Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1435 Az Országgyűlés 18. ülése, törvényjavaslat indokolását az elfogadott módo­sításoknak megfelelően, értelemszerűen kiigazít­ják. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javasla­tok feletti határozathozatallal végeztünk. Ezután felteszem a kérdést, hogy az ország­gyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal általánosság­ban és részleteiben elfogadja-e? Akik elfogadják, szíveskedjenek kézfeleme­léssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene. (Nincs.) Ellene nincs senki. Tartóz­kodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) A szava­zástól nem tartózkodott senki. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a hatá­rozathozatal a magyar közlekedéspolitika kon­cepciójáról. Kérdem az Országgyűlést, hogy a közleke­déspolitikai koncepciót, valamint a közlekedés­és postaügyi miniszternek a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tu­domásul veszi-e? Akik igen, kérem kézfelemelés­sel szavazzanak. Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem tar­tózkodott senki. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vi­tájában elhangzott felszólalásokra adott minisz­teri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. Kedves Elvtársak! Miután elfogadtuk a vasutakról szóló törvényjavaslatot és jóváhagyó­lag tudomásul vettük a közlekedéspolitika kon­cepcióját, engedjék meg, hogy valamennyi kép­viselőtársam nevében a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumnak, a közlekedés minden dol­gozójának nagyon sok sikert kívánjak a vasút­törvény és az egész közlekedéspolitikai koncep­ció végrehajtásában. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a népi ellenőrzésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke kíván szólni. DR. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Ország­gyűlés! Közel 1.1 évvel ezelőtt az országgyűlés az 1957. évi VII. tőrvénnyel életre hívta a népi ellenőrzést. Megállapította ekkor, hogy feltétle­nül szükség van a kormány és a helyi állam­hatalmi szervek tevékenységét egyaránt előse­gítő, önálló ellenőrzési szervezetre, amelynek lét­rehozását az ellenforradalom által okozott károk különösen sürgettek. Megállapította az ország­gyűlés azt is, hogy a szocializmusba való átme­net időszakában az állami ellenőrzés csakis tö­megméretű lehet és abban a termelőeszközök tu­lajdonosainak, maguknak a dolgozóknak is részt kell venniük, mert ez felel meg a szocialista de­mokratizmus követelményeinek. Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézmé­nyével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, 2968. október 18-án, pénteken 1436 felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik. Ugyanakkor a társadalmi erők szervezett rész­vétele folytán egyre erőteljesebben kidomboro­dik társadalmi-népi jellege. Az eltelt közel 11 év alatt a népi ellenőrzés e kettős — állami és társadalmi — jellege tovább erősödött. Ebben az. irányban hatottak azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcso­latai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket, az állami és társadalmi jelleg erő­sítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti, mint állami életünk egyik demokratikus intézményét, amiről a kormány elnöke, Fock elvtárs is beszá­molt expozéjában. Az 1957. évi VII-es törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjait az arra ille­tékes államhatalmi szervek meghatározatlan időtartamra választották. A törvényjavaslat sze­rint a jövőben az illetékes államhatalmi szervek a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos, időtartamra, tehát általában négy évre választ­ják. Az új szabályozás a korábbinál jobban meg­felel a szocialista demokratizmus követelményei­nek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőr­zési bizottságok választott tagjai és tisztségvi­selői az őket megválasztó tanácsoknak közvet­lenül felelősek. A törvényjavaslat tovább fejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bi­zottság kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájával az Országgyűlésnek, az Elnöki Ta­nácsnak és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig az őket megválasz­tó tanácsoknak kötelesek időszakonként beszá­molni. A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rend­szerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dol­gozók széles társadalmi támogatásával, népi el­lenőrökkel végzi. Munkások, parasztok és értel­miségiek önként és szívesen vállalták megbíza­tásukat a népi ellenőrzésben. Nekünk is van „törzsgárdánk". Közel hét­ezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek ebben a társadal­mi-államhatalmi munkában. A népi ellenőrök közel 30 százaléka munkás, vagy tsz-dolgozó pa­raszt foglalkozású. Ugyanakkor több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. A nők aránya 15 százalék. A népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati szak­emberei megtalálhatók. Ezt az alkalmat is fel­használom, hogy az Országgyűlés színe előtt mondjak köszönetet bizottságainknak és a népi ellenőröknek hasznos munkájukért. A népi ellenőrök kapcsolata a dolgozókkal természetesen nem korlátozódik a népi ellen­őröknek a vizsgálatokban való részvételére. A különböző társadalmi szervek, elsősorban a szak­szervezetek, a Hazafias Népfront, a Nőtanács és; a KISZ szervezetei sok vizsgálatban dolgoznak velünk együtt, segítséget adnak ahhoz is, hogy egyes vizsgálatok megállapításait az érintett te-

Next

/
Thumbnails
Contents