Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1437 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1438 rületek szakembereivel, vagy éppen a lakossággal mind szélesebb körben megismertessük. Az elmúlt évben közel 400, közösen szervezett ankéton beszéltük meg a dolgozókkal a náluk végzett vizsgálatok eredményeit és tennivalóit. Emellett természetesen rendszeresen igyekszünk tájékoztatni a sajtó, a rádió és a televízió igénybevételével a lakosság legszélesebb rétegeit is munkánkról. A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokkal csak a gazdaságirányítás új rendje követelményeinek megfelelő változtatásokat kívánja keresztülvezetni, fő elveiben azonban a korábban rögzített hatásköri szabályokat érintetlenül hagyja. A korábbi jogszabályi rendelkezések a minisztérium felügyelete alatt álló vállalatok és egyéb szervek ellenőrzési hatáskörét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz koncentrálták. Ez a jogszabályi rendelkezés a döntési jogkörök leadása folytán a gazdaságirányítás mai követelményeinek már nem felel meg. Ezért a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egy új hatásköri jegyzékben határozza meg a területi népi ellenőrzési bizottságok hatáskörét. A gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változás tette indokolttá az anyagi és pénzeszközök zárolására vonatkozó korábbi jogszabályi felhatalmazás részleges módosítását is. A területi népi ellenőrzési bizottságok rendszere az 1957. évi VII-es törvény szerint a közigazgatás beosztását követte. Az egy helységben létesült több népi ellenőrzési bizottság működése azonban a munkában felesleges párhuzamosságot eredményezett, bürokratikussá vált. Ezért a területi ellenőrzési bizottságainknak a tanácsok által is támogatott javaslatára az 1960. évi 9. számú törvényerejű rendelet az egy helységben működő ellenőrzési bizottságokat összevonta. Nem sikerült azonban kielégítőén rendezni a kettős, néha hármas hatáskörű ellenőrzési bizottságok és a nem választó tanácsok kapcsolatait. Ezért a törvényjavaslat az összevonási kötelezettséget nem tartja fenn, módot ad arra, hogy amint annak előfeltételét fokozatosan biztosítani tudjuk, ott is külön-külön válasszanak a tanácsok népi ellenőrzési bizottságokat, ahol eddig összevontan működtek. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év alatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány utasításának megfelelően a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgálja, a legfontosabb gazdasági kérdésekre koncentráljon. Vizsgálataink gerincét mindig az képezte, hogy egy adott iparág vagy vállalat hogyan tett eleget az eléje tűzött fejlesztési feladatoknak, és a kétségtelenül megállapítható fejlődés színvonalát hogyan lehetne még intenzívebbé tenni. Nemegyszer megállapítottuk, hogy az elért eredmények nem álltak arányban a rendelkezésre álló eszközökkel és szellemi kapacitással. Gyártmányaink és termékeink színvonala nem egy esetben okozott értékesítési gondot. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását. Több oldalról is elemzés alá vettük az építőipar 62* technikai bázisának fejlesztését, a létrehozott termelői kapacitás kihasználtságát. Ennek során felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti és házilagos építőipar termelésének korszerűsítése csak kis mértékben fejlődött. Amíg egyes helyeken úgyszólván már kész épületet szállít az ipar az építés színhelyére, addig más helyen korszerűtlen vagy úgynevezett hagyományos módon végzik az építést. A szerelési munkák gépesítése lemaradt az építőipar általános műszaki színvonalától. A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben is. Mivel a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök korlátozott volta a kapacitás bővítését behatárolta, vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázásával kisebb anyagi ráfordítással is, de viszonylag jelentősen segíteni lehet a szállítási gondokon. Javaslatainkat a közlekedési tárca mindig szívesen elfogadta, így például felhívtuk a figyelmet a népgazdasági szempontból indokolatlan és gazdaságtalan áruszállításokra, az úgynevezett keresztszállításokra, a fuvarkassza rendszerre, amely a fuvaroztatókat nem tette érdekeltté a legészszerűbb szállítási módozatok megválasztásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével nőtt a mi feladatunk is. Vizsgálataink során azokat a lehetőségeket kerestük, amelyek segítettek a termelőszövetkezetek mielőbbi megerősödésében. Ennek során vizsgáltuk a termelőszövetkezetek anyagi-műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra. Felhívtuk a figyelmet a melléküzemági tevékenységben rejlő igen nagy tartalékokra. A termelés személyi oldalát vizsgálva jeleztük, hogy a látszólagos szakember-felesleg mellett a legtöbb gazdaságban nincs megfelelő képzettségű agrárszakember. Ugyanakkor sok közép- és felsőfokú képzett mezőgazdász irodai munkakörben vagy nem a mezőgazdaságban, dolgozik. Ellenőrzéseinkkel elősegítettük azt a törekvést, hogy az önálló gazdálkodást akadályozó adminisztratív korlátok megszűnjenek, a szövetkezetek belső integrációja megerősödjék, és ezzel a közös gazdaságokban kiegyenlítettebb, magasabb szintű legyen a foglalkoztatás, megszilárduljanak a jövedelem-források. Ellenőrzéseink társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célkitűzések megvalósulásával, így például a 15 éves lakásfejlesztési terv • végrehajtásánál megállapítottuk mi is, hogy a lakásépítések zömmel a községekben történnek, ezért a városok még kedvezőtlen lakásellátottsága a távlati tervben előirányzottnál lassúbb ütemben javul. Az állami lakásépítkezés elősegítésére létrehozott házgyárak kapacitása még nincs mindenütt kihasználva. A városi társasház-építkezések szervezésének javítására is csak kezdetinek tekinthető intézkedések születtek. Nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsola-