Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-18
1405 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1406 juk az Ikarus gyár teljes rekonstrukcióját. Az előirányzott beruházások megvalósítása általában a tervezett szerint halad. Az elmúlt év végéig a beruházások mintegy 26 százaléka valósult meg. Ez az arány ez év végéig meg fogja haladni a 60 százalékot. A közúti járműipar műszaki színvonalának gyors növelése érdekében megvásároltuk a Renault-MAN-Ferrostaal konzorciumtól a 192—230 lóerős Diesel-motorok gyártási jogát, a hozzá kapcsolódó gyártási technológiai eljárás és a gyártóberendezések jelentős részét. Ezen intézkedések eredményéképpen nagy élettartamú, gazdaságos üzemi, nagy teljesítményű Dieselmotorok építhetők be autóbuszainkba, hazai gyártású tehergépkocsiainkba és egyéb járműveinkbe. A közúti járműprogram kiemelkedő részét képezi az autóbuszgyártás mennyiségi fejlesztése. Ugyanis az 1965. évi 2700 darabos autóbuszgyártásunkat 1970-ig 7000 darabra, 1975-ig pedig — előzetes terveink szerint — 10—12 ezer darabra kívánjuk emelni. A mennyiségi felfutás mellett nagy súlyt helyezünk arra, hogy már a következő években fokozottabban biztosítsuk a jobb utaskényelmet biztosító autóbuszok kibocsátását. A mennyiségi és minőségi fejlesztés megvalósítása után autóbuszgyártásunk a világ élvonalába kerül. Tehergépkocsi-gyártásunk fej lesztésénél adottságainkat figyelembe véve nem törekedtünk olyan gyártó kapacitás létesítésére, amely képes lenne a hazai igényeket teljes választékban és mennyiségben kielégíteni. Figyelembe vettük a nemzetközi munkamegosztás adta előnyöket. Ezért olyan gyártástruktúra kialakítását tartottuk célszerűnek, amellyel •— jól megválasztott importtal kiegészítve — a hazai igényeket teljes mértékben ki lehet elégíteni. Az előbbi meggondolásból a 6—20 tonnás hasznos teherbírású, különleges tehergépkocsik gyártására rendezkedünk be, ami viszonylag kis sorozatú gyártás mellett is gazdaságos. A már említett licencvásárlások és korszerű aggregátok kifejlesztése lehetővé teszi, hogy különleges, tehergépkocsi-típusaink is korszerű részegységekből álljanak. A közúti járműfejlesztési program kidolgozásánál és végrehajtásánál fontosnak tartottuk, hogy a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztásból eredő kölcsönös előnyöket maximálisan kihasználjuk. Megállapodásokat, illetőleg szerződéseket kötöttünk több szocialista állammal, elsősorban a Szovjetunióval, továbbá a Lengyel Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyes üzemeivel — különböző korszerű alkatrészek és részegységek közös fejlesztésére, illetve kölcsönös szállítására. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak. A nemzetközi kooperáció további kiszélesítésére erőfeszítéseket teszünk. Az ilyen nemzetközi együttműködés lehetővé teszi a beruházási eszközök hatékonyabb felhasználását és a nemzetközi munkamegosztásban rejlő tartalékok hasznosítását. A közúti járműprogramban előirányzott nagy arányú mennyiségi és minőségi fejlesztés megvalósításában — az említett nemzetközi együttműködés mellett — nemcsak a hazai járműkibocsátó üzemek, hanem a kohászat is, és kooperációs szállításokkal a gépipari vállalatok jelentős száma is részt vesz. Ilyen módon tehát a program a közúti járműgyártás fejlesztésén kívül előmozdítja a kapcsolódó gyártási alágazatok műszaki fejlődését is. Ugyanis a közúti járműgyártás számos területen automatizált, illetőleg félig automatizált és célgépesített gyártó berendezések alkalmazását kívánja meg. Az ilyen berendezések üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges a hengereltáruk, a megmunkálásra kerülő öntvények, kovácsolt darabok méret- és súlytűréseinek szűk határok között való tartása. Ennek megfelelően a közúti járműgyártás fejlesztése során kohászati üzemeink az eddiginél nagyobb mennyiségben állítanak elő az említett követelményeknek megfelelő húzott, hántolt, illetőleg csiszolt árut. öntödéink jelentősen megnövekedett mértékben gyártanak vékony falú és bonyolult alakú öntvényeket. Kovácsüzemeink pedig az egyes kovácsolt darabokat a korábbinál szigorúbb méret-, illetőleg súlytűrés mellett nagy tömegben fogják előállítani. Mindezekhez az érintett vállalatoknak speciális technológiát kell alkalmazniuk, hogy a megmunkálásra kerülő alkatrészek egyöntetűségét biztosíthassák. Az ilyen és ehhez hasonló technológiák elsajátítása és alkalmazása más gépipari termékek gyártására is kihat, és így a gyártás kultúrájának, színvonalának általános emelését eredményezi. A közúti szállítás fejlesztésével kapcsolatban a közlekedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi-álloimány jelentős növelésével is. E helyen szeretnék kitérni a személygépkocsiigény kielégítésének egyes problémáira. A kohó- és gépipar eddigi fejlesztési irányainak megfelelően, nem kíván személygépkocsik gyártására berendezkedni. Ilyen feladatra népgazdasági lehetőségeink ismeretében nem is vállalkozhatunk. Ugyanis a különböző számítások azt mutatják, hogy a gazdaságos személygépkocsi-gyártás évenkénti darabszáma legalább 150—160 ezer darab, ami a várhatóan megnövekedő belföldi szükségletnek a többszöröse. A személygépkocsi-igények kielégítéséhez a gyártásnál számunkra jóval hatékonyabb formában kívánunk hozzájárulni. Gazdaságosabbnak és a gépipar számára legjobban járhatónak ítéljük meg részvételünket a Szovjetunió személygépkocsi-gyártásában, kooperációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapodás alapján a szovjet személygépkocsi-gyártás fejlesztéséhez különféle alkatrészek kooperációs szállításával csatlakozunk. Ezen alkatrészek évi 300 000 darabos előállítása vállalataink számára gazdaságos gyártást biztosít. A kooperációban szállított magyar gyártású alkatrészekért a Szovjetuniótól évenként 12—14 ezer Fiat-licenc alapján gyártott kész személygépkocsit fogunk kapni. Ezzel is igyekszünk a növekvő gépkocsiigény jobb kielégítésére. Hasonló kooperációs lehetőségünk más államokkal is kínálkozik. Arra törekszünk, hogy az 61*
