Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

999 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön " 1000 Kedves Elvtársak! Szóvá kell tenni a mezőgazdaság fejlődésével összefüggő néhány kedvezőtlen jelenséget is. Ügy látjuk, hogy a legnagyobb gond változatlanul a mezőgazdasági termékek átvételénél, szállításánál "és tárolásánál tapasztalható. Érezhető ez olyan termékeknél, amelyeket a mezőgazdaság lényegében folyamatosan termel — mint például a tej vagy a tojás — másrészt nagyok a nehézségek a szakaszosan termelt áruféleségeknél, amelyeket viszont a lakosság szintén szeretne folyamatosan vásárolni, fogyasztani, mint amilyen például a hús, a zöldség, a gyümölcs stb. Mindez megköveteli a szállítás, a tárolás, a hűtés és a feldolgozás korszerűsítését. Ez nem csupán a lakosság jobb és bővebb választékú ellátását segíti, hanem népgazdaságilag is hasznos. Célszerűnek tartanánk, hogy a helyzet javítása érdekében az eddiginél is nagyobb anyagi erőket fordítsunk erre. A mezőgazdaság oldaláról számos kritika érte az ipar vezetőit. A mezőgazdaság számára az ipari szállítások hiányosak, nem időben történnek, sok a minőségi probléma. Az aszállyal kapcsolatban többen szóvá tették, hogy ezzel is úgy vagyunk, mint üzemeink téli felkészülésével. Ha decemberben van a hideg, akkor azt mondták, hogy korán jött, az idén februárban érkezett, akkor viszont azt mondták, hogy váratlanul jött. A meteorológusok jelezték az aszályt, mégsem lehetett idejében hozzájutni elegendő öntözési berendezéshez. Ezért joggal bírálják az illetékes vezetőket. Egyszerűen szólva számolni kell mind a téli hideggel, faggyal, mind a nyári meleggel és szárazsággal. Ezekre előrelátóan fel kell készülni, és az ennek megfelelő intézkedéseket idejében meg kell tenni. Kedves Elvtársak! Végül megemlíteném, hogy a bizottságok, de a szakszervezetek tapasztalatai alapján is sok kifogás hangzik el az egészségügyi és szociális helyzettel és kiadásokkal kapcsolatban. Régebben az egészségügyi és szociális kiadások évről évre hét százalékkal növekedtek, az utóbbi három évben pedig csak 4 százalékkal. Az egészségügy részesedése a beruházásokból is csökkenő tendenciát mutat. Hosszú időn keresztül az egészségügy beruházási részesedése 1,2 százalék volt, míg most 1,08 százalék. Megemlítem azt is, hogy az egészségügyi dolgozók bére a hasonlítható bérátlaghoz képest alacsony. Nem kielégítő a kórházi ágyak számának alakulása sem. Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a szűkös kórházi ellátottság mellett a kórházi ágyak egy részét olyan betegek foglalják el, akik nem igényelnek kórházi ellátást. Részükre lényegesen kisebb fenntartási költségekkel működtethető betegotthoni, szociális vagy szanatóriumi elhelyezést kellene biztosítani. A nemzetközi — elsősorban a szocialista országok túlnyomó részéből eredő — tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy lehetőségeinket megvizsgálva meg kellene gyorsítani a kórházi hálózat fejlesztésének és korszerűsítésének jelenlegi ütemét. Az egészségügy anyagi eszközeinek célszerű kihasználását gátolja az is, hogy az év elején nem reálisan határozzák meg a költségvetési előirányzatot, és azt év közben póthitelekkel egészítik ki. Túlzottnak tartjuk ezt az óvatosságot, és tartalékolást az egészségvédelmet szolgáló összegek kialakításánál és felhasználásánál. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni kívánom, hogy az említett gondok és problémák nem homályosíthatják el azt az eredményes és szép munkát, amelyet népünk az 1967-es terv teljesítése érdekében végzett. A gondok felvetése, illetve azok megoldásának szorgalmazása azt szolgálja, hogy tervezési, költségvetési munkánkat tovább tökéletesítsük szocialista céljaink szolgálatában. Az 1967. évi fejlődés tapasztalatai erősítik meggyőződésünket: az előttünk álló nagy feladatok megoldásának egyik legfőbb záloga az, hogy milyen mértékben tudjuk tovább szélesíteni é& erősíteni társadalmi rendszerünk demokratizmusát. E területen is komoly sikereket értünk el 1967-ben. Az üzemi demokrácia gyorsuló fejlődése, az új Munka Törvénykönyve, a háromezer megkötött kollektív szerződés és más dokumentumok is tanúsítják a dolgozók jogainak széles. körű fejlődését. A dolgozók jogainak szélesítése, az üzemi demokrácia fejlődése, a munkások ellenőrzési és beleszólási lehetőségeinek bővítése máris érezteti hatását a dolgozók aktivitásának növekedésében. Lehetővé teszi, hogy jobban támaszkodjunk a gazdaságunk erősítésében nagy szerepet játszó társadalmi erőre, a dolgozók kezdeményezéseire, amelyek a szocialista demokrácia adta jogok gyakorlásában, a szocialista munka versenyben öltenek testet. Az 1967-es eredményekben döntő szerepe volt a dolgozók aktivitásának. Különösen jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A magyar munkások, dolgozók e nagyszerű gazdasági eredményeket hozó mozgalomban is kifejezték népünk testvéri, baráti érzéseit a szovjet nép iránt. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát biztosan állíthatjuk, hogy a gazdasági reform és az idei terv céljainak megvalósításában is nagy szerepet játszik az a termelési mozgalom, amelyet a munkások, a dolgozók kezdeményeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Az évfordulóban rejlő politikai tartalom hatékony ösztönző erő és jelentős eredményeket hozhat, ha a vállalatok vezetői — figyelve a dolgozók jelzéseire — velük együtt hárítják el a termelést, a jobb munkát gátló akadályokat. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság nevében az alábbi javaslatokat terjesztem elfogadásra az országgyűlés elé : 1. Az Országgyűlés fogadja el a Magyar Népköztársaság 1967. évi költségvetésének végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot, valamint az erről szóló jelentést. 2. Az 1967. évi bevételi többletet a kormány az 1968. évi költségvetés hiányainak fedezésére fordítsa. 3. Az Országgyűlés bizottságaiban elhangzott, szóvá tett észrevételeket az illetékes állami szervek vizsgálják meg.