Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

2037 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 24-én, szerdán 2038 lyok igazodjanak az élet változó követelményeihez. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt helyez a tanulók helyzetének, az iskola és a vállalatok kapcsolatának szabályozására. A korábbi gyakorlattól eltérően, újszerűen, szocialista fejlődésünknek megfelelően rendezi az iskola és a tanulók közötti viszonyt. Ezzel elhárítja azokat az akadályokat, amelyek legfőbb gátját képezték a szakmunkásképző-iskola oktatási rendszerünkbe történő beillesztésének. E jelentős kérdést úgy tisztázta és oldja meg a javaslat, hogy ugyanakkor megfelelő biztosítékokat nyújt a gyakorlati oktatásban közreműködő vállalatok részére. Lehetővé teszi, hogy a tanulók a vállalatqk termelőmunkájában is részt vegyenek. A törvényjavaslat a tanulókkal kapcsolatos rendelkezésekre nem kevesebb mint 15 paragrafust szentel. Ezek közül is minden bizonnyal azok a szabályok váltják majd ki a legnagyobb közmegelégedést, amelyek a szakmunkástanulók eddigi indokolatlan, megkülönböztetett helyzetén kívánnak változtatni. így például a heti foglalkoztatási idő egységesen 42 órára való növelése, az egységes és az eddiginél ösztönzőbb ösztöndíjrendszer bevezetése. Ugyanakkor a közvélemény egyetértésére tarthatnak számot a tanulók testi épségének védelmét és egészséges fejlődését biztosító paragrafusok, amelyek a többi között megtiltják az éjszakai foglalkoztatást, kötelezően előírják a szakmai alkalmassági és az időszakos orvosi vizsgálatok elvégzését. A tanulók részére is biztosítják azokat a védőfelszereléseket, védőruhát, védőétel és védőital juttatást, amit az azonos munkakörülmények között foglalkoztatott felnőtt dolgozók is megkapnak a vállalattól. A tanulók a termelőmunkában közvetlenül vesznek részt, erre való tekintettel nyilvánvalóan szélesebb körű jogaik vannak az egyéb iskolatípusok tanulóinál, de ebből következően több a kötelességük is. A tanulók alapvető kötelessége az általános művelődési és szakmai tananyag minél jobb elsajátítása, az iskola és a vállalat munkarendjének betartása, a képzésre vonatkozó utasítások végrehajtása és a szocialista tulajdon védelme. A tanuló védelmét szolgálja, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásában, valamint a kártérítési igény érvényesítésében az iskola a jogosult szerv. Ezzel biztosítja a tanulóval szemben alkalmazott fegyelmi intézkedések során az egységes pedagógiai szempontok érvényesítését is. Tisztelt Országgyűlés ! Előadói beszédem további részében röviden tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést a bizottságok ülésén elhangzott vitákról és javaslatokról. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága együttes ülésén — figyelembe véve az egészségügyi, a mezőgazdasági és a kulturális bizottság javaslatait is — gondos mérlegelés alapján 12 módosító javaslatot fogadott el. Ezeket a tisztelt képviselő elvtársak írásban megkapták, így részletes ismertetésüktől eltekintek. A módosító javaslatok közül néhányat, amely a törvényjavaslat tartalmát érinti, külön megemlítek. A törvényjavaslat 6. §-a (2) bekezdésével kapcsolatos módosító javaslatot az indokolja, hogy a középfokú jellegű megjelölés nem határozza meg egyértelműen a szakmunkásképző-iskola típusát és iskolarendszerbeli helyét. Ugyancsak célszerű az iskola végzettségére utaló szöveg helyett az iskola céljával jobban összhangban álló képzés szintjének (nem befejezett középiskolai kérdés) meghatározása. Ezen azt értem, hogy a szakmunkásképzés középfokú iskolai képzés részévé válik. A 13. § (2) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó javaslatot az indokolja, hogy a 13. § (1) és (2) bekezdése nem tükrözi a jelenleg is folyó ' és a jövőben is követendő gyakorlatot, amely a középiskolát végzettek beiskolázására néhány nagyobb elméleti felkészültséget igénylő szakmát kizárólagossággal tart fenn, ugyanakkor felvételüket más szakmákban is lehetővé teszi. A 20. § (2) és (3) bekezdésével kapcsolatos javaslatok a tanulók fokozottabb védelme érdekében a jelenlegi szövegnél egyértelműbben határolja körül az éjszakai foglalkoztatásukkal és a heti oktatási idejükkel kapcsolatban a kivétel, illetőleg az eltérés szükséges és lehetséges eseteit. Az elfogadott módosító javaslatok mellett nagy számban elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek a törvényjavaslat szövegének pontosítását szolgálták. Ezek figyelembe lettek véve, továbbá olyanok is, amelyek a bizottságok ülésein lefolyt viták alapján nem nyertek elfogadást, illetve amelyektől a vita során maguk a javaslattevő képviselőtársak elálltak. Végül elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek összefüggésben vannak ugyan a törvényjavaslattal, annak szabályaival, de már a végrehajtás szférájára vonatkoznak. E javaslatokat a végrehajtó szervek figyelembe veszik. A végrehajtás területére vonatkozó javaslatok közül különös figyelmet érdemelnek azok, amelyek a törvény tételes szabályaitól való eltérés meghatározására vonatkoznak, mint amilyenek például a tanulók oktatási szünetben, illetve munkaszüneti napon vagy éjszaka történő igénybevételének, továbbá a heti 42 órától eltérő foglalkoztatásának lehetőségét meghatározó részletes szabályok. E vonatkozásban az az álláspont alakult ki, hogy a miniszteri rendelet nagy körültekintéssel határolja körül a feltétlenül indokolt eltérések körét, és vegye figyelembe a bizottságok erre vonatkozó ajánlásait. Tisztelt Országgyűlés! A szakmunkásképzés ma hazánkban közvetlenül mintegy 220 ezer szakmunkástanulót, 390 szakmunkásképző-iskolát és több száz vállalatot érint. Közvetve pedig gazdasági és kulturális életünk, egész társadalmunk ügyét szolgálja. Ezért bír e törvényjavaslat nagy jelentőséggel. A törvényjavaslat — amint azt indokolni igyekeztem — biztosítja a szakmunkásképzés továbbfejlődésének, korszerűsítési reformtervei megvalósításának lehetőségeit és a jogszabályi feltételeket. A javaslatban foglalt elvek és konkrét szabályok érvényesülése a továbbiakban azon múlik, hogy a képzésben érdekelt irányító szervek, továbbá a szakmunkásképző-iskolák és vál-