Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

137 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 138 Továbbá: a Gazdasági Bizottság 3. számú határozata a konjunktúra és piackutató intézet megalakulásáról és feladatáról szól. Nagyon ör­vendetes dolog ezen intézet létrehozása. Több vállalat nyújtotta már be tájékozódási igényét és a nélkülözhetetlen általános világgazdasági tájékoztatást az intézet rendelkezésre is bocsát­jia. A szakembereket csupán az foglalkoztatja, tökéletes lesz-e ez a tevékenység gyártmányfej­lesztő szakemberek nélkül. Vagy a két szakma összehangolását tarta­nánk fontosnak, vagy az is járható út lenne, ha az intézet csak a kínálkozó piacot jelölné meg, ahová a vállalatok szakembereiket kiküldik a divat- és a választékigény közvetlen felmérése céljából. Képviselőtársaim! Az elmondottak széles körben megindított tanfolyamok anyagaiból is hiányoznak, hisz egyes kérdésekben csak felté­telezésekre szorítkozhatunk. A tanfolyamok célja pedig az új gazdasági reform mind alaposabb és szélesebb körű meg­ismertetése. Nagyon fontosnak tartom — szintén említést nyert már —, hogy a reform lényegét az egész nép világosan lássa, mert tudatos mun­kának lehet csak igazi eredménye. Ez az alapos felvilágosító munka a helyes eszköz a zavart­keltő híresztelők elnémítására is, akik igyekez­nek vitatni reformunk szocialista jellegét. A gazdasági kérdéseket összefoglalva jelent­hetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Vas me­gye dolgozói összesített erővel végzik előkészüle­teiket a reform sikeres indítása, illetőleg meg­valósítása érdekében. Elhangzott felvetéseim tehát magunkkal szemben is gyorsítást igényelnek, türelmetlen­séget jeleznek, ami — úgy érzem — nem is baj. Kedves Képviselőtársak! Ezek után egy-két gondolatban néhány szociális kérdést érintenék. Tudjuk, hogy a reform egyik fontos vele­járója az egészséges verseny kialakulása. Igaz, hogy a szocialista verseny nem szoríthatja ki a szocialista humanizmust, mégis nagy figyelmet kell szentelni annak tiszteletben tartására. Erről is már bővebben hallottunk a felszólalások so­rán. A szocialista alapelvek megőrzése nem té­veszthető szem elől a legnagyobb munkában sem. Említést nyert már a csökkenő munkaképes­ségű, kiöregedő vagy nehezebb munkát nem bí­ró, beteges dolgozók elhelyezési nehézsége. Én nemcsak fizikailag, illetőleg egészségügyileg bi­zonyítható képességcsökkenésre gondolok, ami­kor ezt említem, hanem a becsületes munkában megfogyott erejű, új berendezéseket nehezen ke­zelő dolgozókra is. Nem vagyunk teljesen nyu­godtak abban, hogy minden vezető emberséges megoldást keres e kérdés rendezésére, tehát a hozzászólások szerint hangsúlyozni kell azt a kö­vetelményt, hogy a társadalmi szervek minden­hol és mindenkor helyzetük magaslatán állja­nak. Utasítsák vissza az elért eredmények meg­nyirbálását célzó intézkedéseket. Igyekezzenek az egyéni és a társadalmi érdek összefüggéseinek összhangba hozására. Foglalkoztatja továbbá a dolgozókat a jövőbeni szociális juttatások mi­kéntje is. Vajon hogy foglal állást a vállalatok vezetősége? Hogy tud harcolni a szakszervezet? Ennek fontos szerepéről már ismét szóltak kép­viselőtársaim. Nem kellene valahol egy minimu­mot megszabni a juttatások vonatkozásában? Kedves Képviselőtársaim! Van még Vas me­gyében egy másik nagy gondunk is a jövőt ille­tően, ez pedig a foglalkoztatás. Szombathelyen az elmúlt négyéves ciklusban évente átlagosan ezer fő új munkaerő jelentkezett, s ezek elhelye­zésében is komoly gondjaink voltak. A felméré­sek szerint és a szaporulat alakulásának ismere­tében a jövőben lényeges növekedés várható, ugyanakkor az előrelátott lehetőség az eddigiek­nél lényegesen kisebb. Nem kis gond ez. Elismer­jük és köszönettel adózunk a múltban az állam­tól kapott, az iparfejlesztéssel kapcsolatos támo­gatásért, mégis kérjük ennek további szorgal­mazását Szombathelyen és a járási székhelye­ken is. Az ipari munkásság szaporodásával termé­szetesen együtt jár a lakásgond is. Erről azonban csak annyit: a lakás jogosultak kérése, hogy le­hetőleg minimálisra kellene csökkenteni az egy­szobás lakások építését, ami nagyrészt csak át­menetileg oldja meg a lakásgondunkat. Hozzá­tenném ehhez a kérdéshez a miniszterelnök elv­társ nagyon örvendetes referátumát, amely a szaporulat örvendetes növekedésére vonatkozott. Kérés továbbá, hogy sokkal hatékonyabban ér­vényesüljenek az elosztásnál a szociális szem­• pontok. Utoljára, de nem utolsósorban említeném meg a kádermunka és ezzel egyetemben a sze­mélyzeti munka jövőbeni fontosságát, amely felvetés szintén igazolja a Venéczi elvtárs által elmondottakat. A személyzeti tevékenységet fel­adatát értő, az emberek bizalmát élvező vezetők­re kell bíznunk. Mint ahogy általánosan a veze­tésről úgy beszélünk, hogy az komoly tudomány, akkor a személyzeti munkát, mint vezetési te­vékenységet, feltétlenül ide sorolom. Kedves Képviselőtársak! Vannak gondjaink, de ezek a szocializmus építésével járó gondok és korántsem jelenthetik elkeseredésünket. Bízzunk a közös akaratban és erőben, az emberek szocia­lista gondolkodásmódjának fejlődésében, amely­nek megvalósítása segíti megoldani gondjainkat. Ehhez a sikerhez azonban a központi szervek hatékony, éber irányító és ellenőrző munkajáx igényeljük, hogy minél kevesebb torzítással va­lósulhasson meg a nemes cél: a népgazdaság ki­egyensúlyozott fejlődése, a velejáró fokozott életszínvonal emelkedés. Ez pedig szocialista ha­zánk és népének szent ügyét szolgálja. A kormány elnökének beszámolójával egyet­értek és azt elfogadom. Ezenkívül még szeretném Kállai elvtársnak külön megköszönni az ülésszak gondos előké­szítését. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Katona Sándor képviselőtársunk következik szólásra. , KATONA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársaim! Nagy figyelemmel hallgat­tam a legfelsőbb államigazgatási szerv, a Mi­nisztertanács elnökének beszámolóját. Az el­hangzott beszámoló tükrözi azt a politikai fele­lősséget, amelyet a kormány hazánk és népünk

Next

/
Thumbnails
Contents