Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1435 Az Országgyűlés 18. ülése, törvényjavaslat indokolását az elfogadott módosításoknak megfelelően, értelemszerűen kiigazítják. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok feletti határozathozatallal végeztünk. Ezután felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal általánosságban és részleteiben elfogadja-e? Akik elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene. (Nincs.) Ellene nincs senki. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) A szavazástól nem tartózkodott senki. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal a magyar közlekedéspolitika koncepciójáról. Kérdem az Országgyűlést, hogy a közlekedéspolitikai koncepciót, valamint a közlekedésés postaügyi miniszternek a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Akik igen, kérem kézfelemeléssel szavazzanak. Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem tartózkodott senki. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitájában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. Kedves Elvtársak! Miután elfogadtuk a vasutakról szóló törvényjavaslatot és jóváhagyólag tudomásul vettük a közlekedéspolitika koncepcióját, engedjék meg, hogy valamennyi képviselőtársam nevében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, a közlekedés minden dolgozójának nagyon sok sikert kívánjak a vasúttörvény és az egész közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásában. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kíván szólni. DR. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Közel 1.1 évvel ezelőtt az országgyűlés az 1957. évi VII. tőrvénnyel életre hívta a népi ellenőrzést. Megállapította ekkor, hogy feltétlenül szükség van a kormány és a helyi államhatalmi szervek tevékenységét egyaránt elősegítő, önálló ellenőrzési szervezetre, amelynek létrehozását az ellenforradalom által okozott károk különösen sürgettek. Megállapította az országgyűlés azt is, hogy a szocializmusba való átmenet időszakában az állami ellenőrzés csakis tömegméretű lehet és abban a termelőeszközök tulajdonosainak, maguknak a dolgozóknak is részt kell venniük, mert ez felel meg a szocialista demokratizmus követelményeinek. Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, 2968. október 18-án, pénteken 1436 felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik. Ugyanakkor a társadalmi erők szervezett részvétele folytán egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi-népi jellege. Az eltelt közel 11 év alatt a népi ellenőrzés e kettős — állami és társadalmi — jellege tovább erősödött. Ebben az. irányban hatottak azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket, az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti, mint állami életünk egyik demokratikus intézményét, amiről a kormány elnöke, Fock elvtárs is beszámolt expozéjában. Az 1957. évi VII-es törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjait az arra illetékes államhatalmi szervek meghatározatlan időtartamra választották. A törvényjavaslat szerint a jövőben az illetékes államhatalmi szervek a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos, időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrzési bizottságok választott tagjai és tisztségviselői az őket megválasztó tanácsoknak közvetlenül felelősek. A törvényjavaslat tovább fejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottság kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájával az Országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig az őket megválasztó tanácsoknak kötelesek időszakonként beszámolni. A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállalták megbízatásukat a népi ellenőrzésben. Nekünk is van „törzsgárdánk". Közel hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek ebben a társadalmi-államhatalmi munkában. A népi ellenőrök közel 30 százaléka munkás, vagy tsz-dolgozó paraszt foglalkozású. Ugyanakkor több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. A nők aránya 15 százalék. A népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati szakemberei megtalálhatók. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy az Országgyűlés színe előtt mondjak köszönetet bizottságainknak és a népi ellenőröknek hasznos munkájukért. A népi ellenőrök kapcsolata a dolgozókkal természetesen nem korlátozódik a népi ellenőröknek a vizsgálatokban való részvételére. A különböző társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a Nőtanács és; a KISZ szervezetei sok vizsgálatban dolgoznak velünk együtt, segítséget adnak ahhoz is, hogy egyes vizsgálatok megállapításait az érintett te-