Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1661 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1662 érthető törvényjavaslatunk jelentősége, nemzeteink jövendő együttműködését meghatározó fontossága. Mindenekelőtt hadd szóljak én is •— Apró Antalhoz és előadónkhoz, Kelen Bélához hasonlóan — az elmúlt két évtized jelentős eredményeiről. Hallottuk a szerződés politikai, gazdasági, kulturális eredményeit ismertető adatokat, tényeket. Hadd toldom meg ezeket az adatokat néhány kicsiny, sokak szemében bizonyára jelentéktelennek tűnő részlettel, de éppen ezek a kis részletek bizonyíthatják, hogyan lehet rendezni évszázadok keserű ellentéteit. Nem mintha azt hinnők, hogy minden régi ellentét már megoldott volna, és ne is vitassuk most, mi szülte ezeket a történeti ellentéteket, az elmúlt rendszerek milyen politikai, társadalmi bűnei. Inkább a mi korszakunk jó példáiról szólnék — ismétlem — egy, a szakmámhoz közelebb álló, szűkebb területen. A szerződés értelmében a Csehszlovák és a Magyar Tudományos Akadémia intézetei több közös munkatervet dolgoztak ki nemcsak a természettudományos és műszaki intézetek között, ami könnyen érthető, hanem olyan érzékeny területeken is, amelyekre a két világháború között gondolnunk sem lehetett, olyan területeken, amelyek inkább okozói lettek a nemzeti ellentéteknek, semmint feloldói. Az elmúlt években magyar kutatok. nyelvtudományi vizsgálatokat, a csehszlovákiai magyarság nyelvjárási vizsgálatait végezhették el. Néprajzi, népzenei kutatók a csehszlovákiai magyar nép kultúráját feltáró jelentős vizsgálatokat végezhettek Csehszlovákiában. Jelentős népdalgyűjtése van Kodály Zoltán munkatársainak Csehszlovákiából, és magam például két kötetre való értékes néprajzi, népköltészeti anyagot gyűjthettem a Zobor-vidéki nyitrai magyarság körében. Irodalomtörténészeink Balassi Bálint ismeretlen művét találhatták meg csehszlovákiai kutatásaik alapján, a magyar irodalom történetének nem, is egy értékes mozzanatát tárhatták fel. Történészeink kutattak és kutatnak a csehszlovákiai levéltárakban, és ugyanígy dolgoznak különböző területeken •— néprajzban, népzenekutatásban, történettudományban, és sorolhatnám még — hazánkban a cseh és szlovák kutatók, tudós kollégáink is. Vitázunk is. Nem értünk mindig egyet a történeti események értelmezésével. Ez a vita azonban szükséges része a tudományos munkának is, egymás jobb megismerésének is. Ismerjük a két Világháború közötti elzárkózás, gyűlölködés nehéz korszakát, amikor a Sarlós-mozgalomról a magyar fiatalságnak csak forradalmi öntudatú kis része hallott, amikor Móricz Zsigmondot idehaza valósággal megkövezték a két nép közötti közeledés gondolatáért. S magam csak nemrégiben, az elmúlt hónapban hallgathattam elbűvölve Kassán a kassai, mecenzéfi magyar fiatalok előadásában Fábri Zoltán bátor, tiszta politikai gondolatait: egyszerre őszintén internacionalista és magyar álláspontját. Hallgattam ugyanott Bartók, Kodály zenéjét. Biztosak vagyunk abban, hogy az eltelt 20 év a magyar, a cseh és a szlovák népet e szerződés segítségével közelebb hozta egymáshoz, segítette a sovinizmus elleni harcban, segített a szocialista nemzetiségi politika kialakításában, ha nem is állíthatjuk, hogy ezen a téren nincs még bőven tennivaló. De elmondhatom, hogy mi magunk mindent megtettünk ezért. S ha csak a kulturális területen maradnék, folytathatnám a példákat: a két írószövetség, művészeti szövetségeink jó együttműködésének, könyvkiadásunk jó kapcsolatainak felsorolásával. Mindez mutathatja, hogy az eltelt 20 év népeink történetében lényeges változást hozott. Tisztelt Országgyűlés! A mai világpolitikai helyzetben az eltelt időszak eredményei miatt is indokoltnak tartjuk az újabb 20 éves szerződés megkötését. De a mai helyzet is egy új, hosszú távlatú szerződés megkötését javallja nekünk. Ez a szerződés az európai biztonság, az európai béke megóvását is szolgálja, amiről legutóbb a nemzetközi jelentőségű „budapesti felhívás" . — ahogy világszerte nevezik — szólt. Erre utal szerződésünk szövege is több helyen. A mai nemzetközi helyzet szükségessé teszi a szocialista országok baráti kapcsolatainak fejlesztését, a politikai együttműködés további elmélyítését, s az új irányítási rendszer bevezetése után a gazdasági, tudományos és műszaki kooperáció minőségileg új szakaszát és hasznosabb formáit. Az imperialista agresszió új, kifinomultabb formáival találkozunk mindegyre napjainkban. Ma már lemondtak a dullesi durva „roll back again" elvéről, mert nem a fejlett szocialista országokat, de még a gyarmati rabságból alig szabadult népeket sem vonzza, meghirdetik hát a „lépcsőzetes kapcsolatok", a „fellazítás" elvét, s igyekeznek megvalósítani gyakorlatát is. 1956ban igen rövid idő alatt megtanultuk, mit is értenek a fokozatosság elvén, s nem kellett tíz nap, a gyilkosságoktól a parasztság földjének elvételét meghirdető tervekig, a fehérterror gyakorlatáig jutottak el. Ügy látszik, s hosszú hónapok óta növekvő aggodalommal figyeljük, hogy e taktika még finomítottabb, álcázottabb formáival kísérleteznek Csehszlovákiában. Ezért és épp ennek a törvényjavaslatnak a vitájánál szólanunk kell aggodalmunkról is, nem hallgattathatja el a baráti tapintat, a belügyekbe való be nem avatkozás különben jogos álláspontja sem. Hiszen maga a szerződés a bevezető részben is — a preambulumban —, az egyes törvénycikkekben is, kifejezetten beszél arról, hogy a kölcsönös segítés nemcsak a két szerződő állam népeinek érdekét, hanem „az egész szocialista közösség" érdekeit is szolgálja. Ezeknek a közös szocialista érdekeknek a védelmében, de egész Európa biztonságának a védelmében is, szólnunk kell a kommunista ellenesség csehszlovákiai jeleiről, aggasztó eseményeiről. Mi, magyarok megtanulhattuk 1919-ben, a húszas évek fehérterrorja idején, és megtanulhattuk 1956-ban is, hogy a szovjetellenesség, a kommunista ellenesség jelszava alatt mi minden bűn férhet meg. Nem kívánjuk ezt a leckét egyetlen barátunknak sem. S ne keverjük össze a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavítását, a bűnök jogos elítélését, szovjetellenes, antikommunista jelszavakkal és akciókkal. A fellazítás-