Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1877 Az Országgyűlés 24. ülése, 1969. július 3-án, csütörtökön 1878 enyhítése, a béke megőrzése. Azért vetjük latba erőinket, hogy hazánk népe és minden más nép biztonságban élhessen, élvezhesse munkája gyümölcsét. Mint ismeretes, ez év márciusában fővárosunkban tartotta nagy jelentőségű ülésszakát a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. A tanácskozáson kibocsátott felhívás, amelyet most már budapesti felhívásként ismer az egész világ, fontos hozzájárulás a béke védelméhez. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, az összeurópai biztonsági értekezlet összehívása nagy lépés lenne a második világháború után kialakult európai helyzetben, sokat tehetne kontinensünk biztonságának megszilárdításáért, sőt hatása kisugárzódna más földrészekre is. Kormányunk képviselői az azóta lezajlott kormányközi tárgyalásokon fáradhatatlanul ismertették az értekezlet összehívásával kapcsolatos elképzeléseinket. Hazánk nemzetközi tekintélyét latba vetve, diplomáciai síkon is komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk a konferencia öszszehívása, jó előkészítése érdekében. Megítélésünk szerint az összeurópai biztonsági értekezlet összehívásának feltételei egymásfél éven belül megérhetnek, örülünk annak, hogy a budapesti felhívásban foglalt javaslatokat számos kormány és felelős államférfi tette magáévá, örömmel fogadtuk a Finn Köztársaság kormányának kezdeményezését is. A finn kormány e tárgyban kiadott emlékeztetőjére adott válaszunkban kifejtettük: támogatjuk és helyeseljük az abban foglalt javaslatokat, mert ez a kezdeményezés teljes mértékben megfelel a budapesti felhívás nemes szellemének. Ezen a fórumon is meg kívánom erősíteni, a Magyar Népköztársaság kormánya kész részt venni minden olyan kormányközi konzultáción, amelyen tisztázni lehet a felmerülő problémákat, s egyengetni az értekezlet összehívásához vezető utat. Kedves Elvtársak! Vályi elvtárs részletesen szólott nemzetközi gazdasági együttműködésünk kérdéseiről. A KGST áprilisban Moszkvában lezajlott rendkívüli ülése az együttműködés új útjainak, módszereinek keresését tűzte napirendre, s reális programot adott a tagországok gazdasági együttműködésének elmélyítésére. Mi is valljuk, ma már megértek a feltételek arra, hogy a KGST-országok fokozatosan megvalósítsák gazdaságaik szocialista integrációját. Kormányunk kész további lépésekre a közösen kimunkált úton és szorgalmazza az integráció fejlesztését. A KGST 23. rendkívül ülésszakának döntései megnövelik feladatainkat és felelősségünket. Az elfogadott határozatok teljes mértékben megfelelnek a szocialista közösség és minden tagország, köztük a mi hazánk alapvető érdekeinek. Nemrég fejeződött be a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, amely a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából történelmi jelentőségű. A tanácskozáson 75 kommunista és munkáspárt vett részt. Ez a szám önmagában is mutatja, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom ma az emberi társadalom leghatalmasabb, legbefolyásosabb társadalmi ereje. A tanácskozás marxi—lenini szellemben elemezte, értékelte a nemzetközi helyzetben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokat és új harci programot adott a világ kommunistáinak. Rendkívül fontos lépés volt a moszkvai tanácskozás abban a küzdelemben, amelyet a testvérpártok folytatnak az imperializmus ellen, a haladásért, a békéért, az antiimperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elfogadott okmányok közül külön szeretném kiemelni a Vietnammal és a közelkeleti helyzettel kapcsolatos felhívásokat. A sokat szenvedett Vietnam földjén, sajnos, még mindig dúl a háború, nap mint nap új és új emberéletek esnek áldozatul. Az amerikai imperializmus agresszív körei még mindig vonakodnak megtenni az elkerülhetetlen lépést: feltétel nélkül kivonni csapataikat Vietnam földjéről. Népünk továbbra is mindenben teljesen szolidáris a szabadságáért, függetlenségéért hősi harcot vívó vietnami néppel. Kormányunk őszinte örömmel üdvözölte a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány megalakítását és az elsők között ismerte el a dél-vietnami nép egészét valóban képviselő kormányt. Ami a Közel-Keletet illeti, kormányunk változatlanul úgy véli és arra törekszik, hogy a közel-keleti válság politikai úton rendeződjék, mégpedig a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata alapján. Ismételten hangsúlyozzuk egységünket és együttérzésünket a hősiesen harcoló vietnami néppel, az arab népekkel, a békéért és a kollektív biztonságért harcoló európai népekkel és mindazokkal, akik a világ különböző térségein síkraszállnak a békéért és a szabadságért. Befejezésül: Visszatérve a napirenden levő kérdésre, a zárszámadási vitára, azt szeretném még hangsúlyozni; a gazdaságirányítási reform megkezdése óta eltelt idő alatt végzett kormányzati munkát az a törekvés hatja át, hogy meggondoltan, de határozottan készítsük fel a magyar népgazdaságot a mainál nagyobb feladatok megoldására, mert népünk jövője többet és jobbat kíván annál, mint amit ma produkálunk gazdasági téren. Mindezek alapján a kormány nevében a múlt évi állami költségvetés megvalósításáról szóló jelentést a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps) ELNÖK: Szólásra következik Szerecz László képviselőtársunk. SZERECZ LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés 1968. évi végrehajtásáról szóló jelentés és a népgazdaság 1968. évi fejlődését tartalmazó tájékoztató szerint az építőipar termelése az 1967. évi gyors növekedés után 1968-ban 6 százalékkal nőtt. A termelés fejlődési ütemét meghaladóan 8 százalékkal nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma, így 2 százalékkal csökkent a termelékenység. Az építőipari termelés iránti kereslet nagyobb volt a rendelkezésre álló kapacitásnál. Különösen beruházási vonatkozásban volt ennek a ténynek nagy