Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-25

1981 Az Országgyűlés 25. ülése, 1969. július 4-én, pénteken 1982 vet, amely szerint az 1975. év végéig a mai 28 százalékról 51 százalékra emelik megyénkben a vezetékes ivóvízellátást. Még ezzel sem érjük el az országos átlagot. 1975 végéig társulati úton 34 település részére biztosítunk községi vízművet, vagy más meglevő vízműre kapcsolt vízhálózatot. Az előirányzott, az 1969. évtől az 1975. év végéig, hét éven át végzendő munkához 365 millió forint szükséges, amelyet érdekeltségi hozzájárulásból, vízügyi alapos támogatásból, tanácsi hitelből és egyéb szervek hozzájárulásából kell biztosítani. Megyei tanácsunk vízügyi alapot létesített, s évente 10 millió forintot ad a program megvalósításához. A Tisza II. vízlépcső építése — tisztelt Országgyűlés — rendkívül körültekintő tervezéssel történik. A komplex vízgazdálkodás valamennyi tényezője vizsgálat alá kerül. Megyénket lényegesen érinti a Tisza II. vízlépcső kihatása, s ezért már előre gondolunk — többek között — a talajvízszint emelésével érintett községek ivóvízellátására is. Ezekben a községekben a lakosság általában ásott kutakból biztosítja az ivóvizet. Helyi kezdeményezéssel — igen helyesen — máris hozzáfogtak vízművek létesítéséhez. Tisztelettel javaslom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal vizsgálja felül az említett községek helyzetét és kezelje kiemelten olyan formában, hogy az eddiginél több anyagi támogatást nyújtson az ivóvízellátás időben történő megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk hazánk egyik legjobban iparosodott megyéje. Ebből következik, hogy az ipari vízgazdálkodás — s ezzel összefüggően az élővizek minőségének védelme — igen komoly feladatot jelent számunkra. Erről — tisztelt Országgyűlés — mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízvédelmi bizottságának elnöke kívánok szólni. A szennyvíz-bírságolásról, valamint a vízkészlet-használati díjról szóló rendelkezés igen jó eszköz az illetékes szervek kezében arra, hogy az ipari üzemeket a korszerű vízgazdálkodásra ösztönözze. Az ipari vízgazdálkodás korszerű alkalmazása mellett csökkeni fog az üzemek frissvíz-igénye, s ugyanakkor kevesebb lesz a kibocsátott szennyvíz-mennyiség, amelynek tisztítását könnyebb lesz megoldani. Az anyagban is említett Sajó folyó és a Miskolcon átfolyó Szinva patak mellé települt kohászati, vegyipari és más üzemek szennyvizei jelenleg még többnyire tisztítatlanul kerülnek a vízfolyásokba. A Sajó folyó szennyezését nagymértékben növeli a 178 000 lakosú Miskolc város szennyvize is, mivel a város szennyvíztisztító telepe a második világháború során elpusztult és nem hozták helyre. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság — a vízvédelmi bizottsággal és az érintett üzemek képviselőivel együttesen — részletesen megvizsgálta a megye üzemeinek vízgazdálkodását és koncepcióterveket készítettek a helyes üzemi vízgazdálkodásra, «. Ezen az alapon a Lenin Kohászati Műveknél, az Ózdi Kohászati Üzemeknél, a Borsodnádasdi Lemezgyárnál a kiviteli tervezések, sőt már a kiviteli munkálatok is beindultak. Tervezés alatt áll továbbá a Sajó-völgy üzemeinek belső vízgazdálkodási és szennyvíztisztítási rekonstrukciója is. Ezek a költségek igen nagyok. Az üzemek az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekhez mérten nagy összegeket fordítanak erre a célra, de még így is csak viszonylag lassan, lépésről lépésre tudják a célt megközelíteni. Igen komoly erőfeszítést fejt ki e téren a Lenin Kohászati Művek is, amely az ipari szennyvizét a Szinva patakba vezeti. Aki ismeri Miskolcot — tisztelt Országgyűlés — megdöbbenve szemlélheti a várost keresztülszelő Szinva patak rozsdabarna, bűzös vizét. De örvendetes az, hogy a Lenin Kohászati Művekben — több éves kísérletezés után — végre már kivitelezés alatt áll, s ez év végére üzembe kerül a nagyolvasztói gázpor-leválasztó, vákuumszűrő üzem. A fenolszennyezés a generátor leállításával már megszűnt. Az olajszennyezések csökkentésére a kiviteli tervek elkészültek, s a kivitelezés ez évben megindul. Hogy a Lenin Kohászati Művekben, de más üzemekben is e rendkívül jelentőségteljes munkák mielőbb megvalósuljanak, támogatást kell nyújtani a költségekhez. Ez úgy is történhet Dégen elvtárs, hogy a befizetett szennyvíz-bírság egy részét kapják vissza azok az üzemek, amelyek ilyen erőfeszítéseket tesznek. Miskolcnak, hazánk második városának új szennyvíztisztító telepe negyedik ötéves tervünkben nyer megvalósítást. Javasolom, hogy ezt a beruházást az Országos Vízügyi Hivatal kiemelten támogassa. Halaszthatatlan kérdés ez, mert az ország második legnagyobb városát nem lehet tovább ilyen, közegészségügyi szempontból is káros helyzetben hagyni. Tisztelt Országgyűlés! Űgy a kormány, mint az Országos Vízügyi Hivatal támogatását kérem az elmondott ivóvízellátási fejlesztési terveinkhez, valamint az ipari üzemek erőfeszítéseihez a vízminőség védelmére. Amennyiben a kért támogatást megkapjuk, lehetőség nyílik arra, hogy előrelépjünk településeink egészséges ivóvízellátás terén és arra is, hogy negyedik ötéves tervünk végére a Szinva patak és a Sajó folyó szennyezése tűrhető mértékre csökkenjen. Tekintettel arra, hogy én vagyok az utolsó hozzászóló a vízügyi vitában, engedjék meg, hogy elmondjam azt, hogy a vízügyi szolgálatot, akik behatóbban ismerjük, úgy jellemezzük, hogy állandó harcban áll a víz ellen és a vízért. Előttem felszólalt képviselőtársaim valamenynyien elismeréssel szóltak a vízügyi szolgálatról, és így az eddigi hasznos munkáért köszönet illeti a csaknem 70 000 dolgozót. További munkájukhoz erőt, egészséget, magánéletükben békés boldogságot kívánok. A jelentést, illetve Dégen elvtárs beszámolóját elfogadom. (Taps.) i ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz több hozzászólásra jelentkező nincs. A vitát bezárom. A felszólalásokra Dégen Imre államtitkár elvtárs kíván válaszolni.