Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

145 Az Országgyűlése, ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 146 de a lebonyolításra a régi mechanizmus szabályait kellett alkalmazni. Ennek következtében az előkészítő munka hosszú hónapokat vett igénybe és nagy elhúzódást okozott. E problémák ellenére megyénkben a kísérleti vállalatok 1966. évi eredményei rendkívül pozitívak mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban. A vállalatok teljesítették az előirányzott célkitűzéseket, • annak ellenére, hogy azok a legtöbb esetben eltérőek voltak a régitől, hiszen a régi merev, tervmutatós gazdálkodás helyett a konkrét hazai szükségletre és exportra való termelést helyezték előtérbe. De rendkívül fontos helyet kapott a kitűzött feladatok között az export szerkezetének felülvizsgálata, az optimális devizahozam figyelembevételével. Nagyobb súlyt kapott ezeknél a vállalatoknál az értékesítés, aminek következtében szükségessé vált az ipar és a kereskedelem ' szorosabb kapcsolatának kiépítése, részint a megfelelő gyors tapasztalatok és információk szerzése miatt. Az eredmények ott a legjobbak, ahol megvalósult a termelés és értékesítés, azaz az ipar és a külkereskedelem azonos és közös anyagi ösztönzése. Ez történt például a gyógyszeriparban. Ez esetben gyorsabb volt az információ a piac helyzetéről, a beszerzés és az értékesítés lehetőségeiről és így a vállalatok az árakat közvetlenül és folyamatosan nyomon tudták követni, s ezen információk alapján a szükséges operatív intézkedéseket gyorsan meg tudták tenni. A vizsgált vállalatok viszonylag rövid idő alatt képesek voltak termelő kapacitásuk kibővítésére szükség szerint, meglevő kapacitásuk gyors átalakítására, a jelentkező igények gazdaságos kielégítésére, új gyártmányok gyártásának gyors bevezetésére és sok esetben új piacok megszerzésére. A Medicor Művek Debreceni Orvosi Műszergyárában például többszörösen növekedett a műszergyártás és lehetővé vált rövid idő alatt több új termék gyártásának megvalósítása. Ilyenek az egyszer használatos injekciós tűk, valamint speciális kvarclámpák sorozatgyártása. A Biogál Gyógyszergyárban lehetővé vált néhány olyan termék tőkés piacon való értékesítése, amelyek értékesítését a régi fix árak és a régi érdekeltségi rendszer lehetetlenné tette. Űj, bátrabb szemlélet alakult ki a termelés műszaki oldalát illetően és nagyobb súlyt kapott a gyártásnál az időfaktor, más jelentőséget kaptak az egyes műszaki normák és döntő fontosságúvá váltak a gyors és hatékony szervezési intézkedések. Nagyobb jelentőséget kapott a termelési folyamat műszaki oldala mellett annak gazdasági oldala és így jelentősen bővült, kiszélesedett a termelés szervezésével foglalkozó műszaki dolgozók látóköre, szemlélete, nőtt a gazdasági elemző munka jelentősége. A kísérleti vállalatok tapasztalata azt is megmutatta, hogy a vállalatok régi, merev, kötött különböző terv- és egyéb központi utasításokkal szabályozott belső mechanizmusát felül kell vizsgálni és egy kötetlenebb, rugalmasabb, megfontoltabb vállalati mechanizmust kell kialakítani, mert a belső és a külső piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, a kapacitások gyors átalakítása, az új gyártmányok bevezetési idejének lerövidítése nemcsak a régitől eltérő munkamódszert és szemléletet követel, hanem az eddiginél lényegesen egyszerűbb, áttekinthetőbb, rugalmasabb vállalati irányítási rendszert is. Mert például míg egyrészről a kapacitások teljes kihasználása nagyobb súlyponttal jön számításba, másrészről viszont éppen bizonyos tartalékkapacitásra van szükség a hirtelen fellépő piaci igények gyors kielégítésére. Ugyanakkor ehhez a kapacitáshoz a készleteknek is megfelelően kell alkalmazkodniuk. Az elmondottak érdekében rendkívül helyes intézkedés, hogy az új gazdaságirányítási rendszer lehetőséget ad minden vállalatnak, hogy saját elképzelése szerint a legmegfelelőbb módon alakítsa ki leggazdaságosabb gazdasági struktúráját és termelési ügyrendjét. A legmeszszebbmenően egyetértek a Nyers elvtárs* által elmondottakkal, hogy az új gazdaságirányítási rendszert egyszerre, 1968. január 1-én kell bevezetni, de a gazdasági struktúrát csak nagyon átgondoltan és fokozatosan lehet kialakítani. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényeges tapasztalat, amelyet három vállalat értékelése adott, az a változás, amely a vezetők és a dolgozók gondolkozásmódjában és egymáshoz való kapcsolatában tapasztalható. Az új gazdasági mechanizmus új magatartást, új munkamódszert követel a munka minden szintjén. Ezt követeli a nagyobb vállalati önállóság, a nagyobb kockázat lehetősége. Mindhárom vizsgált vállalatnál jelentősen előtérbe kerültek a termelés emberi, munkatársi kapcsolatai. Azoknál a vállalatoknál, és ott sikerült az egyes új feladatokat legjobban megoldani, ahol a vezetők megértették a dolgozókkal a célokat, ahol kikérték és hasznosították is a dolgozók javaslatait. Az anyagi ösztönzésnél sok esetben lényegesen hatékonyabb volt a megfelelő motivációval alátámasztott cél. Az új mechanizmusban a jó termelőmunka mellett még több gondolkozásra van szükség, mint eddig, mert nemcsak jól kell tudni termelni, hanem elsősorban gazdálkodni kell és jól kell gazdálkodni a ránk bízott javakkal. A termelés célja már nem rövid távú, nem dekád, havi, negyedéves tervekkel határolt. A termelés célja a jól, folyamatosan, gondosan, tudatosan előkészített fokozatos fejlesztés és a jövedelmező gazdálkodás. Ehhez a munka céljának időbeni ismerete sokszor nagyobb erőt képvisel, mint az anyagi ösztönzés. Ma a termelést és a fejlesztést tudatosan úgy kell irányítani gazdasági és emberi vonatkozásban, hogy ne csak mai életünket, hanem a jövőt is szolgálja, mert ma fokozottan érvényes az a közmondás: ki mint vet, úgy arat, és mi jól és úgy akarunk vetni, hogy mindig többet arathassunk. A Minisztertanács beszámolóját elfogadom és végrehajtását választókerületemben elősegítem. (Taps.)