Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

• ­2167 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969 fogyasztóinak pedig 5 százaléka térségünkben van. A fejlődés ellenére a gázenergia-szolgálta­tás lehetősége még így is viszonylag szűk körre terjed ki, és az eddigi eredményeinkkel koránt­sem vagyunk megelégedve. Az ország gázkin­csének jelentős része, több mint 24 millárd köb­méter a Hajdúszoboszlói gázelőfordulásban tá­rolódik. A megépült rhodern gázbontó üzem az ország gázhálózatába naponta több millió köb­métert szolgáltat. A megye ezen földrajzi adott­ságai ellenére a vezetékes gázellátás nem meg­felelő ütemű. A megyei vezetés ezt felismerve készítette el a földgázfejlesztési tervét, melyben a várható gázfelhasználási igény is meghatározásra került ipari, mezőgazdasági, lakossági és kommunális területeken egyaránt. E felmérés szerint térsé­günkben mintegy 15 település adottságai megfe­lelőek ahhoz, hogy bizonyos gazdasági, műszaki feltételek teljesítése esetén vezetékes földgáz­ellátásban részesüljenek. A földgáz, mint energiahordozó felhaszná­lása iránt területünkön igen nagy az érdeklődés annak ellenére, hogy ez irányú propagandamun­' kánk hiányos volt. Ezt igazolja augusztus hónap­ban Hajdúszoboszlón megtartott gázankét, ahol több százan vettek részt, ipar, mezőgazdaság ve­zetői, képviselői. Széles körű vizsgálat és a la­kossági kommunális fogyasztás nagyobb ütemű fejlesztési problémáinál általánosan vetődött fel, hogy a gáz bevezetése magas beruházási költsé­get igényel. Általában háztartásonként 10— 15 000 forintot. így a jelenleg kialakult fogyasz­tói árszínvonalban — amit a lakosság magas­nak tart — nincs megfelelően érdekelve a gyor­sabb áttérésre, ami a fogyasztás bővítésében, vagy az új fogyasztóként való jelentkezésben nyilvánul meg. Mivel népgazdaságilag igen jelentős gazda­sági eredménnyel járó kérdésről van szó, java­solom, hogy a Nehézipari Minisztérium vizsgál­ja meg, milyen módszerekkel lehet ösztönzőbbé tenni a lakossági és kommunális fogyasztást. Ugyancsak a földgázenergia nagyobb ütemű felhasználásánál szólnom kell a fennálló anyagi nehézségekről. Mint ismeretes, országunkban — így megyénk területén is — igen erőteljes üte­mű közművesítési program van folyamatban. A településekben víz-, szennyvíz-közművek épül­nek, a meglevőket bővítik. Mindez összhangban van a lakásépítkezések ütemének nagyarányú növelésével. A tanácsok ezen feladatok végre­hajtására — a lakosság hozzájárulásait is figye­lembe véve — nagymértékben és hosszabb időre igénybe veszik anyagi eszközeiket, a hitellehető­ségeket. Ez viszont azt is jelenti, hogy a helyi erőforrásból csak korlátozott összegek biztosít­hatók a gázhálózat építésére. Ezek az első ütem­ben csak részleges kiépítést tesznek lehetővé, ami különösen induláskor viszonylag alacsony fogyasztást eredményez. így a berendezések tel­jes kihasználása csak folyamatosan valósulhat meg. hosszabb időt vesz igénybe. összességében a gazdaságos beruházások ke­rülnek megvalósításra — hiszen ez az engedé­lyezés egyik feltétele. Ezért úgy gondolom, in­dokolt, hogy a gázipar a kisebb települések be­szeptember 25-én, csütörtökön 2168 ruházásában is anyagilag bátrabban működjön közre. Ahhoz, hogy a törvényjavaslatban előírt és az ezt követő végrehajtásokban rögzített elő­írások valóban a biztonságos és magasabb szín­vonalú szolgáltatást megvalósítsák, a gázipar dolgozóival szemben olyan követelményt, kell tá­masztani, ami az eddigieket meghaladja. Gon­dolok itt arra is, hogy az emberi életet követelő gázrobbanások — amelyek az utóbbi években Debrecenben, Hajdúszoboszlón, de másutt is elő­fordultak — a jövőben megszűnjenek. Az elmúlt 4—5 év az előbbiekben ismerte­tett nagyarányú fejlődést hozta, ami azzal járt, hogy csak megyénk területén a gázszolgáltatás­sal és az ahhoz kapcsolódó tevékenységgel fog­lalkozó dolgozók létszáma megkétszereződött. E számszerű növekedést azonban nem tudta kö­vetni sem a középszintű technikus, sem a felső­szintű mérnökképzés, de a szakmunkásképzés­ben is a régi, elsősorban az építőipar által meg­követelt színvonalú képzés volt. Mivel a lét­számfelfutás bekövetkezett, biztosítani kell fo­lyamatosan ezen dolgozóknak gyors betanítását, átképzését és gyorsítani, szervezettebbé tenni a még nagyobb felfutáshoz szükséges szakképzést, minden szinten. A szakképzésen túlmenően szükséges von­zóbbá tenni a gáziparban való munkavégzést, mert jelenleg az iparban dolgozók köre elsősor­ban a régebbi tanácsi szolgáltató iparban fog­lalkoztatottakból tevődik ki, ahol közismerten alacsonyabb volt a bérszínvonal és egyéb jutta­tás, mint az olajipar egyéb területén. Így az a helyzet állott elő, hogy az olajipari dolgozók a régi szerzett jog alapján kedvezmé­nyes földgáz és propán-butángáz juttatásban ré­szesülnek, míg az összlétszám körülbelül 10 szá­zalékát kitevő gázipari dolgozók egyrésze nem. Emiatt olyan helyzet alakult ki, hogy egy mun­kahelyen ugyanolyan munkát végző dolgozók egyrésze a kedvezményt élvezi, a másik része pedig nem. E probléma lerendezése — megíté­lésem szerint — a munkakedvet, a munkafegyel­met nagymértékben elősegítené. Végül a megnövekedett propán-butángáz­ellátás javítása érdekében igen gazdaságos fel­tétele van egy propán-bután palacktöltő létesí­tésének Hajdúszoboszlón, annál is inkább, mert a gázfeldolgozó üzem, a vagontöltő létesítmé­nyek e területen megépültek és üzemelnek. A propán-bután palacktöltő megépítése a megye területén megnövekedett igényeket zavartalanul tudná kielégíteni. Jelenleg gáztöltő Nyíregyhá­zán és Szolnokon működik, s Hajdú-Bihar me­gye ellátását úgy biztosítjuk, hogy tartályvago­nokban a propán-butángázt Nyíregyházáról szálr lítjuk, azután palackokban, gépkocsival hozzák vissza a fogyasztókhoz. A gázenergiáról szóló törvényjavaslat jó alapot ad az előirányzott célkitűzések megvaló­sításához, a korszerű energiaellátás-gazdálko­dás biztosításához. Ennek alapján a gázenergiád­ról szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfoga­dásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Csörgits József képviselőtársunk felszólalása következik.

Next

/
Thumbnails
Contents