Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2131 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2132 benn. Kétéves képzés esetén húszéves korban! Miért büntetnénk ezeket azzal, hogy csak később tudjanak szakmát tanulni? Tehát javaslom, hogy eredetiben maradjon meg a 13. §-nak ez a bekezdése, s hogy felmentést lehessen adni. Nem lehet ilyen szoros szabályt alkalmazni ! A 14. § (1) bekezdésével kapcsolatban Hárász Gyula elvtárs javasolta, hogy a középiskolákkal azonos oktatási szünet legyen előírva. Középfokú szintre van emelve a szakmunkásképző iskola. Az oktatási szünetek azonban nem egyformák a középiskolákban sem. Mert például a szakközépiskolában — amelyhez mérve van a szakmunkásképző iskola —, egyhónapos nyári oktatási szünet van, míg a gimnáziumban tudvalevően több — tradicionális módon megszerzett jog alapján. Azonkívül hozzá kell tennem: előfordulnak olyan esetek, mint például ami most lesz : a népszámlálás. A középiskolai pedagógusok jó része elmegy összeíró munkára és erre az időre felfüggesztik az oktatást. A szakmunkásképzést nem függesztjük fel. Ha ezt a dolgot „bemerevítjük", fel kell függeszteni a szakmunkásképzést is erre az időre. Tehát a sok minden azonosság és nem azonosság miatt javaslom, hogy eredetiben tartsuk fenn a paragrafust. A 16. §-sal kapcsolatban Pázsit Árpád elvtárs tett kiegészítést: a tanulóidőt tekintse a törvény munkában eltöltött időnek. Ha megnézzük a helyzetet, egyetlen iskolatípusban sem ismerik el a tanulóidőt munkában eltöltött időnek. Itt vannak a szakközépiskolák, amelyekben ugyancsak van viszonylag üzemszerű oktatás, amilyen a szakmunkásképző iskolában folyik. Itt sem ismerjük el — a középiskola más ágazatairól nem is beszélve — a főiskolákon, egyetemeken sem ismerjük el. Ha a szakmunkásképző iskolákra nézve elismerjük, akkor vissza kell lépnünk, mert azt mondtuk : középfokú iskolai szintre emeljük — de akkor mindenben ezen a szinten legyen —, és nem léphetünk vissza! Mivel nem lenne helyes ennek elismerése, javaslom, hogy ne fogadjuk el Pázsit elvtárs javaslatát. Messzemenően ellentétbe kerülnénk a tanulóviszony kimondásával ! A 20. § (2) bekezdésével kapcsolatban dr. Radnai Éva elvtársnő az éjszakai munkára vonatkozóan tett kiegészítő javaslatot. Azt mondta, hogy az éjszakai oktatást a képzés érdekében az iskolaigazgató engedélyezze. Véleményünk szerint ez nem lenne helyes, mert akkor — nem akarok senkit bántani az igazgató elvtársak közül —, de a nagy hajrában nyilvánvalóan sokszor előfordulna, hogy szélesebb alapon kerülne sor az éjszakai munka engedélyezésére. Ez nem lenne helyes! Ezt nem szabad a helyi igényekre bízni. Az egészet jogszabályban kell rendezni, s szabályozni, hol lehet éjszakai munkát engedélyezni, és nem a helyi igények és szükségletek alapján esetleg bevezetni. Tehát a javaslatot a bizottság módosításával kérem elfogadni. Hozzáteszem, hogy egyébként az előző, ugyancsak Radnai elvtársnő javaslata volt. A 23. §-sal kapcsolatban Pázsit elvtárs, Varga József né elvtársnő javasolta: a tanulók fegyelmi felelősségrevonására vonatkozó szövegben a „lehet" szó helyett a „kell" szót használjuk. A javaslattal szemben a bizottság módosító javaslatával értek egyet, amelyet előzőleg a bizottság már beterjesztett. A bizottság ugyanis ott egy szót, a „vétkes" szót törölte és ugyanakkor a „lehet" szót helyben hagyta. Kérem a tisztelt Országgyűlést is, hogy ezt a paragrafust is hagyja úgy jóvá, ahogyan a bizottság javasolja. A fiatalok fegyelmi tárgyalásán legyen jelen a vállalat képviselője. Feltétlenül egyetértek vele! Ezt azonban majd végrehajtási rendeletben fogjuk szabályozni. A 32. §-sal kapcsolatban Molnár József elvtárs a magasabb fokú szakmunkásképesítés megkezdését szabályozó kiegészítő módosítás tárgyában szólalt fel. Amit Molnár elvtárs szóvátett, rendkívül fontos feladat. Feltétlenül igaza van! Mások is szóvá tették, hogy több perspektívát kell adni a szakmunkásoknak, tehát biztosítani a továbbképzési lehetőségeket, de ezt nem törvényben, hanem a tárcákkal együttműködve, a továbbképzési feladatok körében lehet végrehajtani. Ez nem megy központi rendelkezéssel! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal kapcsolatban ezek voltak a módosító javaslatok, amelyeket elmondottam és amelyekben állást foglaltam. A kormányhatározatra vonatkozóan javaslat hangzott el Halmágyiné elvtársnő, Barta és Káli elvtársak részéről, akik javasolták, hogy a szakmunkásképző intézetek közvetlen irányítása a MÜM elvi irányítása mellett kerüljön a tanácsokhoz. Előadói beszédemben szélesen részleteztem, milyen feladatok előtt állunk. Az egész szakmunkásképzés korszerűsítése most van folyamatban. Emiatt, valamint más okok miatt nem lenne helyes, ha megzavarnánk az egész szakmunkásképzést és most változtatnánk az irányításon. Majd későbbi időpontban az államigazgatás egyes kérdéseinek vizsgálatakor szóba kerülhet, de most alapvetően helytelen lenne ezt megváltoztatni. Hozzá kell tennem, hogy javaslat hangzott el valamilyen középszerv létrehozására is. Azt hiszem, ezt Káli elvtárs javasolta. Középszerv az MTH korszakában már volt. Egész Magyarország két területi szervre volt osztva, hét területi főigazgatóságra. Meg kellett szüntetni, mert nem vált be ez a fajta irányítás. Ne kezdjünk helyette most másikat. A végrehajtási rendeletet érintő néhány nagyon fontos javaslattal szeretnék foglalkozni. Radnai elvtársnő említette, hogy az irányítás mellett történjék intézkedés az ellenőrzésről. Az irányítás magában foglalja az ellenőrzést is. Az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a végrehajtási rendelet tartalmazni fogja. Szűnjön meg a turnusos képzés az építőiparban — javasolta Erdész Dezső elvtárs. Messzemenően egyetértek azzal, hogy ezt felül kell vizsgálni. Megkülönböztető, hátrányos a helyzet az építőipari tanulók számára. Ezt felül kell vizsgálni, meg fogjuk vizsgálni és megpróbálunk majd megfelelő intézkedéseket kidolgozni. Bánóczi Gyula elvtárs javasolta, hogy a tanulók jogait és kötelességeit részletesen szabályozzuk. Igaza van, de ez nem a törvény, hanem a végrehajtási rendeletek után a kiadásra kerülő