Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2143 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2144 igyekszik alapvonalaiban pontosan meghatározni. Mint említettem, a gáz ma már széles körben elterjedt fűtőanyag, amit a lakosság tömegei, kommunális és ipari nagyfogyasztók egyaránt megvásárolnak és felhasználnak. A törvény alkotásánál ma már irányadónak tekinthető, hogy azokat a szabályokat, amelyek á társadalomban szélesebb körben állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, törvénybe kell foglalni. À javaslat ezt az elvet követi, amikor a gázszolgáltatás garanciális jellegű szabályait megállapítja és kötelezővé teszi. Felmerülhet az a kérdés, hogy a gáz szolgáltatásában és vételezésében való megállapodást miért nem bízzuk a felek szabad megegyezésére, hiszen a gazdasági reform a termékforgalomban messzemenően lehetővé tette a jogszabályi kötöttségektől független és a felek akaratára bízott szerződéskötési rendszert. Szükségesnek látom ennek okait röviden felvázolni. A gazdasági reform előkészítésevei kapcsolatos jogszabályalkotás során a központi kötöttségeket, amelyek a szerződő felek elhatározását befolyásolták volna, valóban megszüntettük, s ez a törekvésünk egészségesnek és gyakorlatilag helyesnek is bizonyult. Az energiaellátás stabilitásának az igénye azonban arra intett bennünket, hogy a különböző energiafajták forgalmának a rendezésénél nagyobb óvatossággal járjunk el. Az energiaszolgáltató vállalatok monopolhelyzete, a vállalati önállóság kialakulása esetleg azzal járhat, hogy a szolgáltatás feltételei kedvezőtlenül alakulhatnak a lakosságra és az egyéb fogyasztókra nézve. Az energiaellátást a közszolgáltatás fogalmához kapcsoltuk, amellyel azt kívántuk kifejezni, hogy ennél a közérdek továbbra is szükségessé teszi állami szabályok megalkotását. Hangsúlyozni szeretném természetesen, hogy az energiaellátásban a közcélúság nemcsak a gázszolgáltatónál érvényesül, hanem az ellátáshoz szükséges megelőző fázisokban is, amit az is igazol, hogy a gáztermelő, a gázszolgáltató vállalatokat a gazdasági reform előkészítése során alkotott jogszabályok már közüzemnek tekintették. A szolgáltatás közcélúsága a javaslat különböző rendelkezéseiből is kitűnik. Alapelvnek tekintem, hogy a gázszolgáltató a felhasználói igényeket köteles kielégíteni. Ehhez kapcsolódva a javaslat külön garanciális jellegű rendelkezéseket tartalmaz a háztartási és kommunális fogyasztók érdekében, amikor kimondja, hogy ezek új, vagy növekvő gázigényének a kielégítését a gázszolgáltató csak akkor tagadhatja meg. ha a szolgáltatásnak műszaki, vagy biztonsági akadálya van, vagy kielégítése a népgazdaság szempontjából nem gazdaságos. E rendelkezésből világosan következik, hogy ha a megtagadásnak nincs törvényes oka, abban az esetben a gázszolgáltató a fogyasztóval köteles a szerződést megkötni. Hasonló rendelkezéseket már a villamosenergia törvény is tartalmazott, azonban azzal a különbséggel, hogy nem rendelt olyan szivet az ellenőrzésre, amely a fogyasztó érdekében a megtagadás okát felülvizsgálhatta volna. A törvényjavaslat ezen a hiányosságon úgy segít, hogy az illetékes tanács végrehajtó bizottságát felhatalmazza a megtagadás okainak a kivizsgálására, és ha a tanács megállapítja, hogy a fogyasztói igény-kielégítés megtagadásának nincs törvényes oka, a gázszolgáltató köteles azt kielégíteni. A fogyasztói oldalt erősíti a javaslat a szolgáltatási szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseivel is. Kimondja ugyanis, hogy a háztartási és kommunális fogyasztó a szerződést 15 napra indokolás nélkül bármikor felmondhatja. Ilyen felmondási jog a gázszolgáltatót viszont nem illeti meg, mert a szerződést csak abban az esetben mondhatja fel, ha a gázszolgáltatás rajta kívül álló okból véglegesen lehetetlenné válik és az ágazati miniszter a szolgáltatás megszüntetéséhez az adott körzetben hozzájárult. Ugyancsak a fogyasztói igényeket veszi figyelembe a javaslatnak a gázszolgáltatás szüneteltetésére és korlátozására vonatkozó rendelkezése, mert ezekre csak műszaki indokból, tanácsi együttműködés alapján és a fogyasztók értesítésével kerülhet sor. A gázszolgáltató feladata nemcsak a gáz értékesítése és a fogyasztó részére való átadása, hanem nyomon kell követnie a gáz felhasználását a fogyasztó lakásában és üzemében is, tehát köteles a gázfogyasztó készülék műszaki-biztonsági állapotát időközönként ellenőrizni. E rendelkezésnek az az indoka, hogy a fogyasztói berendezés meghibásodása a fogyasztóra, személyi értékeire és társadalmi tulajdonban levő vagyontárgyakra egyaránt veszélyessé válhat. Más termékeknél is megállapodhatnak a felek abban, hogy a szállító vállalat a felhasználásra nézve tanácsokat ad a fogyasztónak. Az energiaszolgáltatás közcélúsága folytán a javaslat azonban ettől eltérő helyzetet teremt, mert a fogyasztói készülék eUenőrzését törvényi szinten teszi a gázszolgáltató kötelességévé, sőt veszélyes helyzet észlelése esetén átmenetileg a fogyasztói berendezésnek gázzal való ellátását megtagadhatja, illetőleg ezen túlmenően a fogyasztóval szemben a biztonsági szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárást is kezdeményezhet. A javaslat minden részletkérdésében nem rendezi a gázszolgáltató és a fogyasztó kapcsolatát, hanem felhatalmazást ad az ágazati miniszter részére a Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat kiadására, amelynek a kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással sem térhetnek el. A törvényjavaslat e szabályozással a múlt jelentős hagyatékát kívánja felszámolni. Jelenleg ugyanis a gázszolgáltatásra nézve az ország meghatározott területeire érvényes tanácsi rendelkezések szabályozzák a gázszolgáltatók és a fogyasztók jogviszonyát. Ezen túlmenően különböző szerződésfajták is hatályban vannak, amelyek csak a fogyasztók meghatározott csoportjaira nézve tartalmaznak rendelkezéseket. A javaslat az egységes szabályozás rendszerét valósítja meg. A szolgáltatással kapcsolatos szabályozási igény nemcsak a gázenergiára, hanem egyéb energiafajtákra nézve is felmerült, arra is tekintettel, hogy bizonyos körülmények között az energiafajták helyettesíthetik egymást, továbbá a felek általában határozatlan időre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással. Ezért célszerűnek mutatkozott, hogy a törvényjavaslatban szereplő szerződésfajtának megfelelően történjen az egyéb energiák, így a villamos és a hőenergia