Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1945 Az Országgyűlés 24. ülése, 1969. július 3-án, csütörtökön 1946 előbb állapítsák meg, hogy egyrészt megszűn­jék a termelők felé a bizonytalanság, másrészt a negyedik 5 éves terv beruházási programja is az új vízdíjnak megfelelően készülhessen el. Az öntözéssel kapcsolatban a másik téma az öntözés termelékenységének a növelése. Az Ag­ráregyetem Kultúrtechnikai Tanszéke évek óta foglalkozik az öntözőmunka termelékenységét növelő műanyagtömlős öntözőcsövekkel, ame­lyek feltekerhetők, könnyen szállíthatók. Sze­rintük a kérdés tudományos részről kompletten megoldottnak tekinthető. Az lenne a kérés: hogy a széles körű gya­korlati elterjesztés érdekében a tömlőt gyártó Tiszavidéki Vegyi Kombinát és a Győri Pamut­szövő és Műbőrgyár a hazai szükségletnek meg­felelő átmérőjű és falvastagságú tömlőket gyárt­hasson. Ugyancsak az öntözés hatásfokának nö­velésére felvetnék még egy nagyon komoly problémát: és pedig azt, hogy az öntözővíz ter­mésfokozó hatását a megfelelő tápanyagellátás teszi biztonságossá, tehát nem vagy öntözővíz vagy műtrágyázás, hanem öntözővíz és műtrá­gyázás. Dégen elvtárs a tápanyagellátás kérdését a mezőgazdasági bizottság előtt mondott referá­tumában említette. Ne haragudjon meg érte, de hiányolom, hogy erre külön itt nem tért ki, mert annyira fontosnak tartom, hogy ez itt is meg­felelően alátámasztást nyerjen. De tudom, hogy Dégen elvtárs a táplálóanyag-utánpótlás fontos­ságával egyetért. A közelmúltban kaptam meg a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelés­fejlesztési Osztályának ezt a kis Mezőgazdaság című noteszét. A munka nagyon eredménye­sen hasznosítható. A műtrágyázás mérlegelésé­nél kétféle statisztikát is készíthetünk magunk­nak. Ha azt mondjuk, hogy a 30-as évek átla­gában a szántóhektárra jutó műtrágya-ható­anyag még a két kilogrammot sem érte el, s ezt 1968-ra 124 kg-ra sikerült növelni, akkor hirte­len megelégedettség vehetne az emberen erőt. De ha tovább olvassuk utána az anyagot, arról győződhetünk meg, hogy ez a jelentős műtrá­gyaellátottság még mindig elmarad a fejlett me­zőgazdasággal rendelkező szomszédos országok­tól, Csehszlovákia 172, Ausztria 203, NDK 275 kilogramm hatóanyag hektáronkénti felhaszná­lása mellett. , A közelmúltban olyasmit hallottam, hogy műtrágyagyár építése van tervbevéve. Az öntö­zőgazdálkodás nevében azt kérném, hogy a mű­trágyagyár építését hozzuk minnél előbbre, mert az öntözéssel egészen biztos, hogy a többlet mű­trágyát termésnövelésben a népgazdaság szá­mára eredményesen fogjuk majd hasznosítani. Egyébként nem kívánok itt külön foglalkozni vele, csak az öntözővíz és a műtrágya együttes kiváló termésfokozó hatására épült fel az a bi­zonyos, korszerű szarvasi nagyüzemi legelőhasz­nálat, ami az elmúlt 7 esztendőben kereken 12 000 holdon kat. holdanként 186 métermázsa zöldfüvet produkált. Hadd mondjam még el, hogy a tavalyi, 1968-as, száraz esztendőben is ezzel a korszerű legelőhasználattal, pl. a raka­mazi Győzelem Tsz 400 hold átlagában 232, az öcsödi Szabadság Tsz 60 hold átlagában 353 má­zsa zöldfüvet produkált. Nem kívánok egyéb kommentárt hozzáfűzni. Szabadjon az öntözés hatékonyságának nö­velése érdekében még egy alapvető fontosságú problémát felvetni. Nevezetesen — szerény vé­leményem szerint — a növénynemesítői munkát is bizonyos vonatkozásban revízió alá kellene venni. Tudjuk nagyon jól, hogy a mezőgazda­sági kutatás átszervezése eredményesen folya­matban van és ezzel kapcsolatban óriási távla­tok előtt állunk. Az eddigi nemesítő munkát Ma­gyarországon inkább a növények szárazságtűré­sének fokozására ment. Jó lenne perspektívában a nagy potenciális termelőképességű, betegségek­nek ellenálló, öntözést is megháláló fajták, nö­vények nemesítéséről gondoskodni. Erre is tud­nék egy példát mondani. Itt van pl. az alexandriai here, Dimény elvtárs ezt nyilván nagyon jól is­meri, dr. Nagy Zoltán kutatási főosztályvezető­helyettes kutatása szerint ennek a többlettermé­sével pl. évente Magyarországon 13 000 db. évi 3000 liter tejhozamú tehén egyévi emészthető fehérje szükséglete volna megtermelhető. Tisztelt Országgyűlés! Ezek lettek volna ál­talános javaslataim. Rövid leszek Kállai elvtárs (Derültség), de mégis Pest megyéből szabadjon két egész rövid problémát felvetni. Rendkívül megkönnyíti az egyik probléma tárgyalásánál a helyzetemet, hogy Dégen elvtárs expozéjában hivatkozott arra, miszerint Pest megyének az elmaradottsága a vízellátás és a csatornázás te­rén rendkívül nagy. Az a terve, hogy ezt az el­maradottságot behozza és erre lehetőséget te­remt majd. Ezért ezzel kapcsolatban nem aka­rok hosszan beszélni, de azért arra mégis kitér­nék, hogy Pest megyének van egy külön sajá­tossága. Mi évente Pest megyében 10 000 lakost kapunk, miután Budapesten nem lehet letele­pedni. Úgyhogy az utolsó 10 évben is százezer-, rel nőtt a megye lakossága. Ennek következtében a főváros körül egy olyan ipari munkás lakta településhálózat ala­kult ki, amely lényegesen nagyobb, mint az or­szág bármely más nagyvárosának, például Mis­kolcnak összes ipari munkáslétszáma. Én ezzel kapcsolatban még annyit monda­nék, hogy az 1970. december 31-vel várható 263 100 lakásból a vízhálózatba előreláthatólag 11,5 százalék lesz bekapcsolva, a csatornaháló­zatba még csak 3,7 százalék. Ez azt jelenti, hogy a vízhálózat terén Pest megye ellátottsága Sza­bolcs megye után a legalacsonyabb. Még azt is hozzátenném, hogy Pest megyében a munka- és lakóhely, a budapesti munkahely és a Pest me­gyei lakóhely kommunális ellátottságának igen éles kontrasztja, ellentmondása van. Nem is folytatnám tovább, csak azt kér­ném, hogy a negyedik 5 éves terv koncepció­jának elkészítése során Pest megye a társa­dalmilag szükséges minimum eléréséhez megfe­lelő elbánásban részesüljön. Van azután Pest megyének mezőgazdasági vízgazdálkodása is. Dégen elvtársnak nem tu­dok annyi jót mondani, mint amivel megtöm­ték a képviselőtársaim a táskámat. Köszönöm Szentendre város, köszönöm a monori víztározó, köszönöm a Közép-dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulatok jó munkájának lehetővé tételét. Azt 85*

Next

/
Thumbnails
Contents