Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1927 Az Országgyűlés 24. Ülése, ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Dégen elvtárs beszámolójához eddig 18 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőnek Böhm József képviselőtársunknak adom meg a szót. BÖHM JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország vízgazdálkodása című, írásban rendelkezésünkre bocsátott tájékoztatót nagy ér­deklődéssel tanulmányoztam. A vízgazdálkodást fontos gazdasági feladatnak tartom, örülök, hogy jelen ülésünk napirendjére került. Véleményem szerint az 1965-ben elkészült vízgazdálkodási keretterv elérte célját, mert meghatározója lett a népgazdaság és egyes terü­letek vízigényei kielégítésének, és a tervezés alapjául szolgál. Helyesnek tartom, hogy folya­matban van a vízgazdálkodás távlati műszaki­gazdasági fejlesztésére vonatkozó koncepció és a vízgazdálkodás 15 éves tervének kidolgozása. A megyénkben szerzett tapasztalatok alap­ján megállapíthatom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság és a vízügyi szervezetek munkájával elégedettek vagyunk. A vízügyi szervek tevékenységében tervszerűség, szervezettség érvényesül, és meg­becsülést, elismerést érdemel a fegyelem, amely a vezetőknél és a dolgozóknál egyaránt megnyil­vánul. A vízügyi szolgálat dolgozóinak tevékeny­ségét az árvédelemnél népünk együttérzése, se­gítőkészsége, az egész társadalom politikai, er­kölcsi és anyagi támogatása kísérte. A vízgaz­dálkodás terén folytatott előrelátó, tervszerű munkának nagyon fontos eredménye a lakosság és a helyi szervek szemléletének változása, a la­kosság egyre növekvő, saját érdekeit szolgáló anyagi áldozatvállalása, a vízkár-elhárítás, a víz­hasznosítás sokágú folyamataiban való szemé­lyes, nagyarányú részvétele. A víz rombolása elleni védekezés, a káros vizek elvezetése éppúgy, mint az ivóvíz- és az ipari vízellátás a vezetők és a lakosság minden­napos öröme és gondja. Az e téren állandóan fejlődő igények ma a falun a viDany- és a be­kötőút-igények rangjával és társadalmi jelentő­ségével érnek fel. A lakosság megelégedéssel fo­gadja, hogy a vízügyi célokra központi keretből igen jelentős összegeket fordítunk. Naponta ta­núi vagyunk, hogy a lakosság erejéhez mérten a maga munkáját és forintjait is készséggel és örömmel odaadja az állami és a helyi érdekelt­ségű vízügyi művek üzemelése, összhangjának megteremtése érdekében. Az Országos Vízügyi Hivatal nagy gondot fordított arra, hogy a területi szervek a vízgaz­dálkodással kapcsolatos és az országos keretterv­ből az egyes területekre vonatkozó feladataikat megismerjék. Megyei tanácsüléseken, az ágazat vezetőinek részvételével megtárgyaltuk a víz­gazdálkodás helyzetét, feladatait, és ezt követték a járási, városi és községi tanácsülések is. He­lyes volt az Országos Vízügyi Hivatalnak ez a törekvése, mert a helyi szervek és a lakosság megértették feladataikat, támogatásukról bizto­sították az ágazat vezetőit, és fellendülés tapasz­talható e munkában. Tisztelt Országgyűlés! Egy-egy napirend 2969. július 3-án, csütörtökön 1928 vitájában a képviselők területük sajátos helyze­tének szem előtt tartásával nyilvánítanak véle­ményt, s közérdekű kérdéseket tesznek szóvá, amelyek az ország jelentős területeire általáno­síthatók. Emellett a képviselők választóik sajá­tos problémáit is magukban hordozzák és az Or­szággyűlés egyes ülésszakain elmondják. Az én további mondanivalómat is meghatározza me­gyénk mezőgazdasági jellege, a területen élő fa­lusi lakosság túlsúlya, s az a körülmény, hogy a Balaton egyik fele közigazgatásilag megyénkhez tartozik. Példáért tehát én is elsősorban a mi me­gyénkbe megyek. Somogy megye lakosságának 47 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Talaj­adottságunk megközelíti az országos átlagot,, csapadékviszonyunk kedvezőbb annál, ugyan­akkor a paraszti jövedelem jóval az országos át­lagszínvonal alatt van. Megítélésünk szerint en­nek főoka a mezőgazdaság alacsony állóeszköz­ellátottsága, a mezőgazdasági üzemek tőkesze­génysége. A fenti helyzetből kiutat — a helyi szervek jobb munkája mellett — az üzemek álló­eszközeinek nagyobb mértékű gyarapítása je­lenthet, a szarvasmarha-tenyésztés és a mező­gazdasági vízrendezés beruházásainak a jelenle­ginél nagyobb mértékű fejlesztése útján. A mi megyénkben a mezőgazdasági vízren­dezésre fordítandó beruházások a leggyorsabban megtérülő népgazdasági beruházásoknak minő­sülnek. Ugyanis a felszíni vizek a megye terüle­tén óriási károkat okoznak. Az ország ilyen te­rületeinek egytizede nálunk van. A mezőgazda­sági terület 37 százaléka szenved talajeróziótól. Igen nagy gond a síkvidéki területek káros vi­zeinek elvezetése. A tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején 230 000 katasztrális hold a ve­szélyeztetett terület. A bekövetkezett kár évente eléri a 100 millió forintot is. Nálunk a mezőgaz­dasági vízrendezés fő feladatát a víz rombolása elleni védekezés és a káros vizek elvezetése je­lenti. Terveink szerint a mezőgazdasági vízren­dezés ütemét kétszeresére növelnénk — és így a vízrendezési feladatainkat nyolc év alatt megol­danánk —, ha a jelenlegi áDami támogatás mér­tékét is évente duplájára emelhetnénk. Biztosított a saját erő és a hitel, valamint a tervező és kivitelező kapacitás. Évi összesen 20 millió forint állami támogatás hiányzik, amely megyénk mezőgazdaságának fejlesztéséhez egyik legnagyobb hozzájárulás volna. Javaslom az Or­szágos Vízügyi Hivatalnak, hogy vizsgálja meg az említett problémát és kérésünk teljesítésének lehetőségét. A mezőgazdasági vízrendezéssel kapcsolat­ban még az alábbi javaslatainkat terjesztem elő: Javasolom a vízrendezés általános gyorsítá­sát és az erre szolgáló anyagi eszközök általános növelését mind a költségvetésből, mind a mező­gazdasági ártámogatás keretéből, emellett az ér­dekeltek saját erőforrásaiból, továbbá az erre a célra biztosítandó mérsékelt kamatú hosszú le­járatú bankhitel útján. Javasolom, hogy a 70 százalékos állami tá­mogatást egészen a felújítási munkák befejezé­séig tartsuk fenn. Tisztelt Országgyűlés! A városi és községi települések ivóvízellátásának megoldása soron;

Next

/
Thumbnails
Contents