Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2199 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2200 A bérből és fizetésből élők jövedelmeiben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően jelentős tényezővé vált az év végi nyereségrészesedés. Az 1968. évi nyereségből képzett részesedési alapból történő 1969. évi kifizetések összege 4,6 milliárd forint volt. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó nyereségrészesedése 1969-ben meghaladta az 1500 forintot, az előző évi 1100 forinttal szemben. A részesedési alap vállalaton belüli felosztása azonban széles körű vitát váltott ki, annak ellenére, hogy a bérek és a részesedés együttes összege valamennyi kategóriában a korábbi arányokhoz képest nem változott. A személyi érdekeltség rendszerének továbbfejlesztésében most megszüntettük a részesedési kategóriák központi előírását és növeltük a részesedés felosztásában a vállalatok önállóságát. A kormány csak a részesedési alap terhére kifizethető személyi jövedelmek bérhez viszonyított mértékét és a vállalatok magasabb vezető állású dolgozói érdekeltségének feltételeit rögzítette. Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a személyi jövedelmek a tényleges teljesítmények alapján differenciálódjanak. Továbbra is legfontosabb feladatunk a lakosság életkörülményeinek javítása. Ennek érdekében a párt Központi Bizottsága közelmúltban hozott döntése alapján a kormány — figyelembe véve a SZOT véleményét — 1970-re életszínvonal-politikai intézkedések megvalósítását határozta el. 1970. március 1-től 700—800 millió forint éves kihatással központi béremelést biztosítunk mintegy 275 ezer dolgozónak. Béremelést kapnak az egészségügy területén a háromműszakos intézményekben dolgozó ápolónők, takarítónők és kisegítő munkások, a felsőoktatási intézmények oktatói és technikai személyzete, a honvédség néhány területén a tisztek, tiszthelyettesek, valamint a rendőrök, a vasútnál a különleges és kedvezőtlen munkaterületen dolgozók (például a mozdonyvezetők, kocsirendezők stb.), a budapesti és vidéki néhány tömegközlekedési vállalat, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal gépkocsivezetői és karbantartói. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében 1970. március 1-ével évi 900 millió forinttal kiegészítjük az 1968. december 31-ig nyugállományba helyezettek havi 1600 forint alatti ellátási összegét. Ez az intézkedés mintegy 1 300 000 nyugdíjas és járadékos számára biztosít kiegészítést. A saját jogú nyugdíjasok legalább havi 60 forint, a származékos — özvegyek, árvák — nyugdíjat élvezők és járadékosok legalább havi 40 forint kiegészítésben részesülnek. A kormány úgy kíván dönteni a végrehajtás részleteiről, hogy az a nyugdíjrendszer egységesítése irányában hasson. Emellett biztosítani kívánjuk, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon el a fix keresetűekétől. Ezért 1971-től a nyugdíjakat évente 2 százalékkal tovább emeljük, a költségvetési szerveknél dolgozók béréhez hasonlóan. Mivel a nyugdíjasok száma, a nyugdíj átlagos összege önmagától is évről évre nő, a 2 százalékos automatikus évenkénti emelést is beszámítva, a nyugdíjra fordított költségvetési kiadások évente 1200—1250 millió forinttal emelkednek. Tisztelt Országgyűlés! A gyorsabb növekedés, a gazdaság szerkezetének módosulása a tudomány, a kultúra és a társadalmi gondoskodás magasabb színvonalát is igényli. Hiszen megváltozik a munkahelyek összetétele, változnak a jövedelmi "arányok és a fogyasztói szokások, nő a művelődési igény. Az átalakulási folyamat meggyorsítása az emberi tényezők oldaláról legalább olyan fontos, mint a technika fejlesztése vagy a termelés növelése. A beterjesztett költségvetési törvényjavaslat kultúrpolitikai és tudománypolitikai célkitűzéseink megvalósítására 12,6 milliárd forintot irányoz elő. Az oktatási reform fokozatos végrehajtása, a tudomány-politikai irányelvek megvalósítása érdekében a harmadik ötéves terv időszakában a költségvetés kiadásait egyharmaddal növeltük. Tettük ezt azért, hogy a tudomány és a technika gyorsütemű fejlődése mellett az anyagi és szellemi erőforrások összhangja megvalósuljon. Az 1970. évi költségvetés jelentős összeget fordít az oktatási intézmények műszerrel, géppel, szemléltető eszközzel való ellátásának javítására. Fontos feladatunknak tekintjük a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának és továbbtanulásának elősegítését, bár jól tudjuk, hogy e probléma megoldása csak hosszabb idő alatt, körültekintő munkával lehetséges. Oktatási politic kánknak arra kell irányulnia, hogy emelkedjék a munkáskerületi és a falusi iskolák színvonala, növekedjék a szakrendszerű iskolai oktatásban részesülők száma. A körzeti iskolák, a napközi otthonok, a diákotthonok hálózatának bővítése kedvezőbb feltételeket teremthet ehhez. A vállalatok és szövetkezetek a társadalmi ösztöndíjszerződések körének kiterjesztésével támogathatják a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Közművelődési szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a rádió és a televízió műsoridejének növelését, a televíziónál a színes adás feltételeinek megteremtését. A tanácsi művelődésügyi szervek is az elmúlt években számos hatékony intézkedést tettek az oktatás fejlesztésére és a korábbi hiányosságok felszámolására. Ennek ellenére olyan kiadásokat is teljesítettek, amelyeket átgondoltabb szervezés mellett el lehetett volna kerülni, mint a fölösleges túlórák és órakedvezmények engedélyezése, párhuzamos képzés a szakközépiskolákban. Az oktatás és a társadalmi-gazdasági fejlődés közötti összhang biztosítása közvetlenül érinti a termelő szférát is. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a vállalatok és oktatási intézmények közti közvetlen kapcsolatokra és a terhek arányosabb elosztására. Az állami pénzforrások mellett számottevő összeget képviselnek a vállalatok és a termelőszövetkezetek kulturális alapjai. Ezek rendeltetésszerű felhasználása azonban még nem kielégítő, mert az eszközök egy részét nem művelődési célokra, hanem turistautazásokra és reprezentációra fordítják. Több vállalat és termelőszövetkezet jó példája nyomán ismételten javasoljuk, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek nagyobb mértékben vegyenek részt a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásában.