Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-14

1073 Az Országgyűlés 14. ülése, 1968. július 12-én, pénteken 1074 és az ipar közvetlen kapcsolata is. A kiskereskedelem ez év áprilisában már 50 százalékkal több árut szerzett be közvetlenül az ipartól, mint tavaly. A kereskedelem és az ipar közös boltokat is létrehozott. Ezek egy-egy iparvállalat termékeinek kizárólagos árusításával foglalkoznak. A kereskedelmi üzletpolitika kibontakoztatásának legjelentősebb területe a fogyasztói árak szabályozása. Persze ez csak bizonyos korlátok között lehetséges, hiszen legtöbb hatósági ármegkötést a fogyasztás körében tartottunk fenn. A közszükségleti cikkek és az alapvető szolgáltatások ára rögzítve van és marad a következő években is. Széles körben működik ugyanakkor a hatósági ár maximális árként, nyílik tehát lehetőség a fogyasztói árak csökkenésére. A szabadáras cikkeknél pedig eleve is a kereslet-kínálat az árszabályozó. Ez a korábbinál sokkal rugalmasabb fogyasztói ármechanizmus jól bevált. Az eddigi ármozgások persze még csak kismértékben segítették az igényeknek jobban megfelelő termelés kialakulását. A vaj, a tejtermékek, a kakó, egyes édesipari termékek árleszállítása következtében a fogyasztás 11 százalékkal emelkedett. Ez év első négy hónapjában még az idény cikkek fogyasztói árszínvonala is alacsonyabb volt a tavalyinál. De a szárazság miatt júniusban már meghaladta az 1967, évit. Szeretném hozzátenni, hogy a korábbi hónapok kedvező árszínvonala a zöldséges gyümölcsnél is döntően annak volt a következménye, hogy nagy mennyiségben láttuk el a piacot olcsó almával. A ruházati cikkek fogyasztói árszintje az új árrendszerben 2,5 százalékkal emelkedett. De ebben az is szerepet játszik, hogy a lakosság a korábbinál nagyobb mértékben vásárol jó minőségű textíliát. A ruházati cikkekből az áruellátás általában kielégítő volt, bár bizonyos termékekből még mindig nem volt megfelelő a választék, és ezért elég sok volt a lakosság részéről a reklamáció. A vegyes iparcikkek eladása 9 százalékkal nőtt, főként annak eredményeként, hogy az árszintjük a múlt évihez képest 2 százalékkal csökkent. A kereskedelem különösen januárban és februárban bonyolított le nagy forgalmat televízióból és rádióból. Ezzel szemben építési, szerelési cikkekből, egyes építőanyagokból, részben bútorokból az árukínálat nem tette lehetővé az igények teljes kielégítését. Az állami és a társadalmi szervek mind rendszeresebben ellenőrzik a termelőknél és a kereskedelemben az árak alakulását. Ennek során — néhány kivételtől eltekintve — nem állapítottak meg túlzottan magas árat, illetőleg a méltányos hasznot meghaladó nyereség elérésére irányuló törekvést. A fogyasztási cikkek minőségének alakulását kedvezően befolyásolják a forgalomban a kereskedelem előzetes vizsgálatai. A kereskedelem szigorúbb ellenőrzést gyakorol az áruk átvételénél, mint a múltban, az ipari üzemek pedig az új termékeket már tetszetősebb kivitelben és jobb fajlagos tulajdonságokkal gyártják. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék emlékeztetni végül arra, hogy 1967-ben, amikor tárgyaltuk az 1968. évi fogyasztói árintézkedéseket, arról volt szó, hogy a fogyasztói árszínvonal 1968-ban egy-két százalékkal fog emelkedni. A kormány ezzel összhangban, ennek megfelelően hozta meg a bérpolitikai intézkedéseket. Miután nem lehettünk teljesen bizonyosak afelől, hogy milyen ártendenciák fognak jelentkezni 1968ban ott, ahol az árakat felszabadítottuk, a kormány úgy határozott — még tavaly —, hogy a fogyasztói árszínvonalat 1968. január 1-ével a forgalmi adó mérséklésével egy százalékkal csökkenti. Most a következőt lehet megállapítani: jelenleg, az év közepén a fogyasztói árszínvonal negyed százalékkal van a tavalyi fogyasztói árszínvonal felett, vagyis a fogyasztói áralakulás sokkal szolidabb, stabilabbnak bizonyult, mint ahpgy azt mi tavaly feltételeztük. 1 Az első fél évi ilyen árszintemelkedés döntően három területen végbement áremelkedés következtében állt elő. Először a szabaddíjas szolgáltatásoknál, másodszor egyes textíliáknál, ruházati termékeknél, különösen a divatcikkeknél, s végül drágult az építési tevékenység. Ez utóbbi azonban nem érinti a vállalatok és a szövetkezetek által kivitelezett társasházakat és a családi házakat, mert ezeket a kormány szubvencionálja. Ma már világosabb képünk van a fogyasztói áraknak az év második felében várható alakulásáról is. Azzal számolunk, hogy az év második felében a fogyasztói árszínvonal némileg emelkedni fog. Ebben szerepet játszik a rendkívül kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés is, ami az árérzékeny zöldség- és gyümölcsféleségek nagy részénél megmutatkozik. Ügy vélem azonban, hogy a fogyasztói ármozgás még így is az 1968-ra elképzelt keretek között marad, vagyis a jövedelmek és reálbérek tervszerű alakulását az ármozgás nem fogja befolyásolni. Tisztelt Országgyűlés! Néhány fontosabb problémát ragadtam ki azok köréből, amelyek különösen foglalkoztatnak bennünket. Ügy vélem, e problémák már jellegükre nézve is újszerűek. Az újszerűség itt abban van, hogy a termelést és a fogyasztást szerves összefüggésében közelítjük meg, továbbá abban van, hogy a felvetődő problémákat nem a vállalati hatáskörök megnyirbálásával, hanem az önálló vállalati döntések tiszteletben tartása mellett törekszünk megoldani, mert ez a gazdasági hatékonyság biztosításának egyik fontos feltétele. Az új ármechanizmus és termékforgalmazási rend tehát bevált, kielégítően működik: most azon dolgozunk, hogy még jobb és megfelelőbb feltételeket teremtsünk a társadalmi kezdeményezés kibontakoztatására. (Taps.) ELNÖK: Schulmann István képviselőtársunk felszólalása következik. SCHULMANN ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban több törvény került bevezetésre, amelyek átfogóan érintették egész országunk lakosságát, gazdasági, politikai életünket. Mindegyik új törvényünk — elfogadása előtt — az érintett dolgozókkal heteken, hónapokon keresztül or

r szágszerte alapos elemzés tárgya volt, és végle-;