Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1441 Az Országgyűlés 18. ülése, tóföldjeiket vagy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett nemegyszer milliós nagyságrendű jövedelem után azonban az illetékes szerveink „jóvoltából", hanyagságból adót nem fizetnek. Pedig a 396l-es pénzügyminiszteri rendelet szerint progresszív jövedelemadózás alá esik az a mezőgazdasági ingatlanok parcellázásából elért jövedelem, amit ezen az alapon nyernek. Ezt a rendelkezést azonban az általunk vizsgált területen állami szerveink évek óta nem hajtották végre, elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. Pécs város területén a vizsgált öt esztendő alatt egyetlen esetben sem vetettek ki ilyen címen adót, holott a csak szúrópróbaszerűen végzett népi ellenőri vizsgálat is több mint félmillió forint jövedelemadó befizetésének elmulasztását állapította meg. Hasonló megállapításokat tett a most folyó, a balaton-parti telekgazdálkodással foglalkozó vizsgálatunk is, ahol a többi között egy balatonbogiári lakos a Balaton közelében levő nyolc hold főidejét felparcellázva értékesítette s egy év leforgása alatt egymillió kétszázezer forint, egyelőre még adómentes árbevételre tett szert. A bejelentések és panaszok vizsgálata a konkrét ügyeken túl arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Az állami szervek ilyen irányú munkájának átfogó értékelése céljából a kormány megbízása alapján a népi ellenőrzés szervei ez ideig több alkalommal végeztek széles körű országos vizsgálatot. Évekkel ezelőtt sok hibát találtunk. Az utóbbi időben végzett vizsgálatunk azonban már valamennyi tanácsi szinten — és ez jó — az államigazgatási munka erős javulásáról adott számot. Az általánosan jelentkező kedvező tapasztalatok mellett a vizsgálat több olyan tényezőt is észrevett,, amelyek akadályozzák a dolgozók ügyeinek gyorsabb, bürokráciamentes intézését. Ezek égy része jogszabályi rendelkezéseink fogyatékosságaira, a tanácsi és különböző társadalmi szervek kellő együttműködésének hiányára, a jogpropaganda hiányos voltára volt visszavezethető. Nagyon fontosnak tartjuk — tisztelt Országgyűlés — ezeket a vizsgálatainkat, mert az állami élet bürokratikus jelenségeinek egyik klasszikus jelentkezési területe éppen a dolgozók ügyeinek, beadványainak intézése. A személyes ügyek, a panaszok a bejelentők számára nem „kis ügyek", azokban az emberséges elbánásra vonatkozó igényt, a társadalom és a maga igazában való bizakodást kell meglátni. Ebben a vonatkozásban már a legtöbb egyéninek tűnő ügy is közérdekű politikai tartalmat kap. Ügy látjuk, hogy a korábbi vizsgálataink alapján kiadott kormányhatározat végrehajtása során a tanácsok és az érdekeltek jelentős erőfeszítéseket tettek a hiányosságok kiküszöbölésére. Meggyorsult a dolgozók beadványainak intézése, nőtt az ügyintézés színvonala, kulturáltsága. Az ügyek nagyobb százaléka az alapeljárás keretében eredményesen oldódik meg. Ennek következtében csökkent a törvénysértések és a panaszok száma. A kormány intézkedéseinek eredményeként több jelentős jogszabály jött létre, mint például a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, 2968. október 18-án, pénteken 1442 rendelet a tartási és életjáradéki szerződésekről, a hatósági bizonyítványokról, a tanácsi ügyintézés egyszerűsítéséről stb., stb. Mindezek a dolgozók ügyeinek gyors elintézését teszik lehetővé. Tisztelt Országgyűlés! összegezve az eddig elmondottakat, úgy gondolom, hogy a népi ellenőrzés intézménye az országgyűlés által 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti a lehetőségét annak, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatokat szerezzenek. A szocializmus építése nem nélkülözheti a dolgozó nép közvetlen részvételén alapuló állami ellenőrző szerv létét, így annak létrehozása hazánkban nemcsak időszerű, hanem szükségszerű is volt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a baráti szocialista államokban mindenütt a dolgozók közvetlen részvételére épülő állami ellenőrző szervezet alakult ki, figyelembe véve a Szovjetunió tapasztalatait, a nemzeti sajátosságokat, nem egy vonatkozásban felhasználva már a magyar népi ellenőrzés tapasztalatait is. E gondolatok jegyében terjesztem az igazságügy-miniszter elvtárssal egyetértésben, a kormány nevében a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlés elé. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy erősítse a népi ellenőrzés működésének helyesnek bizonyult alapelveit s egyes vonatkozásokban részben a mindennapi élet már kialakult gyakorlatát követve a szocialista demokratizmus igényeinek és a gazdasági irányítás üj rendje követelményeinek megfelelően tovább is fejlessze azokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a népi ellenőrzés eddigi működéséről adott beszámolómat és a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Bartha János elvtárs, a törvényjavaslat bizottsági előadója következik szólásra. BARTHA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslatot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta és figyelembe véve a törvényjavaslat indokolásában foglaltakat, valamint dr. Dabrónaki Gyula államtitkár elvtárs referátumát, és a bizottsági vitában elhangzott kérdésekre, észrevételekre adott válaszait, az előterjesztett törvényjavaslatot azokkal a módosításokkal, amelyeket nyomdailag sokszorosítottunk és képviselőtársaim között szétosztottunk, javasolom elfogadni. A törvényjavaslat világosan, közérthetően fogalmazza meg a népi ellenőrzés feladatát, szervezetét, működését és a népi ellenőrzés szervezetének viszonyát az ellenőrzésre jogosult, vagy éppen ellenőrzésre köteles állami, társadalmi és szövetkezeti szervekkel. Az általános és részletes indokolás választ ad arra, hogy miért van szükség új törvényre, hogy a népi ellenőrzés miképpen igazodik a társadalom fejlődése által támasztott követelményekhez. Gondolok itt közéletünk demokratizmusának fejlődésére, szélesedésére, amiről ezen