Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-12
959 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 960 gyakorlatnak megfelelően a Minisztertanács elé terjesztjük. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsától átirat érkezett az Országgyűléshez. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az átiratot felolvasni. PAPP LAJOS jegyző (olvassa): „Kállai Gyula elvtárs, az Országgyűlés elnöke, Budapest. Dr. Szalay Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízatása lejárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével együtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javasolja az Országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya 39. §-ának (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Szakács Ödönt válassza meg. Ezzel egyidejűleg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a Népköztársaság Elnöki Tanácsával együtt megállapította, hogy dr. Szalay József a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségében eredményesen tevékenykedett, és a szocialista jogrendszer fejlesztésében és alkalmazásában végzett munkája érdemeit elismerte. Budapest, 1968. március 28. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára." ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mielőtt az Elnöki Tanács átiratában foglalt javaslatot szavazásra bocsátom., tájékozásul közöljem, hogy dr. Szakács Ödön elvtárs 1936 óta dolgozik a jogi pályán. A Minisztertanács 1954-ben a szegedi ríiegyei bíróság elnökévé nevezte ki, majd az Igazságügyminisztériumban dolgozott. 1957-től 1962-ig a Fővárosi Bíróság elnöke volt. 1962-ben az Elnöki Tanács kinevezte a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé. Ugyanitt 1965 márciusától az első elnökhelyettesi feladatokat látja el. Ezekből is látható, tisztelt Országgyűlés, hogy az Elnöki Tanács átiratában Szakács Ödön elvtárs személyében a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztére tapasztalt, szakmailag-politikailag felkészült vezetőt javasolt. Tisztelt Országgyűlés ! Ezek után szavazásra teszem fel a kérdést. Kérdem az Országgyűlést, hogy dr. Szakács Ödön elvtársat a. Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé megválasztja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) A szavazástól senki sem tartózkodott. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés dr. Szakács Ödön elvtársat a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé megválasztotta. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, az egész Országgyűlés nevében kifejezhetem elismerésünket és köszönetünket a most nyugalomba vonuló dr. Szalay József elvtársnak az igazságügy terén kifejtett tevékenységéért, a szocialista jogrendszer fejlesztésében végzett eredményes munkájáért. Kérjük Szalay elvtársat, hogy tudásával, gazdag tapasztalataival továbbra is segítse a magyar igazságügyi szervek munkáját. (Hosszan tartó, nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket néhány percre felfüggesztem. (Szünet: 18.21—18.35 — Elnök : VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket folytatjuk. Bejelentem, hogy dr. Szakács Ödön elvtárs, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ülés szünetében a hivatali esküt letette. Köszöntöm körünkben Szakács elvtársat. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata az Országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására. Dr. Jókai Lóránd elvtársat, a bizottság előadóját illeti a szó. DR. JÓKAI LÓRÁND: Tisztelt Országgyűiés! Kedves Képviselőtársak! Még egy esztendeje sincs annak, hogy az új választójogi törvény alapján megválasztott képviselők elfoglalták helyüket az ülésteremben. Munkánkra kedvezően hatott az, hogy az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők szorosabb és közvetlenebb kapcsolatban állnak az állampolgárokkal, területük üzemeivel, a termelőszövetkezetekkel, az állami és társadalmi szervekkel Részben ezzel magyarázható, hogy az Országgyűlés munkájában is sokoldalúan tükröződött az a közéleti aktivitás, amely a gazdasági irányítás reformjának kidolgozását és bevezetését kísérte. Az Országgyűlés munkájának fejlődését elősegítették pártunk IX. kongresszusának határozatai. A kongresszus helyeselte az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységének fokozását, az alapvető társadalmi kérdésekben hatáskörének és ellenőrző szerepének szélesítését. Az elmúlt viszonylag rövid időszak munkája alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy az Országgyűlés jelentős eredményekről adhat számot e határozatok végrehajtásában. Az elmúlt alig egy esztendő alatt az Országgyűlés egész társadalmi, gazdasági életünk alapvető kérdéseit rendező jogszabályokat alkotott, így a Munka Törvénykönyvét, a foldj ogi törvényt, a termelőszövetkezeti törvényt, törvényerőre emelte az 1968. évi költségvetést és a tegnapi napon a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot; meghallgatta és megvitatta a kormány elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját; két nagyfontosságú nemzetközi szerződést emelt törvényerőre, mint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között létrejött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést és a Német Demokratikus Köztársasággal kötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös. Segélynyújtási Szerződést.
