Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1451 -Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1452 apparátus mellett mintegy 150 a társadalmi munkatárs, akik csakcsoportokra vannak osztva. Ezen aktívák megfelelő politikai, szakmai képzettséggel rendelkeznek, ennek alapján javult az általuk végzett vizsgálatok színvonala, amit egy-két konkrét vizsgálat ismertetésével szeretnék alátámasztani. Vizsgálat tárgyát képezte a közforgalmú utak karbantartása és korszerűsítése ; a pártolóés formális tsz-tagok ügyeinek rendezése az 1967. évi III-as törvény alapján; vagy, hogy az iskolákban mennyiben segítik a politechnikai oktatást az e célra rendelkezésre álló pénzöszszegek. Meggyőződésem, hogy nem szorul bizonyításra, milyen nehéz és bonyolult, sokágú és sokrétű munka ez. Temérdek fáradságot, türelmet, lelkiismeretességet és önzetlenséget követel a népi ellenőröktől. Bizony a vizsgálatok korántsem zárulnak mindig barátságosan, hiszen a vizsgálatot több esetben a hiba, a visszaélés súlyának megfelelő felelősségrevonás követi. A szocialista társadalmi tulajdon védelme minden becsületes állampolgár feladata, kötelessége, de a gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy vannak még megtévedt emberek, akik elfeledkeznek a kötelességről és kárt okoznak; a társadalomnak. Éppen ezér,t a társadalmi tulajdon védelme elképzelhetetlen népi ellenőrzés nélkül. E szervezet az elmúlt 10 év alatt megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának. Külön köszönet illeti azokat az elvtársakat, akik mindennapi munkájuk mellett önzetlenül vállalták és társadalmi munkában példásan végzik feladataikat. Befejezésül engedjék meg az elvtársak, hogy elmondjam véleményemet: szükségesnek tartanám, hogy a végrehajtási utasításba olyan rendelkezés kerüljön be, amely kimondja, milyen feltételek alapján kell függetlenített elnök, illetve apparátus. így például kimondaná, hogy járási székhelyen, valamint a járási jogú városokban, ha azt a megyei népi ellenőrzési bizottság, valamint a helyi városi tanács és a pártbizottság indokoltnak tartja. Ezt a témát azért tartom szükségesnek rögzíteni, mivel ez országosan nincs egyértelműen kimondva. Ügy érzem, ha e probléma tisztázást nyer, akkor minden olyan lényeges kérdés megoldódna, amely az elvi és gyakorlati tervékenységüket egységessé teszi. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot helyesnek és időszerűnek tartom és az általam előterjesztett javaslat figyelembe vételével a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Mátay Pál képviselő. DR. MÁTAY PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim*! Ülésünk egyik szünetében megkérdezett egyiik napilapunk munkatársa, hogy mi indított e napirendnél felszólalásra, s megkérdezte, hogy az a kapcsolat, ami a gyakorló ügyészt köti a népi ellenőrzéshez, ez a tapasztalat az, ami szólásra késztet? Válaszom az volt — bár a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatból is kitűnően nekünk mindennapi munkakapcsolatunk van a népi ellenőrzéssel és ennek során rendkívül gazdag tapasztalatra tesz szert az ügyész —, mégsem foglalkozásom, hivatásom késztet felszólalásra, hanem egészen speciális megbízatásom van választóimtól. El kell mondanom, hogy a Hazafias Népfront városi bizottsága, illetve az új választójogi törvény alapján négy évre választott választókerületi bizottság szervezésében négy ankéton vettem részt, amely ankétokon erre az ülésszakra készültünk fel. Ezeken az ankétokon többek között megvitattam a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot is választóimmal, akik között nagyon sokan voltak olyanok, akik még nem kerültek kapcsolatba a népi ellenőrzéssel, s olyanok, akik már kapcsolatban voltak a népi ellenőrzéssel, alanyai voltak az ellenőrzésnek. Volt közöttük sok népi ellenőr, tanácsi funkcionárius is és pártmunkás is. így el lehet képzelni, hogy milyen gazdag tapasztalattal indítottak útnak — úgynevezett tarisznyatöltéssel — erre a tanácskozásra. Egyébként a megyei hírlap is tudósított erről az ankétról, és az egész megye tudomására adta speciális megbízatásamat ezzel a címmel: „Mondja el a Parlamentben képviselő elvtárs." Ezek alapján szeretném hozzászólásomat megtenni. Tisztelt Országgyűlés! 1587 népi ellenőr dolgozik a megyénkben, jó összetételben, és munkájuk nyomán nemcsak polgárjogot nyert a népi ellenőrzés, hanem bebizonyosodott, hogy soha semmilyen állami ellenőrzési forma nem tudott annyi, népünk és népgazdaságunk érdekeiért felelősséget érző munkást, annyi kvalifikált szakembert — mérnököt, közgazdászt, egészségügyi és kulturális szakembert, sőt tudóst — mozgósítani a népi ellenőrzés soraiba, mint az állami ellenőrzésnek társadalmi bázisra épített eme formája. Szeretik, becsülik a népi ellenőrzést, igénylik munkáját és segítik a népi ellenőröket. Jellemző a népi ellenőrök társadalmi értékelésére, hogy amikor az ankéton ismertettem a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az eddigiekkel szemben bizonyos változtatást, mint igényt támaszt a népi ellenőrzési bizottság tagjaival és a népi ellenőrökkel szemben — ismeretes, hogy ez a büntetlen előélet, a feddhetetlenség és a választójogosultság — akkor elmondották választóim, hogy ez nem olyan mérce, amelynél magasabbat nem lehetne támasztani a népi ellenőrzéssel szemben. Ügy fogalmaztak, hogy: a népi ellenőrök széles körű gárdája ma már nemcsak ezeknek a feltételeknek felel meg, hanem a népi ellenőrök túlnyomó többsége szakmája területét érintően az országos célkitűzések és feladatok tekintetében a párt és az állam politikáját jól ismerő, ahhoz értő, azt a gyakorlatban alkalmazni tudó és érte harcolni kész ember. Volt a felszólalóik között egy népi ellenőr, aki azt kérte : mondjam el a Parlamentben, hogy ők mint népi ellenőrök úgy vállalták és úgy kérik a népi ellenőrzési megbízatásakat, mintha speciális megbízatást teljesítő munkásőrök lennének, ök a maguk területén ugyan-