Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2141 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2142 felvételét tervezem, hogy a gázvezetékekbe jut­tatott földgáz nem tartalmazhat szilárd szeny­nyeződést, vizet és talajhőmérsékleten cseppfo­lyósodé) szénhidrogént; propán-butángázt és nem éghető gázt pedig csak a rendeletben meghatá­rozott mértékben tartalmazhat. Ez a szabályozás az ipari fogyasztók igényeit is ki fogja elégíteni. A gázenergia szállítása általában csővezetéken történik, de a vasúti tartályokban és palackok­ban szállított cseppfolyósított gázok szerepe is igen jelentős. A távvezetéki szállítást a bánya­törvény szabályozza. E törvényjavaslat hatáskö­rébe tartozik azonban a gázelosztó vezetékek en­gedélyezésének és ellenőrzésének a szabályozása. Az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében kell megállapítani azokat a részletes és pontos szabályokat, amelyek a gázszállító vezetékek lé­tesítésére, üzemeltetésére, átalakítására vagy bontására vonatkoznak. A gázelosztó és csatlakozó vezetékek álta­lában lakótelepülések belterületén létesülnek, ezért ezek kijelölését és létesítését szükségsze­rűen egyeztetni kell a helyi adottságokkal és ér­dekekkel. Ebből az elgondolásból kiindulva ren­delkezik úgy a javaslat, hogy a gázelosztó- és csatlakozó vezetékek létesítésénél és üzemelteté­sénél figyelembe kell venni a területrendezési terveket és a helyi érdekeket. A gázvezetékek költségeinek a fedezése csak részben történik a gázszolgáltató fejlesztési alap­jából, tehát központi forrásból. Már most sze­retném felhívni a tanácsok figyelmét arra, hogy fokozott mértékben gondoskodjanak az elosztó vezetékek létesítéséhez szükséges helyi források biztosításáról a tanácsi fejlesztési alapok kere­tében. A lakások korszerűsítésével kapcsolatban a lakosság széles rétegeit érintő kérdés a gáz be­vezetésének a módja és költsége. A törvényja­vaslat ebben a tekintetben kiegészítő rendelke­zést tartalmaz a 11. és 19. §-ban. A fő szabályt nem kellett kimondani, mert az egyrészt a do­log természetéből adódik, másrészt azt a lakás­ügyi jogszabályok rendezik. A gázvezeték létesítése a törvényjavaslat 10. §-ában meghatározott üzemképes állapotban tar­tási kötelezettséghez igazodik. Természetes tehát, hogy a gázszállító és gázelosztó vezetéket, továb­bá a csatlakozó vezetéket az ingatlanon levő csatlakozási pontig a gázszállító, illetve gázszol­gáltató köteles létesíteni, ha csak a törvény vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik. Ilyen eltérő kiegészítő rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat 11. és 19. §-a. A 11. § a fenti szabály alól a helyi erőből történő vezeték létesítésénél tesz kivételt, amennyiben olyan helységek részére, ahol a gáz­ellátás kizárólag állami beruházásból nem bizto­sítható, lehetővé teszi helyi erőből megépíteni a gázelosztó vezetéket és a csatlakozó vezetéknek közterületre eső részét. A másik kivételt a 19. § mondja ki, amely szerint a gázszolgáltató ahhoz a feltételhez köt­heti a fogyasztó bekapcsolását, hogy a fogyasztó a csatlakozó vezetéknek közterületre eső részét is saját költségén építteti meg. A gázvezeték további részét, tehát a telek­határtól kezdődően a csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezetéket az ingatlan tulajdonosa (kezelője) építteti meg, amennyiben ő maga a fogyasztó, tehát például saját házában, vagy öröklakásában lakik. Ha a fogyasztó nem azonos a tulajdonossal, akkor a fogyasztói vezeték lé­tesítésére az ingatlantulajdonos (háztulajdonos, kezelő) és a fogyasztó közötti jogviszony az irányadó. Az esetek nagy többségénél itt lakás­bérleti jogviszonnyal állunk szemben. A törvény­javaslat e kérdéssel nem foglalkozik, mert a tör­vény a meglevő jogrendszerbe, a meglevő jog­szabályi rendelkezéseibe beilleszkedő szabályo­zást ad, így más jogterületeket csak akkor érint, ha az feltétlenül szükséges. Tájékoztatásul azonban megemlítem, hogy a bérlakásokkal kapcsolatban a lakásbérleti jog­szabály a gáz bevezetését a bérlő költségére teszi lehetővé. A lakásrendelet szerint a bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása érde­kében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával ki­sebb átalakítási munkálatokat saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. Kisebb át­alakítási munkálatnak tekinti a rendelet a víz, gáz és villany bevezetését is. Ami a gázvezetékek üzembentartását, és az­zal kapcsolatos karbantartását illeti, arra a ja­vaslat 10. §-a ad szabályozást, kivéve a fogyasz­tói vezetéket. A fogyasztói vezetékekre ugyan­csak azért nem terjed ki a javaslat, mert ezt a kérdést a fogyasztó és az ingatlantulajdonos (háztulajdonos, kezelő) közti jogviszonyt rendező egyéb jogszabály szabályozza. Bérlakásoknál a lakásbérleti rendelet pontosan felsorolja a bérlő és a bérbeadó karbantartási kötelezettségét. A gázszolgáltató köteles ellenőrizni a teljes vezeték üzemképes állapotát és ha az ingatlan­tulajdonos karbantartás-bejelentési kötelezettsé­gének nem tesz eleget, veszély esetén felszólítás nélkül is, jogosult költségére a feltétlenül szük­séges javítási munkákat elvégezni. A gázvezetékek létesítésének és üzemelteté­sének veszélyességére való tekintettel a javas­lat úgy rendelkezik, hogy a nyomás alatt levő gázvezetéken csak a gázszolgáltató végezhet fenntartási munkákat. Kötelezővé teszi a javas­lat azt is, hogy a háztartási és kommunális fo­gyasztók ellátását szolgáló csatlakozó berendezé­sek kiviteli terveit is a gázszolgáltató ellenőrizze. Felülvizsgált terv hiányában a vezetéket nem szabad kivitelezni és ilyen esetben a gáz szolgál­tatását meg lehet tagadni. A külföldi érdekeltségű gázszállító veze­tékekre jelenleg nincs hatályos jogszabályi ren­delkezés. Szabályozásuk indokolt. Ilyen gázveze­ték már ma is van, például a magyar—román földgázvezeték. A jövőben még további külföldi érdekeltségű gázvezetékek létesítésével kell szá­molnunk. Megállapodás történt például nagy tel­jesítményű magyar—szovjet gázszállító vezeték építésére. A törvényjavaslat szinte a teljesség igényé­vel foglalkozik a gáz szolgáltatásának a kérdé­seivel. A gáz termelésének, szállításának és szük­ségképpeni tárolásának a végső célja az, hogy a gáz folyamatosan, megszakítások nélkül eljusson a fogyasztóhoz. De más oka is van annak, hogy a javaslat a szolgáltatás tekintetében a gázszol­gáltató és a fogyasztó jogait és kötelezettségeit

Next

/
Thumbnails
Contents