Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1015 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1016 egy évvel ezelőttinél. Az alapanyagtermelő ágazatok közül a kohászat az átlagnak megfelelően 6 százalékkal növelte termelését, acélból 8 százalékkal, hengereltacélból 11 százalékkal gyártottak többet. Meg kell azonban mondanom, hogy számos hengerelt áruféleségben jelentős hiányok vannak, ami elsősorban az építőipart érinti. A gépipar termelése körülbelül 8 százalékkal növekedett. A gépiparon belül a híradástechnika és a fémtömegcikkipar termelése fokozódott a legnagyobb mértékben. A könnyűipar termelése az ipari átlagnak megfelelően hat százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Az első fél évben a foglalkoztatottság lényegében valamennyi népgazdasági ágban meghaladta a múlt évit. A dolgozók száma az elmúlt hónapokban tovább nőtt, főleg az alacsonyabb keresetű kategóriákban emelkedett. A munkahelyváltozások mértéke az iparban és építőiparban valamelyest nagyobb volt, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. Engedjék meg — tisztelt Országgyűlés —, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit részletesebben foglalkozzam. Az elmúlt hónapok tapasztalata a kedvező jelek mellett azt mutatja, hogy a létszám valamivel gyorsabban nőtt, mint tavaly - ilyenkor, a termelékenység viszont lassabban növekedett. A termelés növekedésének csak alig több mint fele származott a termelékenység javulásából. Ebben az igen komplikált kérdésben az elmúlt hónapok eredményei egyértelmű következtetések levonására természetesen még nem adnak lehetőséget, de az máris látható, hogy bár a gazdasági-pénzügyi szabályozók alapvetően helyesen, a nyereség fokozásának irányában hatnak, az élő munkával való takarékosság ez idő szerint még nem vált jellemzővé. Ennek számos jele van. így például indokolatlanul magas a szállításban, az anyagmozgatásban és egyéb hasonló területeken foglalkoztatott fizikai dolgozók száma. Ez nálunk a dolgozóknak körülbelül egyharmadát teszi ki. Az anyagmozgatás gépesítése helyett vállalataink egy része a könnyebb megoldást, a létszámnövelést választja. Többen kifogásolják, hogy a bérszínvonalszabályozási rendszer túl szigorú, nem ösztönöz a" felesleges létszám csökkentésére, az élő munkával való takarékosságra. Egyes vállalatoknak gondot okoz a létszámhiány miatt is magasabb bérszínvonal kialakulása, a túlórák kifizetéséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtése, a tavalyi részesedés szintjének elérése. Más vállalatok viszont az alacsony keresetű dolgozók létszámának növelésére törekszenek olyankor is, amikor voltaképpen nincs szükség munkájukra. Ezzel lényegében termelékenységüket rontják. Ezekkel a tapasztalatokkal és azokkal a kritikai megjegyzésekkel, amelyek a tisztelt Országgyűlés ülésszakának eddigi felszólalói részéről is elhangzottak, a kormányszervek foglalkoznak. Az intézkedésekhez azonban a mainál több, biztosabban ismert tényt kell megvizsgálni és amennyiben szükséges lesz, megfelelő, szolid korrekciókat időben és megalapozottan végre fogunk hajtani. Tisztelt Országgyűlés ! Gazdaságfejlesztési céljaink megvalósításában kimagasló szerepük van a beruházásoknak. Az elmúlt 18 év alatt népgazdaságunkba kerek 700 milliárd forintot ruháztunk be. 1950 és 1967 között a nemzeti jövedelem 2,5-szeres növekedése mellett a beruházásokat több mint.háromszorosra növeltük. A befektetések többek között elősegítették az ipar jelentős fejlesztését és korszerűsítését. Hozzájárultak a mezőgazdaság nagyüzemi gazdálkodásához szükséges feltételek megteremtéséhez és a lakosság ellátását szolgáló létesítmények bővítéséhez. A számottevő eredmények ellenére is azt kell megállapítanunk, hogy beruházási gyakorlatunk még nem biztosította kellő mértékben a kitűzött fejlesztési célok tervszerű elérését. Az új gazdaságirányítási rendszer nagyobb követelményeket támaszt a gazdasági hatékonyság növelésében. Megteremti annak feltételeit, hogy népgazdaságunk eredményei a beruházások révén is gyorsabban gyarapodjanak. Az új mechanizmusban is fontos feladata az államnak, hogy a beruházások volumenét szabályozza, ezt a tevékenységét olyan keretek között tartsa, amelyek figyelembe veszik az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztési követelményeit és lehetőségeit. A kormánynak azonban arra is ügyelnie kell, hogy mindez összhangban legyen a lakosság fogyasztásának növelésével is. Mindazzal, amit Vályi elvtárs a beruházásokkal kapcsolatban beszámolójában elmondott, én egyetértek. Beszélni szeretnék röviden arról is, milyen hatással volt a gazdasági mechanizmus reformja külkereskedelmünk eddigi alakulására. Abból indultunk ki, hogy a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében fokoznunk kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Az általános fejlődés, a technika viharos előrehaladása, a szükségletek állandó és erőteljes bővülése megköveteli mindazoknak a lehetőségeknek a kiaknázását, amelyeket az áruk nemzetközi cseréje, s a munkamegosztás nyújthat. Ebből következik, hogy a külkereskedelem. fontossága az új gazdasági mechanizmus viszonyai között tovább növekszik. Ez különben érthető is, hiszen népgazdaságunkban különösen kiemelkedő szerepet tölt be a külkereskedelem. Külkereskedelmünk első félévi eredményei összességükben kedvezőek. Kivitelünk mintegy 6 százalékkal növekedett, a behozatal szintje pedig egyelőre nem haladja meg a tavalyit. Vállalataink igyekeztek a szocialista országokkal kötött egyezményeket teljesíteni. Ez így lesz a jövőben is. Államközi kötelezettségeinknek mindenben maradéktalanul eleget fogunk tenni. Míg szocialista exportunk jól fejlődik, addig a nem szocialista országokba irányuló kivitelünkről azt kell megállapítanunk, hogy nem érte el a múlt évi szintet, elmaradt a piacok adta lehetőségektől, s ezért kivitelünk fokozása érdekében még további erőfeszítéseket kell tennünk. Kezdeti sikernek lehet tekinteni, hogy első félévi külkereskedelmi mérlegünk valamelyest kedvezőbben alakult, mint 1967 első felében. A külkereskedelemre is vonatkozik az, hogy rövid hat hónap alatt még nem bontakozhattak ki az új gazdaságirányítási rendszer előnyei. A mélyebb strukturális változásoknak először a ter-