Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-17

1357 Az Országgyűlés 17. ülése, 1968. október 17-én, csütörtökön 1358 menetrendjének közzététele, amelyről a javaslat 10. §-a szól. A tájékoztatásnak igen fontos balesetmegelőző szerepe is van. Ezenkívül a tájékoztatáson keresztül a vasút nevelheti is az utasokat, továbbá tájékoztathatja őket olyan kérdésekről, amelyekben általában nem tájékozottak. A vasút jelenleg is végzi a tájékoztatással kapcsolatos tevékenységét, ha nem is minden esetben kifogástalan módon. Az érvényben levő személy-, útipoggyász- és expresszáru-fuvarozási szabályzat 10. cikkelye az utasok kiszolgálásával kapcsolatban a tájékoztatást is említi. Véleményem szerint jó lenne, ha a vasút ilyen irányú tevékenysége a törvényben is megfogalmazást nyerne. A másik észrevételem a 12. §-hoz szól. Mivel az előttem szóló Péti János képviselőtársam is tett már ezzel kapcsolatban javaslatot, nem szándékozom javaslatot tenni ezzel összefüggésben, de megjegyezném, hogy a Fejér megyei képviselők véleménye az volt, hogy a végrehajtó bizottság meghallgatása helyett a tanács meghallgatása lenne inkább ajánlatos. Én úgy gondolom, hogy a végrehajtó bizottságok a legtöbb esetben úgyis meg fogják vitatni ezt a kérdést a tanácsokkal, meg fogják hallgatni a tanácsok véleményét ebben a kérdésben, ezért nem javaslom ennek a paragrafusnak a megváltoztatását. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés eddig megtartott üléseivel kapcsolatban is az volt a tapasztalatunk, hogy egyre növekszik dolgozó népünk érdeklődése a parlament munkája iránt. Ez érthető, hiszen az emberek tudják, hogy az egész országot érintő nagy jelentőségű kérdésekben hozunk itt döntést. Tudják azt is, hogy a megalkotott törvények népünk előrehaladását, szocializmust építő munkánk sikerét segítik elő. A dolgozók érdeklődése a jelenlegi ülésszak iránt még nagyobb, mint eddig bármikor. Ez is érthető, hiszen a közlekedés és a vasút csaknem mindenkit közvetlenül érint. Állandóan napirenden levő téma a közlekedés az én választókerületemben, a bicskei járásban, és elsősorban Bicske községben. Nincs olyan képviselői vagy tanácstagi beszámoló, ahol ne esne szó arról, amit említeni akarok. A jelölőgyűléseknek is központi kérdése volt. Ez a kérdés, amit a bicskeiek mindennap feltesznek, az, hogy mikor lesz váróhelyiség Bicskealsó megállónál. A kérdés jogosságához és aktualitásához a következőket szeretném elmondani: Bicske-alsó megálló bonyolítja le a község személyforgalmának legalább 90 százalékát központi fekvése miatt. Ennél a megállónál — hivatalos adatok szerint — 660 000 fizető utas fordul meg évente. Munkanapokon átlagosan több mint kétezer ember várakozik a vonatokra, az utasok 90 százaléka Budapestre naponta bejáró munkás. És a megállónál nincs váróhelyiség. A sorompóőr szolgálati helyisége mellett van ugyan egy négy és félszer 3,8 méteres, úgynevezett váróhelyiség, ahol a jegykiadás történik, de ide legfeljebb 20—25 utas fér be. A többi a szabadban kénytelen várakozni, nyáron a tűző napon, ősszel esőben, télen a hidegben. Különösen kellemetlen a várakozás, ha késik a vonat. A bejáró utasok száma nem csökken, sőt növekedni fog a jövőben, mivel Bicskén munkaalkalom nincsen és a 3/1967. OTPM együttes rendelet szerint Bicskére ipari üzem részére hely nem biztosítható, vagyis ipari üzem nem telepíthető. Jogos a választóim által kért váróterem megépítése már csak azért is, mert az előttünk fekvő törvénytervezet 8. §-a szerint a közforgalmú vasút üzembentartója az állomásokon váróhelyiséget tart fenn. Gondolom, hogy ez a rendelkezés a megállókra is vonatkozik. A másik probléma az ugyancsak Bicskealsó megállónál egy gyalogos felüljáró építésének szükségessége. A Budapest—Győr vasútvonal a községet két részre vágja. Az egyik oldalon a régi, a másikon az új település van. Az említett megállónál vasúti sorompó akadályozza a közlekedést, elsősorban a gyalogos forgalmat. Tekintettel arra, hogy ezen a vonalon naponta átlag 150 vonat halad át, a sorompó 14—15 órán át zárva van naponta, sokszor 20 percig is. A sorompó különösen az utasok helyzetét nehezíti, a sorompó lezárása esetén nem tudnak a felszállási oldalra átjutni. Indokolt lenne a gyalogos felüljáró megépítése, de ennek költségeit a községi tanács nem tudja fedezni. Van a választók körében olyan aggály, hogy a központi és a nagy horderejű kérdések megoldása során nem kerül-e háttérbe a helyi kérdések megoldása. Én a magam részéről merem remélni, hogy nem, már csak azért sem, mert Nemeslaki képviselőtársam bizottsági előterjesztésében is hallottam, hogy a bizottság is foglalkozott ezzel és pozitívan foglalt állást. Csak megemlítem, hogy Bicskén van még egy sorompó, amely elsősorban a Bicske—Székesfehérvár közötti közúti forgalmat akadályozza. Ennek a sorompónak a zárva tartási ideje még több, mint a másiké, mivel ezt a tolatások miatt is gyakran kell zárva tartani. Tudjuk, hogy az országban még sok megszüntetésre váró sorompó van. Korponai képviselőtársam is említett ilyeneket. E sorompók megléte akadályozza a közúti közlekedés zavartalan lebonyolítását, hogy mást ne említsek, mint az autóbuszok menetrendjére való kihatását. Ha a busz menetvonalát egy sorompó keresztezi, mint a bicskei is, nem lehet betartani a menetidőt. Tudjuk, hogy az elkövetkezendő években a MÁV nagyarányú rekonstrukciót tervez ezen a vonalon. Kérem a minisztériumot, hogy a választóknak általam tolmácsolt jogos és indokolt kérését is mérlegelje és segítse elő ezek mielőbbi teljesítését. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a közlekedési koncepcióval és helyesnek tartom. A vasútról szóló törvénytervezetet elfogadom és elfogadásra ajánlom. Az általam előterjesztett módosítást a tisztelt Országgyűlésnek további megvitatásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Varga Károly képviselőtársunk. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett közlekedéspolitikai koncep58 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ