Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1445 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1446 A törvény ebben a módosított megfogalmazás­ban világosabb, egyértelműbb. A 7. § (1) bekezdésének módosítására Uhljár Mihály képviselőtársunk javaslata nyomán ke­rült sor. Indokolását is elfogadtuk. Ebből egy részt idézek. Az a helyes ugyanis, ha a népi el­lenőrzési bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjai a hivatali esküt az őket meg választó államhatalmi szerv végrehajtó bizottsága előtt is letehetik, hiszen köztudott, hogy a tanácsok ritkábban üléseznek és nem volna helyes, sem célszerű, ha az eskütétel miatt rendkívüli ta­nácsülést kellene összehívni. A 12. § (3) bekezdésének módosítására a bi­zottsági ülésen a törvényjavaslat előterjesztője Dabrónaki elvtárs tett javaslatot azzal az indo­kolással, hogy helyesebbnek tartja, ha a beszá­moltatásra nem konkrét időt, gyakoriságot, ha­nem csak a rendszerességet jelöljük meg. A 15. § (1) bekezdésének és a 16. § (1) be­kezdésének módosítására dr. Jókai Loránd kép­viselőtársunk javaslata alapján foglaltunk ál­lást, elfogadva az indokolást is, amely szerint megközelítő pontossággal körülhatárolja a szö­veg, hogy magánosok esetében mire terjedjen ki a vizsgálat. A 16. § (6) bekezdését többen kifogásolták, feleslegesnek tartották. Amolyan kis össztűz­szerű kifogás kerekedett ki a bizottságban. így a Somogy megyei képviselőcsoport résziéről Ba­logh László képviselő elvtársunk, Varga Illés képviselő elvtársunk, továbbá dr. Szokola Ká­rolyné képviselőtársunk, szóval többen kifogá­solták. Lényegében az egybehangzó, illetve egyeztetett vélemények alapján javasolta a bi­zottság a bekezdés törlését. Tisztelt Országgyűlés! Dabrónaki elvtárs referátumában utalt arra, hogy mi volt a tör­vényjavaslat célja. Úgy ítéljük meg, hogy a ja­vaslat e célokat jól szolgálja. Ezért az előadot­tak alapján a törvényjavaslatot a kiadott módo­sításokkal együtt a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság nevében javaslom elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat­hoz eddig hét képviselőtársunk jelentkezett szó­lásra. Mielőtt azonban a vitát megnyitnám,- ja­vaslom, tartsunk szünetet. Az ülést felfüggesztem. Tanácskozásunkat 3 órakor folytatjuk. (Szünet 13.22—15.00. — Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. Szólásra következik Orosz Fe­renc képviselőtársunk. OROSZ FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzésről szóló beterjesztett törvényja­vaslat állami, társadalmi és gazdasági életünk igen fontos kérdése. A szocialista ellenőrzés cél­ja, hogy hatékony segítséget nyújtson a társa­dalmi termelés fejlesztéséhez és 'megszilárdítá­sához, politikai értelemben a szocializmus teljes felépítéséhez. Kiemelkedő szerepe van az ellen­őrzésnek a társadalmi tulajdon védelmében, va­lamint az állami irányítás és vezetés szervezési színvonalának emelésében is. A szocialista ellenőrzés átfogja a gazdasági és állami élet szinte minden területét, és komoly erőfeszítéseket tesz a lakosságtól érkező jelzé­sek hasznosítására és vizsgálatára is. A szocia­lista ellenőrzés nemcsak célkitűzésében, felada­taiban, hanem szervezeti felépítésében és műkö­dési alapelveiben is különbözik más társadalmi rendszer ellenőrzésétől. A Lenin által megfogalmazott tömegméretű ellenőrzést hazánkban a népi ellenőrzés valósít­ja meg, a dolgozó nép széles rétegeit közvetlenül bevonja az ellenőrzésbe. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Ellenőrzés Központja annak idején eleget tett feladatának,. Azt hiszem, hogy nem lesz helytelen megemlí­teni viszont azt, hogy működését illetően in­kább az érintett és ellenőrzött területek dolgozói közül még azokban is félelmet keltett, akiknek egyébként félelemre nem volt Okuk. Valahogy úgy beszéltük egymás között, hogy az állami ellenőrzés központja a proletárdiktatúra egyik ökle. Ügy érzem és úgy látom, az a tapasztalatom, hogy a népi ellenőrzés nem a proletárdiktatúra ökleként lép fel, bár legyen ököl, ahol éppenség­gel szükséges a népvagyon elherdálóival szem­ben, de politikailag, erkölcsileg, társadalmilag sokkal magasabb rangot vívott ki magának. Megalakulásától kezdve napjainkig eredménye­sen töltötte be feladatát, a millió szemű ellen­őrzés kellő hatékonysággal tudja védeni a tár­sadalmi tulajdont, erősíteni az állami és az ál­lampolgári fegyelmet és egyúttal összegyűjteni, értékelni a tömeges tapasztalatokat is. A népi ellenőrzés különösen alkalmas an­nak megfigyelésére, hogy a törvények, rendele­tek, határozatok, utasítások végrehajtása által ténylegesen az valósul-e meg, amit a párt és a kormány vezető szervei célul tűztek ki. Szervezetében és munkájában eddig is ér­vényesült a demokratizmus. A most előterjesz­tett törvényjavaslat sok vonatkozásban még to­vább szélesíti, fejleszti a szocialista demokratiz­must a népi ellenőrzés szervei felépítésében, tagjainak megválasztásában és munkájában. Ezt fejezi ki a törvényjavaslat 4. §-a is, amely sze­rint a jövőben az illetékes államhatalmi szervek á népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra választják meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusának határozata feladatul tűzte elénk a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A ha­tározat megvalósítása során az új törvényjavas­lat egy további lépést jelent előre. A népi ellenőrzés nevelő hatása nem hagy­ható figyelmen kívül. A népi ellenőröknek az­által, hogy a vizsgálatok során betekintést nyer­nek különböző vállalatok, üzemek, intézmények munkájába, gondolkodásába, szélesedik a látó­körük. Az pedig, hogy megállapításaik alapján javaslatokat tesznek az észlelt hibák kijavításá­ra, esetleg felelősségrevonásra, megnöveli fele­lősségérzetüket a közügyek, az egész népgazda­ság, dolgozó népünk sorsa iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents