Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1843 Az Országgyűlés 23. ülése, 1969. július 2-án, szerdán 1844 melési ágakkal foglalkozzanak, amelyek adottságaik között viszonylag a legnagyobb jövedelmet biztosítják, még akkor is, ha ez a termelés bizonyos mértékű extenzív irányú átalakítását jelenti. A termelés növelése érdekében ezeknek a szövetkezeteknek méginkább élniük kell az üzemi tevékenységi kör gazdaságos kiterjesztésének lehetőségeivel, hiszen erre éppen a természeti adottságok nyújtanak lehetőséget. Kedves Elvtársak! Végül röviden tájékoztatni szeretném a tisztelt Országgyűlést a terméskilátásokról és az élelmiszerellátással kapcsolatos néhány időszerű kérdésről. A késői kitavaszodás sok gondot és nehézséget okozott mezőgazdaságunknak. A kedvező májusi és júniusi időjárás, valamint a növényápolási, növényvédelmi munkák időbeni és jóminőségű elvégzése azonban azt eredményezte, hogy a határ a megkésett kitavaszodás ellenére országszerte kedvező képet mutat és az idei termés jól megalapozott. Minden reményünk megvan arra, hogy a szövetkezeti tagok, valamint az állami gazdaságok dolgozóinak mind nagyobb szakértelemmel végzett, szorgalmas munkája s a tavalyinál kedvezőbb májusi-júniusi időjárás eredményeképpen a kenyérgabonából, árpából a múlt évinél holdanként egy-másfél mázsával nagyobb termést takarítsunk be. Az idei esztendőben is saját termésből tudjuk biztosítani az ország kenyerét s megfelelő tartalékolásra is mód nyílik. Gondot okoz azonban, ahogy erről Bodogán elvtárs is beszélt, a megtermett gabona tárolása. Számolnunk kell azzal, hogy az értékesített gabona egy részét két-három hónapig csak ideiglenes tárolókban tudjuk elhelyezni. Szükség van a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint felvásárló, értékesítő és feldolgozó vállalatok szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködésére. Zöldségből, gyümölcsfélékből és szőlőből is kedvezők a terméskilátások. Nehézséget okozott azonban a korai zöldség és egyes gyümölcsfélék késése. Főként emiatt az év első felében e termékek fogyasztói ára meghaladta a múlt év azonos időszakában kialakult árakat. A jobb terméskilátások eredményeként ezekből a termékekből is növekedett a piaci felhozatal és csökkentek a fogyasztói árak. Most már dolgozóink néhány zöldségféle — így a paprika és a paradicsom — kivételével a tavalyinál olcsóbb árakon juthatnak hozzá a főbb zöldség- és gyümölcsféleségekhez. A húsellátás terén május közepe óta voltak és vannak nehézségek. Ennek egyik oka az, hogy a sertéshús aránya csökkent a múlt évihez képest. Az utóbbi hetekben valamelyest javítottunk ezen a helyzeten, főleg Budapesten és a nagyobb városokban. A húsellátás gondjai alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a hazai fogyasztók és a külkereskedelem igényei jobban növekedtek, mint a mezőgazdasági termelés. A hústermelés gyorsabb ütemű növeléséhez egyebek között olyan mértékű beruházások is szükségesek, amelyek csak fokozatosan biztosíthatók. Ezért a húsellátás javítása is csak fokozatos lehet. , r , • • Tisztelt Országgyűlés! összefoglalva megállapíthatjuk, hogy élelmiszer-gazdaságunk és fagazdaságunk múlt évi fejlődése és az idei várható eredmények összhangban állnak népgazdasági feladatainkkal, hathatósan segítik elő dolgozó népünk életszínvonalának emelését, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. (Taps.) ELNÖK: Varga Károly képviselőtársunknak adom meg a szót. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Mindig nagy érdeklődés kísérte az egyes esztendők költségvetését és gazdálkodását, mert az. élet minden területén ebben látták az emberek az egyén és a társadalom számára fontos elhatározások, a szinttartás és a fejlesztés realizálását. Az 1968. évi gazdálkodással szemben viszont minden eddiginél nagyobb közérdeklődés nyilvánult meg, mivel ez volt a gazdaságirányítás reformjának első éve. Ennek kapcsán különösen nagy figyelem nyilvánult meg a foglalkoztatás, a reálbér és a reáljövedelem, a fogyasztói ár, valamint a szociális, egészségügyi és kulturális ellátottság színvonalával kapcsolatban. Ezeken túlmenően az ipar és a mezőgazdaság területén új elem, a vállalati és az üzemi gazdálkodás, a termelés iránti érdeklődés is jelentkezett olyan formában, hogy mit termelnek, el lehet-e adni, mennyi az ára, megéri-e, mit hozunk be külföldről és menynyiért, mit tudunk eladni, stb. így alakult a közérdeklődés olyan formában, hogy az „én", az egyes szám első személy mellett gazdálkodásunkban is, nemcsak külső megjelenésében, hanem belső tartalommal is fejlődött és ott él elevenen a többes szám első személy, a „mi", à közös vállalati érdek. Ügy tapasztaltam, hogy a kezdeti aggódás az érintett területeken — mint például a foglalkoztatásnál — feloldódott, a termelés és a forgalmazási szféra nyíltsága pedig jelentős társadalmi hajtóerőt hozott mozgásba. Jó dolognak tartom — noha nagy volt a társadalmi érdeklődés —, hogy általános volt az olyan reális várakozás is, hogy az új irányítási rendszer pozitív eredményei nem bontakoznak ki teljesen már az első évben. Tisztelt Országgyűlés! Az 1968. évi gazdálkodás bevételi oldalának alakulásával kapcsolatban nagyon fontos volt a termelés és a termelékenység alakulása. Kiemeli az előttünk fekvő előterjesztés, hogy a termelékenység növekedése az előző évekhez képest lelassult, a termelés növekedése pedig főleg a létszámnövekedéssel függ össze. Amikor magam is elismerem a termelékenység növelésének fontosságát, sőt azt a nemzeti jövedelem növekedése szempontjából nélkülözhetetlennek tartom, ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy széles társadalmi rétegek számára fontos kérdés volt — és napjainkban is az — egyrészt a meglevő foglalkoztatási szint folyamatos és biztos fenntartása, másrészt az iparilag fejletlen vidékeken az ipartelepítés és az iparfejlesztés fokozása, ami 1968-ban 56 ezer fő új ipari foglalkoztatást tett lehetővé. Ez jelentős eredmény az említett területek számára, mert ennek nyomán például nálunk, Somogyban is 8 százalékkal nőtt tavaly az ipari foglal-: koztátottak száma. ? r t