Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1439 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1440 tos hatósági engedélyezési eljárás és sokszor az anyagellátás sem megfelelő. Az életszínvonal • növekedése, a tartós fo­gyasztási cikkek nagyarányú szaporodása fo­kozott feladatokat rótt a javításszolgáltatást végző szervekre is. Az igények kielégítése a fe­lelős szervek igyekezete ellenére sem volt za­vartalan. Jelenleg, az új gazdaságirányítás vi­szonyai között vizsgáljuk a javítás-szolgáltatás helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések sze­rint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító-szolgáltató tevékenység bővítése, illetve szinten tartása ellen hat. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen volna. Ezzel a kérdéssel foglalkozott többek között Szépvölgyi elvtárs és Horváth Sándorné képviselőtársunk is. Vizsgálataink során különös figyelmet fordí­tunk arra, hogy a peremvárosi kerületekben és a községekben milyen az ellátottság, a szolgál­tatást igénybe venni szándékozó dolgozó ho­gyan tudja azt elérni. Nemrégiben vizsgáltuk a lakosság sütőipari áruval való ellátását — ami után kormányszintű határozat született —•<, a kenyér és péksütemény ellátás ismert hibáinak kijavítására, a minőség biztosítására, az ipar műszaki fejlesztésének fo­kozására, ami egyúttal a sütőmunkások munka­körülményeit is javítja. I Különösen sok panasz hangzott el a közel­múltban a cipők minőségére. A kétségtelenül tapasztalt lényeges fejlődés mellett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a korszerű, divatos termékek gyártására való törekvés az elmúlt években olyan áruszerkezet kialakulására veze­tett, amely nem vette kellően figyelembe, hogy hazánkban jelentős még a fogyasztói igény a tartós lábbelik iránt is. A technológiai fegyelem­sértésből adódó minőségi hibákkal párosulva ez a legfontosabb előidézője a reklamációk növe­kedésének. Munkánk során nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a szociális, kulturális, egészségügyi terü­letek rendszeres vizsgálatának. Az e területen folyó munkának nagy szerepe van a társadalmi tudat, a közérzet formálásában. Jelentőségét bi­zonyítja az is, hogy több tízmilliárdos összegben része az állami költségvetésnek, hiszen államunk minden egy forint munkabérhez közel 50 fillér borítékon kívüli juttatást 'ad. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a támogatások, a szociális jut­tatások nem egy esetben nem azokhoz a réte­gekhez jutnak el, akik számára elsősorban szán­juk. Elsősorban a sokgyermekes családok és az egyedülálló családos anyák helyzetére gondolok. Így például kormányzatunk jelentős anyagi támogatást nyújt a dolgozók pihenési, üdülési lehetőségeinek biztosításához. Felmérésünk sze­rint azonban az utóbbi 10 évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a ked­vezményes állami üdülést. Szociálpolitikánk fontos területe az öregek­ről való gondoskodás. A rászoruló öregek gon­dozásának feladata, számuk és arányuk emelke­désével egyre inkább társadalmi problémaként jelentkezik. A 60 évnél idősebbek száma ma már meghaladja az egymillióhatszázezret. Szük­ségesnek látszik a szociális gondoskodás több­féle, sokszor olcsóbb és hatékonyabb formájá­nak széles körű kialakítása. De számolni kell azzal is, hogy a nyugdíjasok életszínvonalának fokozatos növekedése indokolttá teszi a gondo­zás színvonalának emelését oly módon is, hogy államunk az ilyen szolgáltatást igénybe vevők, vagy hozzátartozóik anyagi erejére az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben támaszkodik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a béren kí­vüli juttatások említett körének mechanizmusát célszerű volna feliülvizsgálni, és azokat közvet­lenebb formában eljuttatni azokhoz a rétegek­hez, akiknek • elsősorban szánjuk. A társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok helyet kaptak minden vizsgálatunk­ban, de gyakran kifejezetten ezzel a céllal is indultak vizsgálatok. Sok és értékes segítséget kaptunk e munkánkban . társadalmi munkatár­sainktól és azoktól a dolgozóktól, akik a köz­érdekű bejelentésekkel gyakran hívták fel fi­gyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre. Elx lenőrzéseink nyomán a közösség vagyonához nyúló, harácsoló emberek elnyerték méltó bün­tetésüket. Ügy látjuk, hogy a társadalmi tulajdon gya­rapodását esetenként nemcsak a bűncselekmé­nyek akadályozzák, hanem számtalan — a bűn­cselekmény súlyát el nem érő — hanyag, felelőt­len vagy gondatlan magatartás is. Az ilyen ma­gatartás néha nagyobb kárt okoz a társadalom­nak, mint egy-egy kisebb súlyú bűncselekmény. Megemlíthetek példaként néhányat. A deviza­gazdálkodás terén végzett vizsgálataink tapasz­talataiból: ezek során javaslatot tettünk import­anyagokkal, produktív alkatrészekkel való taka­rékosabb gazdálkodásra, a beszerzésnek gazda­ságosabb relációkba való átterelésére, több eset­ben mutattunk rá gazdaságtalan export-üzlet­kötésekre, néhány esetben sikerült felesleges importokat is megakadályozni, belföldre terelni, vagy a beruházás és a devizagazdálkodás szem­pontjából egyaránt előnyösebb időpontra üte­meztetni. A szocialista demokratizmus fejlesztésének fő kérdése, hogy az állami szervek egyre na­gyobb mértékben támaszkodjanak a lakosságra s a lakosság is növekvő bizalommal forduljon az állami szervekhez. A lakosság jelzései ezért a népi ellenőrzés érdeklődésének központjában állnak. Bizottságainkhoz évente csaknem tízezer lakossági bejelentés, panasz, javaslat érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság hogyan vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az álla­mi szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, ja­vaslataikat, amelyek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad s tartalmukban felölelik a társadalom, a népgazdaság sok területét. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy csupán néhány példát említsek a legfrissebb ilyen lakossági jelzésekből. Hozzánk érkezett közérdekű bejelentés hívta fel a figyelmünket arra, hogy az illetékes szervek közömbösségéből jelentős állami bevételektől esünk el. Ismert, hogy az ingatlanok iránti kereslet az utóbbi időkben, különösen a városok és az üdülők öve­zeteiben, jelentősen megnőtt. Egyesek úgy hasz­nálják ki a megnövekedett keresletet, hogy szán-

Next

/
Thumbnails
Contents