Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1947 Az Országgyűlés 24. ülése, 1 kérném, hogy Dégen elvtárs továbbra is tartsa kezét Pest megye fölött. (Derültség, taps.) Szabadjon még valamit mondanom. A múltkor a Csongrád megyei képviselők Dégen elvtársat meghívták a Marosszögbe, amit Dégen elvtárs el is fogadott. E héten kedden hallottam egy rádióriportot, ahol nagyon ügyesen a csongrádi képviselőtársaim már ottan nyugtázták is, hogy Dégen elvtárs elmegy a Marosszögbe. Én azt kérném, hogy Dégen elvtárs jöjjön el a Galga völgyébe is. Röviden csak annyit a Galga völgyéről: 20 község területét érinti, Pest és Nógrád megyében kereken 58 ezer kat. hold területtel, aminek 49%-a szántó, 11%-a gyep. A Galga mederrendezésével Hévízgyörk, Galgahévíz, Aszód, Iklad, Domony, Galgamácsa, Galgagyörk termelőszövetkezetei tulajdonképpen országos hírű zöldséges kertekké volnának alakíthatók itt a főváros közelségében. Láttam egy vízgazdálkodási anyagot, amelyik a Galgagyörki víztározó — 5 millió köbméteres víztározó — megépítéséről is beszél. Gondolnám, hogy ezt nem most, de később mégiscsak jó lenne megcsinálni, ami a vízrendezés mellett az öntözés kérdését is a Galga völgyében eredményesen szolgálná. Ügy tudom, hogy a Galga völgye alsó szakaszára a kiviteli terv már el is készült. Az volna a kérésem, hogy 1970-ben kezdődjön el a Galga állami szakaszának felújítása és mederbővítése. Egyben történjen gondoskodás arról is, hogy a most meglevő kiegészítésével a Galga teljes vízrendezéséhez szükséges összeg a következő 5 éves tervben rendelkezésre álljon, mert tudomásom szerint ez jelenleg még nincs meg. Tisztelt Országgyűlés! Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy hosszasabban igénybe vettem a türelmét, de úgy gondolom, hogy ezek a vízgazdálkodási tényezők eredményesen szolgálhatják a magyar vízgazdálkodás, s ezzel együtt a mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának a növelését. A kiadott nyomtatott anyagot, valamint Dégen elvtárs beszámolóját jónak tartom, elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szekeres László képviselőtársunk. SZEKERES LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A szóbeli beszámolójában Dégen Imre elvtárs, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke többek között tájékoztatást adott fejlődésünk jelenlegi szakaszának legnagyobb volumenű mezőgazdasági beruházásáról, a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének megvalósításáról. Ez az öntözőrendszer — a tervnek megfelelően — az Alföld legaszályosabb, legszárazabb éghajlatú vidékén létesül, hat megyét érint, köztük Szolnok megyét is. A kiskörei vízlépcső és a hozzátartozó öntözőrendszer komplex mezőgazdasági vízgazdálkodási létesítmény, amelynek alapvető rendeltetése a Tisza völgyében egyre növekvő mezőgazdasági vízhiány csökkentése, a mintegy másfél millió katasztrális hold hatóterületen a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges vízmennyiség, valamint a Közép-Tiszavidék | )69. július 3-án, csütörtökön 1948 iparfejlesztéséhez és ivóvízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. Mi, akik e térségben élünk, örömmel vettük e beruházás megkezdését, amely újabb perspektívát nyújt a Tisza völgyében élő embereknek. Azon munkálkodunk, hogy ez a mű minél előbb megvalósuljon és eredményesen szolgálja a társadalom és az egyén érdekeit egyaránt. Ezzel kapcsolatban szeretnék három kérdést, gondot, problémát kiemelni, ami már ma is, de későbbi időben még égetőbb gonddá válik. Az egyik ilyen kérdés az öntözés. A KözépTiszavidéken, a mű hatóterületén jelenleg is folyik öntözés. A jelenleg meglevő öntözőkapacitáshoz a fő mű kiépítése további fejlesztési lehetőséget teremt. Nagyon lényeges feladatnak tartjuk, hogy a már meglevő és az újonnan belépő öntözőkapacitást intenzíven és optimálisan használjuk \i. A hasznosításnál arra fogunk törekedni, hogy megfelelő öntözési módszereket alakítsunk' ki. Az öntözési módszerek közül a legkedveltebb az esőztető öntözés, amely lényegében az öntözés gépesítését is jelenti. Feltétlenül azzal kell számolni, hogy az új öntözőrendszerek 70— 80 százaléka permetező öntözés lesz, mivel a mezőgazdasági üzemek elsősorban ezt tartják korszerűnek, és ismereteim szerint erre is készülnek fel. Több képviselőtársam szóvá tette, én is megerősíteném, hogy a permetező öntözés legkorszerűbb formája az azbeszt-cementcsöves, föld alatti hálózattal üzemelő permetező öntözés. Az ehhez szükséges azbeszt-cementcsövek, valamint nyomásközpontok, gépszükségletek biztosítása az ipar feladata. Erről Reszegi képviselőtársam felszólalásában említést tett. Meg kell jegyezzem, hogy e tekintetben a jelenlegi ellátás nem kielégítő. Szeretném kérni az ipar illetékes vezetőit arra, hogy vegyék figyelembe a beruházás társadalmi, gazdasági jelentőségét és időben készüljenek fel a várható szükségletek kielégítésére, mert a fő mű megépítése egymagában nem fogja megoldani az öntözést. Ahhoz nagyon sok berendezésre, gépre és nagyon céltudatos munkára lesz szükség! A másik lényeges kérdés — a mezőgazdaság hasznosítási oldaláról — az, hogy a mezőgazdasági üzemek mit termeljenek, illetve milyen végterméket vigyenek a piacra? Ahogy ismerem a témát, a tervezés első szakaszában az volt a célkitűzés, hogy a végtermék — hús, tej, tojás, konzerv és egyéb feldolgozott mezőgazdasági termék legyen. Ennek megvalósítása viszont igen jelentős üzemi beruházásokat igényelne, amelyeket nem tud minden gazdaság egyértelműen biztosítani. Az eddigi felmérések és tanulmánytervek azt bizonyítják, hogy a végtermék meghatározásánál differenciálásra lesz szükség. A mezőgazdasági üzemek- jelentős részénél szerintünk a növénytermesztés szintjén célszerű megállni, és csak akkor áttérni a további termékátalakítás és feldolgozás folyamatára, ha a növénytermesztés az öntözési alapberuházásokat már akkumulálta. Éppen ezért az egyes üzemek fejlesztési terveit feltétlenül a szakaszolásra kell építeni. És végül harmadik gondolatként felvetném