Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-26

2001 Az Országgyűlés 26. ülése, 1969. szeptember 2.4-én, szerdán 2002 védelmére. A második világháború végén csak­nem százezer bolgár katona harcolt a Szovjet­.unió oldalán és vett részt Magyarország felsza­badításáért az itteni harcokban. A bulgáriai Sumenben, Kossuth egykori menedékhelyén Kossuth-múzeum van. Várnában fegyverbarát­ság múzeum Hunyadi Jánosra vonatkozó emlé­kekkel. Nálunk a siklósi várban a második vi­lágháborúban elesett bolgár hősök emlékeit őr­zi a múzeum. A pécsi és a harkányi temetőkben a mi kegyeletünk is gondozza az elesett bolgár katonák sírjait és emlékét. Kulturális téren, tisztelt Országgyűlés, sok­rétű kapcsolataink gazdag múltja után a mos­tani években új és eleven emlékművei születnek a magyar—bolgár barátságnak. Bár Magyaror­szágon már 1841-ben jelent meg összefoglaló is­mertetés a bolgár irodalomról és kultúráról, egy emberöltővel Bulgáriának a török uralom alól történt felszabadulása előtt — Kazinczy Ferenc rokona, Kazinczy Gábor adta közre a Tudo­mánytár című folyóiratban —> s bár a budai egyetemi nyomda már a múlt század első felé­ben bolgár irodalmi és történelmi tankönyve­ket nyomtatott a bolgár tanintézetek számára, s az egyik legelső bolgár tankönyv is Budán készült 1826-ban ilyen címmel: A szláv bolgár név gyermekeinek abc-s könyve, a múlt szá­zad utolsó évtizedében pedig már összefoglaló antológiák jelentek meg magyarul, alig néhány évvel Bulgária felszabadulása után a bolgár irodalom és népköltészet remekműveiből, és Bulgáriában ugyanabban az időben Petőfi ver­seit kezdték átültetni s ebben a kor legnagyobb bolgár költője, Ivan Vazov járt az élen, mégis most ismerkedünk meg igazán, széles néptö­megeinket is magában foglalva, mélyen és át­fogóan egymás történetével, kultúrájával, életé­vel. Gazdasági téren is, tisztelt Országgyűlés, régtől fogva tudunk sokat egymásról. A két nép gyermekei sokszor kényszerűségből, üldözötten­űzötten dolgoztak egymás országában, és ez köl­csönösen tanulságos volt. Most azonban már közös vállalataink vannak. Budapest és Hungá­ria névvel Bulgáriában gyártott hajóink járják a tengereket. Buda legújabb és legmagasabb épületén az Intranszmas felirat közös tervező vállalatunk működését hirdeti. A gazdasági kap­csolatok fejlesztésének további lehetőségeit mindkét fél tanulmányozza. Párt- és kormánydelegációnk ez évi bulgáriai tárgyalásai során mindkét ország vezető testü­letei új ösztönzést kaptak a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére, elsősorban az ipari termelési együttműködés fokozására. Párt- és kormányde­legációnk beszámolói itthon mind a Központi Bizottságban, mind a kormányban ilyen irány­ban hatottak serkentően. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! ' A két ország mai belső viszonyait, nemzetközi kapcsolatainak mai arányait alig lehet összeha­sonlítani a 20 évvel ezelőttivel, amikor az első barátsági szerződésünk létrejött. Mindkét ország egész történelmét figyelembe véve ezekben az években élte meg a fejlődés és a felemelkedés leggyorsabb ütemét. Ennek jó hatásait tulaj­donképpen még kapitalista rendszerű szom­szédai is érzik. Görögországnak, Törökországnak • soha sem fejlődtek olyan kedvezően a viszonyai Bulgáriával, mint ezekben az években. Magyar­ország és Ausztria viszonya az Osztrák—Magyar Monarchia legf elhőtlenebbnek tűnt, vagy látszó idején sem lehetett olyan kedvező légkörű, mint most. Mi üdvözöljük Bulgária törekvéseit a jó­szomszédi viszonyok ápolására a Balkánon,, amint Bulgária is jó szívvel támogatja Magyar­ország törekvéseit a jószomszédi viszonyok ápo­lására itt a Duna-völgyében. Kelet-Európa országai, tisztelt Országgyű­lés ezekben a hónapokban ünneplik felszaba­dulásuk negyedszázados jubileumát. Huszonöt évvel ezelőtt a Szovjetuniónak a hitleri német haderőre mért csapásai erre az időre már meg­törték nemcsak a német haderő gerincét, hanem a kelet-európai országoknak a hitleri német szövetségbe szövődött uralkodó köreinek a ha­talmi helyzetét is, és egymásután jutottak a kelet-európai népek különböző módon az új élet lehetőségének küszöbére. Ezek az országok hu­szonöt év alatt elmaradott viszonyaik közül együtt emelkedtek a szocialista rendszer előnyei révén, egymással összefogva, a Szovjetunió vé­delme alatt mai színvonalukra, a modern haladó országok élvonalába, s így lettek a szocialista világrendszernek, a történelem meghatározó erejű tényezőjének alkotó elemei. Nemzeti előre­haladásukban lényeges hatóerő nemzetközi ösz­szefogásuk. Történelmi sikereik élő példázatot jelentenek a nemzeti törekvések és a szocia­lista internacionalizmus alapvető egybetartozá­sára. Ez a barátsági szerződés, amelynek a tör­vénybe iktatását most tárgyaljuk, együtt szol­gálja nemzeti törekvéseinket és nemzetközi kö­telezettségeinket. Megfelel annak az elvnek, amely szerint Népköztársaságunk kormánya fe­lelősséggel tartozik mind a magyar népnek, mind a népek nemzetközi közösségének, elsősor­ban a szocialista országok családjának. Ebben a szerződésben is az az általános külpolitikai törekvésünk vezet bennünket, hogy minél ked­vezőbb nemzetközi feltételeket teremtsünk a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársa­ság, a szocialista országok közössége számára, s hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételek kö­zött lehessen rendezni az égető nemzetközi prob­lémákat mind Európában, mind szerte az egész világon. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtár­sak ! Nemcsak új Magyarország és új Bulgária kö­tött most szerződést egymással a húsz évvel ez­előtti országokhoz mérten, hanem új az a világ­helyzet is, amelyben ma kapcsolataink fejlőd­nek. Ez alatt a húsz év alatt radikálisan meg­változtak a nemzetközi viszonyok, A szocializ­mus világrendszerré lett, az imperializmus el­vesztette világuralmi lehetőségeit, a gyarmati rendszer hagyományos formái felbomlottak, a termonukleáris háború veszélye megvan ugyan, de mindeddig sikerült féken tartani, s úgy meg­változtak a nemzetközi erőviszonyok, hogy van lehetősége a társadalmi rendszerváltozások győ­zelmének viszontag békés feltételek alatt is. A történelmi átalakulásoknak ez a folyamata

Next

/
Thumbnails
Contents