Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2201 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2202 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei alapján napirendre tűztük a hazai tudományos munka szervezetének és irányításának továbbfejlesztését. A hazai tudományos kutatások eddig is eredményesen fejlődtek, jelentős kutatási bázis épült ki. Jelenleg az a feladatunk, hogy a tudományos kutatás hatékonyságát növeljük. Elsődleges követelménynek tekintjük a kutatóhelyek korszerű, egyedi műszerekkel, berendezésekkel való ellátását, az egyetemek tudományos kapacitásának jobb kihasználását a kutatási tervek megvalósításában. Az 1970. évi költségvetési törvényjavaslat az egészségügyi és szociális ellátásra 7,8 milliárd forintot, társadalombiztosítási célokra 20,5 milliárd forintot tartalmaz. Az egészségügyi ellátásnak továbbra is központi kérdése a kórházi és a járóbeteg-ellátó hálózat bővítése. A második ötéves tervidőszak elején megkezdett erőteljesebb kórházépítési program jelentős változást hozott. 1970 végén már 85 000 kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére. Az új kórházakban a betegellátás a korszerű gyógyászat követelményeinek megfelelő. A fejlődést jelzi, hogy a felszabadulás előtt a kórházi ágyak száma ennek csupán a fele volt. A járóbeteg-ellátás fejlődése még gyorsabb. Biztosítani lehetett a társadalombiztosításra jogosultak számának ugrásszerű növekedése mellett is a lakosság egészségügyi ellátását. Megállapíthatjuk, hogy a körzeti orvosi, szakorvosi, rendelőintézeti és gondozóintézeti hálózat megfelelően kiépült. Az egészségügyi ellátást a költséges fejlesztések ellenére számos megoldatlan probléma nehezíti. Az épületek nagy része elöregedett, korszerűtlen, műszaki állapotuk sem megfelelő. Kórházaink többségében még ma is nagy a zsúfoltság. Kórházaink nagy részét még nem tudtuk ellátni modern gépekkel, megfelelő belső szállítási berendezésekkel és ez nehezíti a kórházak munkaerőgondjainak megoldását is. A jövőben nagy befogadóképességű, gazdaságosan üzemeltethető kórházak építése mellett törekedni kell a krónikus betegek ellátását biztosító, kevésbé költséges létesítmények építésére is. A kórházak fokozatos rekonstrukciójának megkezdése már a negyedik ötéves tervidőszak során aktuálissá válik. Az ellátás feltételei az anyagi eszközök hatékonyabb, ésszerűbb felhasználásával is lényegesen javíthatók. így többek között a kórházak és a rendelőintézetek szorosabb együttműködése nemcsak a rendelőintézetek szakmai színvonalát emelné, hanem minden bizonnyal a kórházi kivizsgálás és ápolás időtartamát is csökkentené. Amint az elmúlt egy-két évben végzett vizsgálatok erre konkrét példákkal is rámutatnak, a nagy, több milliós költségvetéssel gazdálkodó intézményeinknél lassan terjednek a korszerű üzemgazdasági és szervezési módszerek. A műszerek beszerzése, elosztása sem mindig történik kellő körültekintéssel. Emellett a műszerek üzemeltetésének személyi vagy tárgyi feltételei gyakran hiányoznak. Mindez az irányító szervek intézkedéseit is követeli. Amikor ezen a területen is felvetjük az észszerű gazdálkodás lehetőségeit, ezt nem szűk látókörű takarékoskodás alapján, nem a kiadások minden áron való csökkentése érdekében tesszük, hanem azért, hogy a társadalmi gondoskodást jobban biztosítsuk. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok az elmúlt évben első alkalommal 1969. és 1970. évekre szóló középtávú pénzügyi tervet készítettek és az Országgyűlés is két évre állapította meg a gazdálkodásuk alapjául szolgáló költségvetési szabályozókat. Az új költségvetési rendszer lehetővé tette azonban, hogy a tanácsok bevételi forrásaikat 1970-re újból számba vegyék és ennek alapján tervezhessék meg kiadásaikat. Ez azt eredményezte, hogy a fenntartási és működési kiadásokat másfél százalékkal tovább emelhették. A fejlesztési alap pedig 12,5 százalékkal nő a lakásépítési előirányzatok felemelése, valamint a fővárosi nagy beruházások állami támogatása miatt. Ezen felül a központi költségvetésben előirányzott támogatásból gyorsítható a vidéki ipartelepítés. A költségvetés az elmúlt évekhez hasonlóan segíti az urbanizációs célkitűzések megvalósítását, főleg a járási székhelyeken. A tanácsok költségvetési tervezésénél érvényesült a nagyobb önállóság és a nagyobb felelősség is. Ezt bizonyítja, hogy a tanácsok költségvetésükből saját hatáskörben központi utasítás nélkül is egyre nagyobb összeget fordítanak egészségügyi, szociális és kulturális intézményeik fenntartására. Ugyanakkor kifogásolható, hogy a beruházási politikában néha túlzó, látványos elképzelések is érvényesülnek. Nem tartjuk viszont kielégítőnek azokat az összegeket, amelyeket a tanácsok a helyi építőipari kapacitások bővítésére szánnak. Röviden kitérek még a tanácsi gazdasági önállóság növelésére tett intézkedéseinkre. A gazdasági önállóság szélesítése és a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében már 1970től kezdődően lehetővé tesszük a tanácsi fejlesztési alapok és költségvetések között az eszközök kölcsönös átcsoportosítását és megszüntetjük a költségvetési tartalék mértékének kötelező megállapítását. Felemeljük az intézményeknél a költségvetési eszközeikből végrehajtható beszerzések és kisebb építkezések értékhatárait. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése azonban a negyedik ötéves terv időszakára további intézkedések előkészítését igényli. Az e célra létrehozott bizottságok számos javaslatot dolgoztak ki, amelyek megvitatására, eldöntésére a jövő év első felében kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A reform bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai és a fejlődés lehetőségeinek reális mérlegelése alapján bizakodva nézünk a jövő elé. A legfontosabb feladatunk most az: a reform alapelveit megőrizve az irányítási módszereken ott változtassunk, ahol világosan látjuk, hogy a szabályozás nem volt kielégítő. További célunk, hogy nagyon átgondoltan, fokozatosan megszüntessük azokat a szabályozási elemeket, amelyek csak a nagyobb biztonságot szolgálják, de nem ösztönöznek a gyorsabb fejlődésre. Azt is fontosnak tartjuk, hogy szándékainkról időben informáljuk a vállalatokat, lehetőséget adva számukra a felkészüléshez, erősítve ezzel a nyíltság, az előrelátás és a bizalom légkörét a gazdásági munkában.