Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1403 Az Országgyűlés 18. ülése, (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ. — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirendünk szerint folytatjuk a vasutakról szóló törvényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika koncepciójának együttes tárgyalását. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter elvtárs kíván szólni. DR. HORGOS GYULA: Tisztelt Országgyűlés! A közlekedéspolitikai koncepció az ország közlekedési rendszerének fejlesztési irányát, céljait határozza meg. Ezek a célok azonban csak akkor valósíthatók meg, ha szoros összhangban vannak népgazdaságunk többi ágának arányos fejlődésével. Különösen vonatkozik ez a követelmény a kohó- és gépipari ágazatra, amelyet a közlekedés fejlesztése két irányból is közvetlenül érdekel. Ismeretes, hogy a közlekedés igen állóeszköz-igényes ágazat. A népgazdaság ipari és közlekedési rendeltetésű állóeszközeinek közel 30 százaléka a közlekedés céljait szolgálja. A közlekedéspolitikai koncepció sikeres megvalósítása alapvetően a hazai gépipar jelenlegi felkészültségén és jövőbeni fejlődésén is múlik. Az is eléggé köztudott, hogy a kohó- és gépipari ágazat termelési-értékesítési feladatának ellátása jelentős mennyiségű anyag, félkész-, készáru fuvaroztatásával jár. A közlekedés fejlesztése, a gyors, biztonságos áruszállítás tehát legközvetlenebbül hat vissza vállalataink munkájára, termelésének ütemességére, szervezettebbé és gazdaságosabbá tételére. Mindezekre való tekintettel felszólalásomban szeretnék tájékoztatást nyújtani a közlekedési eszközök és berendezésék gyártásának jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésére vonatkozó céljainkról. Elöljáróban hangsúlyozni kívánom, hogy a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításának feltételei a kohó- és gépipar részéről alapjában véve adottak. A koncepció összhangban van ágazatunk fejlesztési elképzeléseivel, és figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás követelményeit és lehetőségeit is. A közlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslat foglalkozik a vasúti és a közúti közlekedés fejlesztésének kérdéseivel, a két közlekedési ág arányának megváltoztatásával; Ennek érdekében célul tűzi ki többek között a gazdaságtalanul üzemelő, kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelését, s a vasúti szállítás körzetesítését. Ezen tervezett intézkedés eredményéként a vasút részesedése a személy- és áruszállításból a szállítási teljesítmények abszolút növekedése ellenére is viszonylagosan csökken. A közúti közlekedés részaránya pedig abszolút és relatív mértékben is számottevően növekszik. Az említett arányeltolódás szoros összhangban van járműiparunk belső szerkezetének tervezett és részben már megindított átalakításával. A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemezve, évekkel ezelőtt arra az elhatározásra jutattunk, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a toobi gépipari alágazat fejlődéséhez képest viszonylag rövid idő alatt nagy arányban fejlesszük. Ennek | 968. október 18-án, pénteken 1404 érdekében kidolgoztuk a közúti járműgyártás. • fejlesztési programját, amelyet a kormány ebben az évben országos jelentőségénél fogva központi programmá nyilvánított. Ez a fejlesztési program összhangban van a beterjesztett koncepcióval. Előre megteremti az alapjait annak

r hogy a közlekedéspolitikai koncepció a közúti szállítás területén — a személygépkocsit kivéve — zömében hazai gyártású szállító eszközökre épülve valósuljon meg. A közlekedés fejlődésének vizsgálata során az is megállapítható volt, hogy a fejlett ipari országok vasúti járműgyártó kapacitása jelentősen túlhaladja az igényeket. Emiatt igen éles verseny alakult ki a világcégek között egy-egy jelentősebb rendelés megszerzéséért. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kialakult helyzetben a piaci igények s a gazdaságossági szempontok alapján megindítottuk a vasúti járműveket gyártó vállalatok tevékenységének vizsgálatát. E vizsgálattól függően kell majd dönteni ezen vállalatok termelési szerkezetének átalakításáról. Az a célunk, hogy a gazdaságosabb váltóprofilok kialakítása mellett a belföldi igényeiket a hazailag gyártott vasúti járműkategóriákból teljes egészében ki tudjuk elégíteni. Vasúti járműgyártásunk szorosan kapcsolódik a vonalvillamosítás és a dieselesítési prograim végrehajtásához. Vállalataink berendezked- $fc tek korszerű villamos, Diesel-villamos és Dieselhidraulikus vontatók gyártására. Hasonlóképpen rendelkezésre áll a vasúti személyvagongyártó kapacitás is. A vasúti közlekedés sokrétű igényei kielégítésére, valamint a gyártás gazdaságossá tétele érdekében a KGST-országokkal szakosítási megállapodást kötöttünk. Ennek alapján nem rendezkedtünk be tehervagon- és nagyobb teljesítményű Diesel-mozdonyok gyártására. Tisztelt Országgyűlés! Amint már említettem, a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításával összhangban van közúti járműgyártásunk központi fejlesztési programja. A közúti járműgyártás fejlesztésiére az álló- és forgóeszközökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk. E beruházási összegből 9,7 milliárd forintot központi forrásból fedezünk. E programmal az egyik legfontosabb lépést tesszük meg a gépipari termelés összetételének az igényeket jobban kielégítő, gazdaságosabb, korszerűbb termékek irányába való átalakítására. A központi járműgyártás nagyarányú fejlesztése kettős célkitűzést szolgál. Egyrészt a gazdaságosabban előállítható és értékesíthető termékek exportjának fokozásával jelentős mér- » fékben emeljük az ország devizabevételét, másrészt a közlekedéspolitikai koncepcióval összhangban mennyiségileg teljesen, minőségileg magasabb szinten magyar gépipari termékekkel « tudjuk kielégíteni a hazai közlekedési szükséglet igényeit. Kidolgozott fejlesztési elképzeléseink alapján már az elmúlt évben megkezdtük, jelenleg is erőteljes ütemben folytatjuk a közúti járműgyártás nagymérvű rekonstrukcióját, a. meglevő gyártóbázisok előállítását, új gyártóbázisok létesítését, s általában a gyártási kapacitás jelentős növelését. Korszerű hátsóhídgyártó üzemet hoztunk létre Győrben. Folytat-