Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1949 Az Országgyűlés 24. ülése, 1969. július 3-án, csütörtökön 1950 a leendő tározó mentén fekvő mintegy tucatnyi község egyik égető problémáját. Ugyanis az érintett községek ásott kútjainak vízszintjét a tározó vízszintjének változása kedvezőtlenül fogja befolyásolni, és e kutak jelentős része várhatóan ivó- és háztartási vízszolgáltatásra alkalmatlanná fog válni. Ezért szükségesnek mutatkozik a tározó menti települések törpe vízműinek kiépítése még a duzzasztás megkezdése előtt, megfelelő állami támogatás mellett. Ezzel egyidőben a törpe vízmű megvalósítása felveti azt is, hogy a szóban forgó települések rendezési tervét is el kell készíteni, hiszen az említett területen a tanyarendszer meg fog szűnni. Továbbá — a rendezési terv készítésénél — figyelembe kell venni a tározó menti egészségügyi, üdülési, idegenforgalmi és sportolási lehetőségeket is. Csak érdekességképpen em, litem meg, hogy a tározó vízfelszíne a Balaton egyötödének, a Velencei-tó négyszeresének felel meg. E tekintetben máris jelentős érdeklődés nyilvánul meg üzemek, intézmények s egyes egyének részéről, például üdülőtelepek, illetve víkendtelkek iránt. Ezt természetes dolognak tartjuk, hiszen a rövidített munkahét bevezetésével és növekedésével egyenes arányban emelkedik a kultúrált pihenés, szórakozás iránti igény. A jelenlegi időszakban azonban az ez irányú igények kielégítésével, megoldásával szervezett módon még nem foglalkozik senki sem. Külön-külön nem is volna célszerű szerintünk, mert a későbbi időben sok gondot okozná és nagy anyagi ráfordítást igényelne a területrendezés végrehajtása. Ezért azzal a tiszteletteljes javaslattal fordulunk a kormányhoz, hogy központilag hozzon létre erre megfelelő szervet vagy intézőbizottságot, mint amilyen például a Dunakanyar Intéző Bizottság, amelynek feladata lenne a területre vonatkozó tanulmányterv előkészítése és szervezetten foglalkozna az ez irányban jelentkező igényekkel és feladatokkal. Az öntözési lehetőségek optimális és intenzív kihasználása a mezőgazdasági termelés fejlesztésének döntő tényezője. A fejlesztés megvalósítása során számos új technológiai és különböző új és korszerű termelőberendezés üzemeltetésére kerül majd sor. Az új technika alkalmazása minden szinten jól képzett szakembereket igényel. Felszólalásomban én is támogatom az előttem felszólaló képviselő elvtársaim azon javaslatát, hogy fel kell időben készülni, és minden intézkedéssel az irányban hatni, hogy meggyorsítsuk és számszerűségében is növeljük a kiképzésben részesülők számát, hiszen adott időben jól képzett szakemberek tömegére, százaira és ezreire lesz szükség. Érdemes volna azon gondolkodni az illetékes vezetőknek, hogy nem volna-e célszerű azokat a felsőfokú mezőgazdasági technikumokat igénybe venni esetleg néhány évig, amelyek a későbbiekben meg fognak szűnni, és folyamatosan ezek tematikáját úgy alakítani, hogy alkalmasak legyenek az öntözéses szakemberek kiképzésére, illetve a már dolgozók továbbképzésére. Tisztelt Országgyűlés! Igen örvendetes dolog, hogy a népgazdaság mezőgazdasági oldaláról a legnagyobb és legjelentősebb beruházás fölött védnökséget vállalt a KISZ Központi Bizottsága. Területünkön ennek máris érződik a hatása, a KISZ-szervek és szervezetek tevékeny munkához láttak. Éppen azért, mert a KISZszervek lelkesen és szorgalmasan vesznek részt a munkában, arra szeretném kérni őket e helyről is, hogy mindenekelőtt a személyi feltételek kialakításában, azok biztosításában nyújtsanak az átlagosnál nagyobb segítséget. A különböző felső- és középfokú képzésben részt vevő KISZ-fiatalok éppen 1973-ra, a fő mű üzembehelyezésének időszakára végezne. Több száz szakemberre, több ezer szakmunkásra lesz szükség a mű tényleges üzemeléséhez. Ismertessék meg fiataljainkkal a mű lényegét, a hasznosítás lehetőségeit, annak szépségeit, hogy minél több fiatal vállalkozzék az öntözőrendszer kellő és eredményes hasznosítására. Kedves Elvtársak! Az elmúlt évszázadban elődeink által végrehajtott vízrendezési munkával természetátalakítást végeztek a Tisza völgyében. A kiskörei vízlépcső és a hozzátartozó öntözőrendszer megvalósítása az előzőnek a folytatását jelenti magasabb szinten. A beruházás elkészülése nemcsak a mezőgazdasági termelés szerkezetét változtatja meg, hanem megváltoztatja az egész táj képét, klímáját, kultúráját, a gazdaságban elfoglalt helyét és igen jelentős mértékben erősíti az emberek létbizonságát is. Ebben a jelentős munkában eddig eredményesen vettek részt a mezőgazdasági tudományágak területén dolgozók éppen úgy, mint a vízügyi szolgálat apparátusának dolgozói. Feladatukat felelősségteljesen, nagy hozzáértéssel végzik, lelkesen dolgoznak, s biztosak vagyunk abban, hogy ezt teszik a jövőben is. A Közép-Tiszavidék komplex vízgazdálkodásának megvalósítása nem kis feladat, és valamennyiünkre még nagy munka vár. Nagy munka, nagy feladat és nagy gond, de hozzá kell tennem: kellemes gondok, és mi vállaljuk azokat, mert tudatában vagyunk annak, hogy ez valamennyiünk ügyét szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett jelentést a magam és a Szolnok megyei képviselők nevében elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Pályi Sándorné képviselőtársunk felszólalása következik. PÁLYI SÁNDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország vízgazdálkodásáról szóló beszámolóval kapcsolatban egy problémával szeretném hangsúlyozni a falusi és a városi lakosság közötti óriási különbséget. A városi lakosság ingyen jut vezetékes vízhez, csak használati díjat kell fizetnie érte, a vidéki lakosságnak komoly összegekkel kell. hozzájárulnia a vízközművek létrehozásához. Igazságos-e ez a megkülönböztetés? Ez — véleményem szerint — társadalmi igazságtalanság, amelynek okát a községekben lakó választóinknak nem tudjuk megmagyarázni. Amíg az ország városainak lakossága természetesnek veszi közművesített ivóvízellátását, addig igen sok község lakossága komoly ivóvízproblémákkal küzd. Csupán a veszprémi járás86 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESlTÖ