Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-25

1979 Az Országgyűlés 25. ülése. Az öntözés további fejlesztésével és a fejlesztésen belül a szükséges költségek biztosításával kapcsolatban röviden egy pár szót kívánok szólni. Az országos öntözési beruházásoknak sajátos vonása, hogy ezek megtérülése a vizet hasznosító mezőgazdasági .üzemek termeléséből valósulnak meg. Számolni kell azonban azzal, hogy az öntözéses beruházások nagy beruházási költséget igényelnek. így az amortizációs és az üzemeltetési költségek olyan mértékben emelkednek és olyan mértékben emelik meg az öntözéssel kapcsolatos költségeket, hogy az öntözési költségek nem térülnek meg a többletként előállított mezőgazdasági termékek árában. Itt kívánom megjegyezni, hogy egyetértek a tegnap felszólalt Nagy József és dr. Baskay képviselőtársaimmal, akik ehhez a témához hozzászóltak. Világszerte tapasztalható, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében az állam áldozatot vállal azzal, hogy megépíti a vízellátás létesítményeit. így van ez a Szovjetunióban, a többi szocialista országban, de Franciaországban és Olaszországban is. Ezért számolni kell azzal, hogy a mezőgazdasági vízdíj nem állapítható meg olyan magasan, hogy az teljes mértékben magában foglalja az országos és üzemközi létesítmények teljes amortizációs és üzemeltetési költségét. A vizet hasznosító üzemek szempontjából szükséges tehát a felszín alatti nyomócsöves telepek vízszolgáltatási költségének olyan szabályozása, hogy az megnyugtató legyen a vizet hasznosító gazdaságok számára. Nem tartjuk szerencsésnek az olyan intézkedést, mint, amit például a hajdúszováti öntözőfürtnél tettek az illetékes szervek. Az előzetesen megállapított öntözési üzemköltségeket ugyanis mintegy kétszeresére kívánták emelni. Mivel ennek okát nem ismertük, nem tudtuk elfogadni. Ezért az öntözőfürt teljes leállítását akarták. Ezt követően mégis sikerült a helyi szervekkel szerencsésen lerendezni és így ennek alapján a munkát tovább folytatni. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen nagy területű öntözés biztonságos és eredményes megvalósítása nagy előrelátást és központi, állami szerveink részéről fokozott gondosságot igényel. Komolyan veszélyezteti az öntözés végrehajtását az a zűrzavar, amely a hordozható berendezések beszerezhetőségében, a meglevők kiegészítéséhez szükséges cső, szórófej és egyéb alkatrészek ellátásában az utóbbi esztendőkben tapasztalható. Ez komoly gond. Nagy figyelmet kell fordítani a műtrágyaellátás fokozására is, mert az öntözés nagy adagú műtrágya nélkül nem adhat jó eredményt. Ezért az öntözés fejlesztésével együtt növelni kell az öntözőberendezés és alkatrész gyártását, valamint a műtrágya gyártását is. Az expozéban fontos helyet kapott a vízgazdálkodási .társulatok további szerepe. Szabad legyen megjegyeznem, hogy szükséges és időszerű lenne a vízgazdálkodási társulatok irányításával, működésével kapcsolatos korábbi jogszabályok felülvizsgálata, módosítása azért, 1969. július 4-én, pénteken 1980 hogy jobban szolgálják a termelőszövetkezetek, termelőüzemek érdekeit. A továbbiakban szeretném ráirányítani a figyelmet a debreceni szennyvízderítés megoldásának sürgősségére. A derítetlen szennyvíz elviselhetetlen közegészségügyi és életkörülményeket teremt a környező községek lakóinak. Jelenleg a Debrecenből származó szennyvíz még 30 kilométer távolságban is fertőző, és így öntözésre is alkalmatlan. E probléma megoldása hosszú évtizedek óta anyagi és egyéb okok miatt húzódik el. Az Országos Vízügyi Hivataltól kérjük — a lehetőségekhez képest — ennek -mielőbbi megoldását. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy nagyra becsülöm a vízügyi szerveink munkáját, népgazdasági és mezőgazdasági szempontból fontos és eredményes tevékenységét. Ügy gondolom azonban, hogy minden szerv számára hasznos, ha működésével kapcsolatos problémákra, feladatokra felhívják a figyelmet. Az alföldi gazdaságok különösen sokat köszönhetnek a vízügyi szervek jó munkájának, odaadó közvetlen segítségének. Erre a jövőben is számítunk. Az expozét azzal fogadom el; kívánom, terveink — az országos irányító és vízügyi szervek, valamint a hasznosító gazdaságok jó munkájának eredményeként — váljanak valóra. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Németh Imre képviselőtársunk. NÉMETH IMRE: Tisztelt Országgyűlés! A vízgazdálkodásról szóló anyag áttanulmányozása, Dégen Imre államtitkár elvtárs beszámolójának meghallgatása, valamint a helyi ismeretek birtokában elmondhatom, hogy a vízügyi szolgálat dolgozói — mind az országos szervekben, mind a helyi vízügyi területen — a szó igazi értelmében szolgálják a vízgazdálkodás ügyét. Erre vonatkozkóan számtalan jó példát tudnék felsorolni megyénk viszonylatában is, de képviselőtársaim elmondottak sok nagyon üdvös, jó példát. Ezért, mivel képviselőtársaim már sok minden témát érintettek, én csak két témával kívánok foglalkozni, megyénkben a települések ivóvízellátása és az ipari vízgazdálkodás helyzetével. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk — BorsodAbaúj-Zemplén megye — ivóvízellátása az országos átlaghoz képest elmaradott. Különösen a bányavidékeken volt ez tapasztalható, ahol a bányászat vízelszívó hatása lényegesen befolyásolta a vízszerzési lehetőségeket. A borsodi regionális vízmű megvalósítása javított ezen a területen és így Kazincbarcika és Ózd városaink vízellátása megjavult. Az említett vízmű továbbfejlesztése meg fogja oldani ennek a térségnek vízellátását. Tervezés alatt áll a dél-borsodi regionális vízmű, amely a 20 000 lakosú Mezőkövesd és a környező 8 község vezetékes ivóvízellátását oldja meg. Megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága és az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság rendkívül nagy gondot fordít településeink ivóvízellátásának fejlesztésére. Elkészítették — közösen — azt a fejlesztési ter-