Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1968. október 18-án, pénteken 1424 1423 Az Országgyűlés 18. ülése, mert most már pénz kérdése az útépítés. És sajnos nincs belőle elég, ennek következménye, hogy 390 000 tonna zúzott kőnek az ez évi termelésből nincs vevője. De az útépítést kivitelező kapacitás sincs teljesen lekötve, egyszerűen azon oknál fogva, hogy például járásunk területe útfenntartásra és felújításra a tavalyi tényszám összegét kapta, amelynek egy jelentős részét elvitte a január 1-vel életbe lépett áremelkedés. Gondolom, ez nem egyedülálló jelenség, és ez jelentkezik halmozottan az útépítő kő értékesítési gondjainkban. így az utak állapota tovább romlik, nemhogy javulna. A kőtermelés visszafejlesztése pedig nem lenne .kívánatos egy olyan program elfogadásával egy időben, mint ami most előttünk fekszik. Tisztelettel kérem a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársakat, mint legnagyobb kőfogyasztó tárcákat, hogy szíveskedjenek keresni valamilyen áthidaló megoldást az értékesítési gondok felszámolására. Megítélésem szerint sok még a kihasználatlan tartalék a KPM útfenntartási tevékenysége területén is. Jobb munkaszervezéssel, nagyobb munkafegyelemmel, a termelékenység fokozá-. sával, a meghibásodás megelőzésével igen sokat lehetne a helyzeten javítani. Jó lenne, ha a KPM a vasút területén tapasztalható szervezettségből, fegyelemből legalább valamicskét meghonosítana a közúti közlekedés, de különösen az útépítés és fenntartás területén. De ezen túlmenően is ezek a tartalékok nem kielégítőek, ismétlem, több pénz is kellene hozzá. Tisztelt Elvtársak! Borsod megye útviszonyaival kapcsolatos konkrét problémákat vetettem fel. Ezt azért tettem, mert feszítő gondjainkról Vargáné elvtársnő már szólott, s elmondottuk problémáinkat az elmúlt évben Kállai elvtársnak, az Országgyűlés elnökének Borsod megyei tartózkodása alkalmával, aki személyesen is tapasztalta, hogy felvetéseink helytállóak, összehasonlítást is tettünk a szomszédos megyék helyzetével. Sajnos útviszonyaink sokkal rosszabbak. Ne vegyék rossz néven a szomszédos megyei képviselőtársak, nem irigyeljük tőlük a jobb utakat, hanem azt sajnáljuk, hogy a mieink nincsenek olyan jók. Képviselőcsoportunk a tavasz folyamán a jelenlegi napirendhez készülve megtárgyalta a megye közúti helyzetét, s ennek feljegyzéseit eljuttattuk az Országgyűlés elnökéhez. Ismételten kérjük az abban foglaltak, felvetéseink megvalósításának támogatását. Felszólalásomnak nem volt célja egy konkrét út építéséhez vagy korszerűsítéséhez szükséges támogatás külön kérése, pedig bőven lenne ilyen igényünk, de megítélésem szerint itt most ennél sokkal többről van szó. A közlekedés öszszetett egészéről és nem részkérdéseiről. Bízom abban, hogy a közlekedés terén ma még meglevő gondjaink a koncepcióban foglalt célkitűzések komplett végrehajtásával megszűnnek. Ettől a meggyőződéstől vezérelve ismételten kijelentem, hogy úgy a törvényjavaslatot, mint a közlekedéspolitikai koncepciót a magam részéről elfogadom és Képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársunk nem jelentkezett hozzászólásra, ezért a vitát lezárom. Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.28—11.50. — Elnök: KÁLLAI GYULA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Dr. Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter elvtárs kíván válaszolni a vitában elhangzott felszólalásokra. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az egyik mai napilapban kritikát olvastam, hogy ugyan jó volt a beszámolóm, de legalább olyan hosszú volt — az egyik miniszter kollégám jogosan mondotta — mint a magyar vasutak sínhálózata (derültség), én most arra gondolok, hogy válaszomat megrövidítem azzal a kétezer kilométernek megfelelő hosszal (derültség), amit remélhetőleg a tisztelt Országgyűlés el fog fogadni. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Engedjék meg, hogy megköszönjem a rendkívül segítő vitát, s mind a huszonöt felszólaló elvtársnak a javaslatait, amiket az Országgyűlés ülésszakán kaptunk. Meg kell mondanom, hogy mindegyikből — akár lelkesedő, akár aggodalmaskodó volt — érezhető az a rendkívül nagy felelősségérzet, amit a közlekedéssel kapcsolatban helyesen tanúsítottak. Érezhető volt az a segítő szándék, amit egyébként e koncepció előkészítésénél végig tapasztaltunk, s amit remélem, hogy az ennél sokkal nehezebb periódusban, a végrehajtásnál is érezni fogunk. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy először a vasúti törvénnyel kapcsolatos javaslatokra adjam meg a kormány véleményét. Riba Miklós képviselő elvtárs a törvényjavaslat 1. szakaszának a kiegészítésére tett javaslatot. Ebben azt is kérte, hogy legyen benne megemlítve a vasút korszerűsítése is. A magam részéről ezt elfogadom, és ennek megfelelően az 1. szakasz így hangzik: ez a törvény a vasút létesítésének és — ez egy új szó benne — korszerű működésének és megszüntetésének alapvető szabályait határozza meg, és így tovább, onnan már változatlan a szöveg. Riba Miklós képviselő elvtársnak az a módosító javaslata is volt, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ágazati irányításából származó egyes hatósági jogokat népgazdasági érdekből az I. Vasúti Főosztályon gyakorolhassanak. A véleményünk az: nem volna helyes, hogy ebbe belevegyük azt, hogy a miniszter — aki végeredményben a hatósági jogkört a minisztérium útján gyakorolja — a minisztérium melyik főosztálya vagy melyik részlege útján gyakorolja, úgyhogy a 2. szakasz második bekezdésének teljes elhagyását javasoljuk. Balogh László képviselő elvtárs a törvényjavaslat 8. szakaszának módosítását javasolta, amelyikben bizonyos szolgáltatások biztosításáról van szó. Balogh elvtárs kérte, hogy legyen benne, hogy „biztosítani köteles". Káli Ferenc