Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2203 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2204 A gazdaság fejlődése azonban nem kizáró­lag a gazdaságpolitikai elgondolások kidolgozá­sán, valamint az azok megvalósítását szolgáló központi előírásokon múlik. Jelentős feladat há­rul az irányítás minden szintjére. Az állami gaz­daságirányítási munkában szélesíteni kell a tu­dományos vezetési módszerek alkalmazását, job­ban kell elosztani a rendelkezésre álló erőket és ennek megfelelő szintre helyezni a döntési ha­tásköröket. Tovább kell növelni a helyi szervek önállóságát. Igen sokrétű feladat hárul ugyanakkor az üzemi, vállalati vezetőkre. Határozottabb, célra­törőbb, fegyelmet tartó vállalati vezetésre van szükségünk mindenütt. Meg kell javítani a vál­lalati munka szervezettségét. Ebben elsősorban az üzemi középkáderek tevékenységére kell tá­maszkodni. Hasznosítani kell az idősebb gene­rációk tapasztalatait, a korszerűen képzett szak­munkás-ifjúság és értelmiség alkotó erejét. Ezt szolgálja az ország felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny, a magyar dolgozók nagyszerű hazafias teljesít­ménye. Mindezek alapján lehetőségünk van arra, hogy hazánk 1970-ben a korábbiaknál is na­gyobb lépést tegyen a szocialista fejlődés útján. Ilyen törekvések jegyében terjesztem a t. Or­szággyűlés elé az 1970. évi állami költségvetést, és a kormány nevében kérem annak elfogadá­sát. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.15—12,37. Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Inokai János képviselőtár­sunknak, a terv- és költségvetési bizottság elő­adójának adom meg a szót. INOKAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács elnöke, Fock elvtárs 1967. július 12-i beszédében a következőket mon­dotta: „Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük haté­konyabbá tervgazdasági rendszerünket, haszno­sítsuk jobban a szocialista gazdálkodás lehető­ségeit, gazdálkodjunk minden szinten jövedel­mezőbben, gondos gazda módján őrizzük a nép vagyonát, szolgáljuk szorgalmas munkával a kö­zösség és az egyén alapvetően azonos érdekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes fel­építését." Amióta elhangzottak ezek a szavak, a har­madik költségvetési törvényjavaslatot tárgyal­juk. Az első még a régi mechanizmus gyakor­latában készült, a második már az új mecha­nizmus jegyében, de még érdemi és véglegesnek mondható tapasztalatok nélkül. Az 1970. évi állami költségvetési javaslat­ban már érvényesültek az új gazdaságirányítási rendszer kétesztendős tapasztalatai, és ennek értelmében megváltozott a költségvetés készíté­sének metodikája is. Dr. Hargitai Katalin kép­viselőtársunk vetette fel egy tavalyi ülésünkön, hogy a költségvetés összeállításánál a nem szak­emberekre is legyenek tekintettel, és olyan anyagot adjanak a képviselőknek, ami módot ad arra, hogy megismerkedhessenek az összefüggé­sekkel és a részletekkel, és ezek ismeretében alakíthassák ki véleményüket. Az Országgyűlés elnöksége is egyetértett en­nek a kívánságnak szükségszerűségével, és en­nek eredményeképpen az állandó bizottságok tagjai már szeptember hóban megismerkedhet­tek a Pénzügyminisztérium elképzeléseivel. A Pénzügyminisztérium a képviselők döntését alá­támasztotta az ágazati költségvetések részletes indokolásával, tájékoztató, számszerű összeállí­tásokkal. Ezt az anyagot a bizottságok egyér­telműen jónak ítélték. Az viszont további kí­vánságuk volt, hogy a jövőben a szaktárcák anyagait előbb kapják meg, mint a költségve­tési törvényjavaslatot és a javaslat előzetes tár­gyalásán már ezeknek a szaktárca-anyagoknak ismeretében vehessenek részt. Ezt a kívánságot elfogadta a pénzügyminiszter elvtárs, és ígéretet tett, hogy a legközelebbi tárgyalási anyagot már ennek megfelelően készítik el. Biztosak vagyunk abban, hogy ilyen információ kiépítése még in­kább lehetővé teszi, hogy a költségvetési tör­vényjavaslat előkészítésében az országgyűlési bi­zottságok az eddiginél is nagyobb szerepet tölt­hessenek be. Az 1970. évi költségvetés tárgyalásánál is az állandó bizottságok megalapozott és komplex információi tették lehetővé, hogy a viták során nemcsak a költségvetés irányelveinél, hanem az érdemi kérdésekben is érvényesíthessék a kép­viselők álláspontjukat. Különösen intenzív volt a parlamenti bizottságok közreműködése a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló intézmé­nyek által ellátott feladatkörök jobb pénzügyi megalapozásában. A különböző bizottságok a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során már ez év októberében számos indítványt tettek, elsősorban az egészségügyi, a kulturális és a gaz­dasági feladatok területén az ellátási színvonal javítására. Mindezt a kormány magáévá tette azzal, hogy az indítványok pénzügyi megalapozására együttesen 322 millió forint kiadási előirányzat megállapítását javasolja ezekben a témákban az országgyűlésnek. Ebből 70 millió forint az egész­ségügyi ellátás színvonalának javítását, új in­tenzív kórházi osztályok megszervezését, a mű­szer- és anyagellátás javítását, a kórházi higié­nia fokozását, 51 millió forint a fő- és közép­fokú oktatást és a szakmunkásképzést, 45 millió forint a rádió és televízió műsorszínvonal eme­lését és az adásidő bővítését szolgálja. Hatmillió forintot a tudománypolitikai koncepcióknak megfelelően a kutatóintézetek és egyetemi osz­tályok korszerű eszközökkel való ellátása cél­jaira adtak. Ezekben kifejezésre jut költségvetési politi­kánknak az a törekvése, hogy a rendelkezésre álló többlet források jelentős részét az ellátási színvonal növelésére fordítsa. A költségvetésből finanszírozott szervek jö­vő évi pénzügyi lehetőségéinek megítélésénél fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a tanácsok az új érdekeltségi rendszer keretében jelentős be­vételi többletre tesznek szert, amelynek segít­ségével területükön meggyorsíthatják az egész-

Next

/
Thumbnails
Contents