Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1927 Az Országgyűlés 24. Ülése, ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Dégen elvtárs beszámolójához eddig 18 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőnek Böhm József képviselőtársunknak adom meg a szót. BÖHM JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország vízgazdálkodása című, írásban rendelkezésünkre bocsátott tájékoztatót nagy érdeklődéssel tanulmányoztam. A vízgazdálkodást fontos gazdasági feladatnak tartom, örülök, hogy jelen ülésünk napirendjére került. Véleményem szerint az 1965-ben elkészült vízgazdálkodási keretterv elérte célját, mert meghatározója lett a népgazdaság és egyes területek vízigényei kielégítésének, és a tervezés alapjául szolgál. Helyesnek tartom, hogy folyamatban van a vízgazdálkodás távlati műszakigazdasági fejlesztésére vonatkozó koncepció és a vízgazdálkodás 15 éves tervének kidolgozása. A megyénkben szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság és a vízügyi szervezetek munkájával elégedettek vagyunk. A vízügyi szervek tevékenységében tervszerűség, szervezettség érvényesül, és megbecsülést, elismerést érdemel a fegyelem, amely a vezetőknél és a dolgozóknál egyaránt megnyilvánul. A vízügyi szolgálat dolgozóinak tevékenységét az árvédelemnél népünk együttérzése, segítőkészsége, az egész társadalom politikai, erkölcsi és anyagi támogatása kísérte. A vízgazdálkodás terén folytatott előrelátó, tervszerű munkának nagyon fontos eredménye a lakosság és a helyi szervek szemléletének változása, a lakosság egyre növekvő, saját érdekeit szolgáló anyagi áldozatvállalása, a vízkár-elhárítás, a vízhasznosítás sokágú folyamataiban való személyes, nagyarányú részvétele. A víz rombolása elleni védekezés, a káros vizek elvezetése éppúgy, mint az ivóvíz- és az ipari vízellátás a vezetők és a lakosság mindennapos öröme és gondja. Az e téren állandóan fejlődő igények ma a falun a viDany- és a bekötőút-igények rangjával és társadalmi jelentőségével érnek fel. A lakosság megelégedéssel fogadja, hogy a vízügyi célokra központi keretből igen jelentős összegeket fordítunk. Naponta tanúi vagyunk, hogy a lakosság erejéhez mérten a maga munkáját és forintjait is készséggel és örömmel odaadja az állami és a helyi érdekeltségű vízügyi művek üzemelése, összhangjának megteremtése érdekében. Az Országos Vízügyi Hivatal nagy gondot fordított arra, hogy a területi szervek a vízgazdálkodással kapcsolatos és az országos kerettervből az egyes területekre vonatkozó feladataikat megismerjék. Megyei tanácsüléseken, az ágazat vezetőinek részvételével megtárgyaltuk a vízgazdálkodás helyzetét, feladatait, és ezt követték a járási, városi és községi tanácsülések is. Helyes volt az Országos Vízügyi Hivatalnak ez a törekvése, mert a helyi szervek és a lakosság megértették feladataikat, támogatásukról biztosították az ágazat vezetőit, és fellendülés tapasztalható e munkában. Tisztelt Országgyűlés! Egy-egy napirend 2969. július 3-án, csütörtökön 1928 vitájában a képviselők területük sajátos helyzetének szem előtt tartásával nyilvánítanak véleményt, s közérdekű kérdéseket tesznek szóvá, amelyek az ország jelentős területeire általánosíthatók. Emellett a képviselők választóik sajátos problémáit is magukban hordozzák és az Országgyűlés egyes ülésszakain elmondják. Az én további mondanivalómat is meghatározza megyénk mezőgazdasági jellege, a területen élő falusi lakosság túlsúlya, s az a körülmény, hogy a Balaton egyik fele közigazgatásilag megyénkhez tartozik. Példáért tehát én is elsősorban a mi megyénkbe megyek. Somogy megye lakosságának 47 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Talajadottságunk megközelíti az országos átlagot,, csapadékviszonyunk kedvezőbb annál, ugyanakkor a paraszti jövedelem jóval az országos átlagszínvonal alatt van. Megítélésünk szerint ennek főoka a mezőgazdaság alacsony állóeszközellátottsága, a mezőgazdasági üzemek tőkeszegénysége. A fenti helyzetből kiutat — a helyi szervek jobb munkája mellett — az üzemek állóeszközeinek nagyobb mértékű gyarapítása jelenthet, a szarvasmarha-tenyésztés és a mezőgazdasági vízrendezés beruházásainak a jelenleginél nagyobb mértékű fejlesztése útján. A mi megyénkben a mezőgazdasági vízrendezésre fordítandó beruházások a leggyorsabban megtérülő népgazdasági beruházásoknak minősülnek. Ugyanis a felszíni vizek a megye területén óriási károkat okoznak. Az ország ilyen területeinek egytizede nálunk van. A mezőgazdasági terület 37 százaléka szenved talajeróziótól. Igen nagy gond a síkvidéki területek káros vizeinek elvezetése. A tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején 230 000 katasztrális hold a veszélyeztetett terület. A bekövetkezett kár évente eléri a 100 millió forintot is. Nálunk a mezőgazdasági vízrendezés fő feladatát a víz rombolása elleni védekezés és a káros vizek elvezetése jelenti. Terveink szerint a mezőgazdasági vízrendezés ütemét kétszeresére növelnénk — és így a vízrendezési feladatainkat nyolc év alatt megoldanánk —, ha a jelenlegi áDami támogatás mértékét is évente duplájára emelhetnénk. Biztosított a saját erő és a hitel, valamint a tervező és kivitelező kapacitás. Évi összesen 20 millió forint állami támogatás hiányzik, amely megyénk mezőgazdaságának fejlesztéséhez egyik legnagyobb hozzájárulás volna. Javaslom az Országos Vízügyi Hivatalnak, hogy vizsgálja meg az említett problémát és kérésünk teljesítésének lehetőségét. A mezőgazdasági vízrendezéssel kapcsolatban még az alábbi javaslatainkat terjesztem elő: Javasolom a vízrendezés általános gyorsítását és az erre szolgáló anyagi eszközök általános növelését mind a költségvetésből, mind a mezőgazdasági ártámogatás keretéből, emellett az érdekeltek saját erőforrásaiból, továbbá az erre a célra biztosítandó mérsékelt kamatú hosszú lejáratú bankhitel útján. Javasolom, hogy a 70 százalékos állami támogatást egészen a felújítási munkák befejezéséig tartsuk fenn. Tisztelt Országgyűlés! A városi és községi települések ivóvízellátásának megoldása soron;