Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-3
139 Az Országgyűlés 3. ülése, 196' ügye iránt és az Országgyűléssel szemben érez. Ezért az elhangzott beszámolóval általánosságban és részleteiben egyetértek. A kormányelnöki expozé vitájában felszólaló képviselőtársaim véleménye, javaslata, az Országgyűlés állásfoglalása — ha indokolt és szükséges —, határozata komoly segítséget jelent a kormány számára a további feladatok sikeres végrehajtásában. Két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Fock elvtárs beszédében utalt arra, hogy a nemzetközi feszültség milyen gondot okoz. Ahogy a magyar közvélemény, úgy Csongrád megye és választókerületem lakossága is élénken figyelte a legutóbbi hetek és hónapok nagy jelentőségű nemzetközi eseményeit. Elmondhatom, hogy a vietnami nép melletti szolidaritás és az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Vary-i értekezletéről kiadott felhívás Európa biztonságáért teljes mértékben egyetértésre talált azoknál a rétegeknél is, amelyek nem minden tekintetben' fogadják el^ harmadik ötéves tervünk gazdaságpolitikai célkitűzéseit, fenntartásaik vannak a most kidolgozás alatt álló és bevezetésre kerülő gazdaságirányítási reformmal szemben. Nyilvánvaló és természetes ez, hiszen az európai biztonság kérdése túlnőtt az európai kontinens határain. • Egy hónappal ezelőtt a Hazafias Népfront delegációjának tagjaként részt vettem egy nem- . zetközi konferencián, amelyet a Csehszlovák Nemzeti Front és a Tudományos Akadémia rendezett Lidicében, a tragikus események 25. évfordulóján. Ezen a konferencián 40 ország képviselője vett részt. A coventryi polgármester, a finn képviselő, a nigériai herceg, a brazil nagyiparos — mind hangsúlyozták, hogy Európa biztonsága nemcsak az európai népek ügye, érdeke és felelőssége, hanem az egész világé. Ezért üdvözlöm örömmel a külügyi bizottság előterjesztését az európai biztonság kérdésében, i A másik kérdés, amellyel foglalkozni szeretnék : az, amiről Fock elvtárs beszélt a miniszterelnöki expozéjában, hangoztatván, hogy az előkészítés alatt álló és bevezetésre kerülő reformban a külkereskedelem és a belső ellátás összhangját szorosabbra kell fogni. Ezzel teljes mértékben egyetértek. Csongrád megye igen nagy szerepet játszik a zöldség- és gyümölcsexport, és az ország ellátásában. Ezt a feladatot továbbra is vállaljuk. Meg kell azonban állapítani, hogy most, ez év tavaszán olyan zavaró jelenségekkel találkoztam választókerületemben, amelyek nem minden tekintetben felelnek meg ezeknek a célkitűzéseknek. Ebben a meggyőződésemben Nyers elvtárs felszólalása is megerősített. Ugyanis április közepén a SZÖVÉRT az első osztályú retket 90 filléres áron vásárolta meg a megyében és 3,60 forintos áron hozta forgalomba a fogyasztók körében. Vagy a szentesi Árpád mezőgazdasági termelőszövetkezet nagy volumenben termelt zöldséget, leszerződött 50 katasztrális hold nyári káposztára, körülbelül 100 vagon áru termett és június 17-ig nem vették át. Amikor meghívták a MÉK képviselőjét helyszíni tárgyalásra, meg sem jelent. Az elmúlt héten, 7-én a szatymazi felvásárló telepen néztem szét, mert több pa7. július 13-án, csütörtökön 140 nász van a felvásárlási árak kialakítására. Kiderült, hogy az őszibarack, a sárgabarack felvásárlási ára megfelelő, azonban az idén bő termést adó és igen kedvelt Kral almának napi felvásárlási ára 80 fillér—1 forint, vagy 1,20. Ugyanez az alma Szegeden 5 forintos áron került forgalomba. Nyilvánvaló, hogy ezek nem' feltétlenül indokolt és szükséges jelenségek a mi társadalmunkban. örömmel üdvözlöm a Minisztertanács legutóbbi határozatát a mezőgazdasági termékek felvásárlásának új rendjéről, azonban mindjárt hozzá kell tennem, hogy ez a kérdés megoldásának csak egyik oldala. A másik oldala olyan ármechanizmus kialakítása; amely, erősíti továbbra is a termelési kedvet és a bizalmat, termékbőséggel biztosítja a fogyasztók érdekvédelmét. Ezekkel a kérdésekkel kívántam röviden foglalkozni. Még egy — ehhez tartozó — kérdést kell szintén szóvátennem. 1966-ban az étkezési vöröshagymát úgynevezett rejtett hibák, zsírosodás miatt 30 százalékos értékcsökkenés-leírással vásárolták fel. Ennek következménye az lett, hogy ez évben Csongrád megyében a hagymatermő terület mintegy 1800 katasztrális holddal csökkent. Félő, hogy még jó termés esetén is ez évben ismét televíziós és országos probléma lehet az étkezési hagymaellátás. Teljes mértékben egyetértek a kormány elnökének azzal a megállapításával, hogy kölcsönös bizalomra, s mindjárt hozzá is teszem, megosztott politikaitársadalmi felelősségre van szükség mindanynyiunk részéről. Az elhangzott beszámolóval az általam elmondottak figyelembe vételével egyetértek, azt elfogadom, és a célkitűzések, feladatok megvalósítását választó kerületemben elősegítem. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szilágyi Sándor képviselőtársunk. SZILÁGYI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Figyelmesen tanulmányoztam a kiküldött anyagot. Módom volt szinte kétszer is figyelmesen meghallgatni a kormányelnök beszámolóját. Egyetértek vele, mert azokra az alapvető kérdésekre választ adott, amelyek választókörzetem dolgozóit is foglalkoztatják. Hozzászólásomban két kérdéshez kívánok néhány megjegyzést fűzni. Az egyik: gazdasági fejlődésünk — a másik: a gazdasági reform. Ami a gazdasági fejlődést illeti, elnézést kérek, hogy egy-két ok miatt néhány példával és adattal a vegyiparnak nemcsak az elmúlt öt hónapjáról beszélek. Ismert dolog, és a beszámoló jelentés is dokumentálja, hogy a vegyipar népgazdaságunknak egyik leggyorsabban fejlődő iparága, ahol szinte nap, mint nap új technikával, új technológiával találkozunk. A vegyipar olyan iparág, amelynek fejlődése kihat az egész népgazdaság szinte valamennyi területére. Nyugodtan mondhatjuk, amikor a népgazdaság kemizálásáról beszélünk, akkor ez azt is jelenti, hogy nő a népgazdaságban a termelékenység, javul a gazdaságosság, korszerűbbek lesznek termékeink, jobban öltözködik a lakosság, több kenyér, több hús, zöldség és gyümölcsféleség lesz. A több tízmilliárd forint, amit kormányzatunk a
