejlesztés lehetőségeit. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy ezzel összefüggő hasznos tevékenységet fejt ki az Építőipari Tudományos Egyesület is. Felhívom a figyelmet az egyesület által 1970. május 12—14 között Egerben megrendezendő kórházépítési konferenciára, amelynek tárgysorozatán szerepel a méretegységesítés, tipizálás és előregyártás alkalmazása a kórházépítésben. Űgy vélem, hogy az egyesület közreműködését nemcsak ilyen konferencia rendezése nyomán, hanem az egészségügyi, szociális és kulturális létesítmények tipizálásának korszerűbbé való kialakításában állandó jelleggel is lehetne igénybe venni. Befejezésül megemlítem, hogy az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága napirenden tartja az egészségügyi és szociális beruházások gondjait, problémáit, jelenleg is folyamatban van ezek megoldásán segíteni szándékozó gondolatok összeállítása, amelyeket a bizottság megvitatás után eljuttat az illetékes szervekhez. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondott gondolatok és javaslatok előrebocsátásával az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és tisztelettel javaslom az elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.35—16.54 Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. A következő felszólaló Szviridov Ivánné képviselőtársunk. SZVIRIDOV IVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1970. évi állami költségvetést helyesnek tartom, véleményem szerint helyesen irányozza elő az 1970. évi terv megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. E költségvetés összetételében és fejlődését tekintve is megfelel a harmadik ötéves tervből adódó 1970. évi feladatok megoldásának. Tájékoztatásként elmondhatom, hogy választóim, illetve egész megyénk dolgozói, mint mindenkor, most is nagy érdeklődéssel figyelik az Országgyűlésnek az állami költségvetésre vonatkozó vitáit, nagy érdeklődéssel várják az Országgyűlés határozatait. Ez természetes is, hiszen dolgozóink életkörülményeinek alakulásával, illetve fejlődésével szorosan összefügg. El kell azt is mondanom á tisztelt Országgyűlés előtt, hogy amilyen nagy és élénk az érdeklődés, épp olyan nagy a bizalom is az Országgyűlés határozata iránt. Dolgozóink ugyanis eddig azt tapasztalták, hogy pártunk és kormányunk a rendelkezésre álló anyagi eszközöket nagy felelősséggel úgy használja fel, hogy ezzel társadalmi és gazdasági fejlődésünket, a dolgozó nép életszínvonalának állandó növekedését szolgálja. Mi, Szabolcs-Szatmár megye dolgozói igen nagyra értékeljük pártunknak és kormányunknak azokat az intézkedéseit, amelyek a mezőgazdaság eddigi és további fejlesztése, termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében történnek. Itt gondolok olyan intézkedésekre, mint egynéhány f ontosabb mezőgazdasági termék árának a rendezése, a termelőszövetkezetek gazdasági önállóságához, a pénzügyi alap megteremtéséhez adott különböző állami támogatások, a termelőszövetkezetek társadalmi, gazdasági önállóságának növelése és még említhetnék néhány igen előnyös állami intézkedést. Ezeknek ma már konkrétan mérni lehet a gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatását. Enélkül a mezőgazdaság nem tudott volna ilyen rövid idő alatt ekkora eredményt elérni. Tudatában vagyunk annak is, hogy a fejlődés érdekében a támogatásra a jövőben is szükség lesz. A továbbiakban néhány javaslatot terjesztek a tisztelt Országgyűlés elé abból a célból, hogy a jövőbeni intézkedések meghozatalakor ezekre a javaslatokra is figyelemmel lehessenek, mivel megyénk adott helyzetében nagy szükség volna arra, hogy a következő problémák a közeljövőben javaslataimnak megfelelően, vagy megközelítően megoldást nyerjenek. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés előirányzott fejlesztése érdekében a következő javaslatot teszem: Termelőszövetkezeteink előtt közismerten az 1969. évben érvényben volt a szarvasmarha-telepek építkezéseihez nyújtott 70 százalékos állami támogatás. E rendelet ismeretében termelőszövetkezeteink vezetőségeinek egy része, egész sora szervezkedett a korszerűbb állattenyésztés feltételeinek a megteremtésére. A mi megyénkben a legjobb szándék és a legkorszerűbb törekvés mellett is elkerülhetetlen, hogy ne vegyenek hitelt igénybe. A hitelkérdés műszaki előkészülete még sok időtöltéssel jár. A legnagyobb sajnálatunkra nyilvános miniszteri rendelet megjelenése nélkül olyan belső intézkedésekről tudunk, amelyek szerint a folyamatban levő, de a bank részéről hitellel még jóvá nem hagyott, a tsz-ek részéről egyébként minden szempontból előkészített ilyen jellegű beruházások ez évben már nem kaphatják meg a 70 százalékos támogatást, hanem dotációcsökkentést kívánnak eszközölni ezekre a termelőszövetkezetekre. Termelőszövetkezeti dolgozóink és vezetőink ezzel így nem értenek egyet, hiszen bizonyos csalódás érné őket az adott esetben, mert abban a tudatban voltak, amit a miniszteri rendelkezésből megismerhettek, hogy ebben az évben is vonatkozik rájuk ez a dotáció. Egyébként pedig az állattenyésztés korszerűtlen, s az istállók minimális igényeket sem kielégítő ' állapota megköveteli, hogy a termelőszövetkezet korszerűbb istállókat építsen. Azért kell foglalkoznom e problémával a tisztelt Országgyűlés előtt, mert van néhány