Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

137 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 138 Továbbá: a Gazdasági Bizottság 3. számú határozata a konjunktúra és piackutató intézet megalakulásáról és feladatáról szól. Nagyon örvendetes dolog ezen intézet létrehozása. Több vállalat nyújtotta már be tájékozódási igényét és a nélkülözhetetlen általános világgazdasági tájékoztatást az intézet rendelkezésre is bocsátjia. A szakembereket csupán az foglalkoztatja, tökéletes lesz-e ez a tevékenység gyártmányfejlesztő szakemberek nélkül. Vagy a két szakma összehangolását tartanánk fontosnak, vagy az is járható út lenne, ha az intézet csak a kínálkozó piacot jelölné meg, ahová a vállalatok szakembereiket kiküldik a divat- és a választékigény közvetlen felmérése céljából. Képviselőtársaim! Az elmondottak széles körben megindított tanfolyamok anyagaiból is hiányoznak, hisz egyes kérdésekben csak feltételezésekre szorítkozhatunk. A tanfolyamok célja pedig az új gazdasági reform mind alaposabb és szélesebb körű megismertetése. Nagyon fontosnak tartom — szintén említést nyert már —, hogy a reform lényegét az egész nép világosan lássa, mert tudatos munkának lehet csak igazi eredménye. Ez az alapos felvilágosító munka a helyes eszköz a zavartkeltő híresztelők elnémítására is, akik igyekeznek vitatni reformunk szocialista jellegét. A gazdasági kérdéseket összefoglalva jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Vas megye dolgozói összesített erővel végzik előkészületeiket a reform sikeres indítása, illetőleg megvalósítása érdekében. Elhangzott felvetéseim tehát magunkkal szemben is gyorsítást igényelnek, türelmetlenséget jeleznek, ami — úgy érzem — nem is baj. Kedves Képviselőtársak! Ezek után egy-két gondolatban néhány szociális kérdést érintenék. Tudjuk, hogy a reform egyik fontos velejárója az egészséges verseny kialakulása. Igaz, hogy a szocialista verseny nem szoríthatja ki a szocialista humanizmust, mégis nagy figyelmet kell szentelni annak tiszteletben tartására. Erről is már bővebben hallottunk a felszólalások során. A szocialista alapelvek megőrzése nem téveszthető szem elől a legnagyobb munkában sem. Említést nyert már a csökkenő munkaképességű, kiöregedő vagy nehezebb munkát nem bíró, beteges dolgozók elhelyezési nehézsége. Én nemcsak fizikailag, illetőleg egészségügyileg bizonyítható képességcsökkenésre gondolok, amikor ezt említem, hanem a becsületes munkában megfogyott erejű, új berendezéseket nehezen kezelő dolgozókra is. Nem vagyunk teljesen nyugodtak abban, hogy minden vezető emberséges megoldást keres e kérdés rendezésére, tehát a hozzászólások szerint hangsúlyozni kell azt a követelményt, hogy a társadalmi szervek mindenhol és mindenkor helyzetük magaslatán álljanak. Utasítsák vissza az elért eredmények megnyirbálását célzó intézkedéseket. Igyekezzenek az egyéni és a társadalmi érdek összefüggéseinek összhangba hozására. Foglalkoztatja továbbá a dolgozókat a jövőbeni szociális juttatások mikéntje is. Vajon hogy foglal állást a vállalatok vezetősége? Hogy tud harcolni a szakszervezet? Ennek fontos szerepéről már ismét szóltak képviselőtársaim. Nem kellene valahol egy minimumot megszabni a juttatások vonatkozásában? Kedves Képviselőtársaim! Van még Vas megyében egy másik nagy gondunk is a jövőt illetően, ez pedig a foglalkoztatás. Szombathelyen az elmúlt négyéves ciklusban évente átlagosan ezer fő új munkaerő jelentkezett, s ezek elhelyezésében is komoly gondjaink voltak. A felmérések szerint és a szaporulat alakulásának ismeretében a jövőben lényeges növekedés várható, ugyanakkor az előrelátott lehetőség az eddigieknél lényegesen kisebb. Nem kis gond ez. Elismerjük és köszönettel adózunk a múltban az államtól kapott, az iparfejlesztéssel kapcsolatos támogatásért, mégis kérjük ennek további szorgalmazását Szombathelyen és a járási székhelyeken is. Az ipari munkásság szaporodásával természetesen együtt jár a lakásgond is. Erről azonban csak annyit: a lakás jogosultak kérése, hogy lehetőleg minimálisra kellene csökkenteni az egyszobás lakások építését, ami nagyrészt csak átmenetileg oldja meg a lakásgondunkat. Hozzátenném ehhez a kérdéshez a miniszterelnök elvtárs nagyon örvendetes referátumát, amely a szaporulat örvendetes növekedésére vonatkozott. Kérés továbbá, hogy sokkal hatékonyabban érvényesüljenek az elosztásnál a szociális szem• pontok. Utoljára, de nem utolsósorban említeném meg a kádermunka és ezzel egyetemben a személyzeti munka jövőbeni fontosságát, amely felvetés szintén igazolja a Venéczi elvtárs által elmondottakat. A személyzeti tevékenységet feladatát értő, az emberek bizalmát élvező vezetőkre kell bíznunk. Mint ahogy általánosan a vezetésről úgy beszélünk, hogy az komoly tudomány, akkor a személyzeti munkát, mint vezetési tevékenységet, feltétlenül ide sorolom. Kedves Képviselőtársak! Vannak gondjaink, de ezek a szocializmus építésével járó gondok és korántsem jelenthetik elkeseredésünket. Bízzunk a közös akaratban és erőben, az emberek szocialista gondolkodásmódjának fejlődésében, amelynek megvalósítása segíti megoldani gondjainkat. Ehhez a sikerhez azonban a központi szervek hatékony, éber irányító és ellenőrző munkajáx igényeljük, hogy minél kevesebb torzítással valósulhasson meg a nemes cél: a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése, a velejáró fokozott életszínvonal emelkedés. Ez pedig szocialista hazánk és népének szent ügyét szolgálja. A kormány elnökének beszámolójával egyetértek és azt elfogadom. Ezenkívül még szeretném Kállai elvtársnak külön megköszönni az ülésszak gondos előkészítését. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Katona Sándor képviselőtársunk következik szólásra. , KATONA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam a legfelsőbb államigazgatási szerv, a Minisztertanács elnökének beszámolóját. Az elhangzott beszámoló tükrözi azt a politikai felelősséget, amelyet a kormány hazánk és népünk