Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

2017 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 24-én, szerdán 2018 tekéből, jelentőségéből semmit sem vonhat le az, hogy nem minden problémát, nem minden részletkérdést ítélünk meg azonos módon, vagy időről időre elvi jellegű nézeteltérések is felmerülnek közöttünk. Elvtársi vitával és főleg közös erőfeszítésekkel háttérbe szorítható és megoldható az, ami elválasztja és előtérbe állítható az, ami összeköti a szocialista országokát. A szocialista országoknak az európai békéért és biztonságért folytatott közös erőfeszítéseiben jelentékeny szerepe van 'azoknak az eredményeknek, amelyeket az elmúlt fél évben Csehszlovákiában elértek a szocializmus konszolidálásában, megszilárdításában. Az elvileg helyes, egyértelmű és következetesen, határozottan megvalósított politikával döntő csapásokat mértek a jobboldali megalkuvókra és a szocialistaellenes, ellenforradalmi törekvésekre. A kibontakozóban levő kétfrontos harc a jobboldali és az álbaloldali opportunistákkal szemben kedvező feltételeket teremt mind a szocializmusellenes erők teljes felszámolásához, mind az eszmei-politikai zűrzavar leküzdéséhez, a félrevezetett dolgozó tömegek megnyeréséhez és aktivizálásához. Szolidárisak vagyunk ezekkel az erőfeszítésekkel, amelyek Csehszlovákia népeinek, a szocialista világrendszernek, az összes antiimperialista erőknek az érdekeit egyaránt szolgálják. Teljes bizalmunkról biztosítjuk csehszlovák testvér pártunkat Gustáv Husák elvtárs által vezetett bonyolult, nehéz harcában. Előrehaladásuk, eredményeik nyomán javul Csehszlovákia belső és nemzetközi helyzete és ezzel párhuzamosan javulnak közös pozícióink az európai békéért és biztonságért folytatott harcban. Létfontosságú, hogy szilárd pozícióból, erőink egyesítésével, egységben szálljunk szembe azokkal a revansista, militarista és újfasiszta törekvésekkel, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságból indulnak ki. Léteznek és nyugtalanító módon erősödnek azok a körök, amelyek a II. világháborúból semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak. Pedig bele kell törődniük abba, hogy az európai határok a második világháború befejezésének eredményeképpen történelmi realitásként jöttek létre. Eleve kudarcra van ítélve minden próbálkozás, akár Csehszlovákia, akár Lengyelország, akár a Német Demokratikus Köztársaság államhatárainak módosítására irányuljon. Kötelességünknek tartjuk, hogy éberen figyeljük a revansista, militarista körök minden próbálkozását, készen álljunk bármiféle mesterkedésük visszaverésére. Bízunk abban, hogy a béke és biztonság megszilárdításában érdekelt dolgozó tömegek nyomására a Német Szövetségi Köztársaságban is felülkerekedik az a józanság és reális szemlélet, amelynek alapján lehetővé válik a megoldásra váró problémák tárgyalások útján történő rendezése. Az európai béke és biztonság szempontjából különösen nagy jelentősége van annak, hogy a szocialista világrendszer nyugati határán immár 20 éve létezik, fejlődik, erősödik az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Az európai, de a világpolitika szempontjából is rendkívül fontos, hogy ez a német állam teljes politikai, gazdasági és katonai súlyával szemben áll minden revansista, neonáci törekvéssel. Ebben a harcában maga mellett tudja a szocialista országokat, köztük hazánkat. Őszintén örülünk barátunk és szövetségesünk növekvő nemzetközi tekintélyének, minden politikai és gazdasági sikerének. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának közelgő 20. évfordulója előtt ismételten sok sikert kívánunk a testvéri német népnek, pártjának és kormányának szocialista, békeszerető hazájuk építésében. (Taps.) Az európai biztonsági rendszer megteremtéséért kifejtett erőfeszítésekből aktívan ki akarjuk venni részünket. E cél érdekében is szorosan együttműködünk a testvéri szocialista országokkal, s együttműködésre törekszünk minden európai országgal. Elő kívánjuk segíteni, hogy a kormányokban, a parlamentekben, a társadalmi szervezetekben politikailag megérlelődjék a biztonsági rendszer megalkotására hivatott értekezlet előkészítésének és Összehívásának gondolata. Támogatjuk a moszkvai tanácskozáson meghirdetett európai népek békekongresszusát és aktívan közre akarunk működni megszervezésében. Olyan időszakhoz érkeztünk, amikor a legkülönbözőbb két- és több oldalú megbeszélések, a különböző szakemberek találkozásai, eszmecseréi hozzájárulhatnak a szükséges bizalom kialakításához, a kedvező feltételek megteremtéséhez. Az európai béke és biztonság minden ország, minden nép, minden kormány érdeke. Azon munkálkodunk, hogy ezt ismerje el és fogadja el mindenki, mert ez a siker feltétele. Elvtársak! Az összes antiimperialista erők összefogásához, akcióegységéhez a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének fejlesztésén, erejének növelésén keresztül vezet az út. A kommunista és munkáspártok a nemzetközi mozgalom egységét, erejét mindenekelőtt saját erőfeszítéseikkel, aktivitásuk növelésével, a nemzeti kereteik között elért eredményeikkel, közös nemzetközi akciókkal, együttes erőfeszítésekkel, tehát nemzeti és nemzetközi keretekben megvalósuló tettekkel segíthetik elő. Az egység fejlesztésének, a meglevő nézeteltérések leküzdésének útja a két- és több oldalú találkozókon lefolytatott elvtársi eszmecserék és viták. A tények sokasága — és legnagyobb súlylyal a moszkvai tanácskozás — bizonyítja, hogy a bonyolult problémákból is lehet kiutat találni, ha türelmesen megkeresik az adott helyzetben lehetséges találkozási pontokat, ha nem a jelenleg áthidalhatatlan ideológiai nézeteltéréseket, hanem kezdetben a talán nem nagy horderejű, megoldható problémákat helyezik előtérbe. Az eszmecserékhez, tárgyalásokhoz fűzött elgondolásaink helyességét megerősíti az a reményt keltő esemény, amely az egész világon a szenzáció erejével hatott. Koszigin szovjet és Csou En-laj kínai miniszterelnök találkozása Pekingben szeptember 11-én. Ez az esemény örömöt, bizakodást váltott ki világszerte — így nálunk is — az emberekből. Nincsenek, nem lehetnek illúzióink, irreális elképzeléseink. Az évek során felgyülemlett ideológiai nézetkülönbségeket nem lehet egykönnyen felszámolni, de lehetséges és szükséges a kapcsolatok fokozatos normalizálása, a gazdasági, kulturális együttműkö-