Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-12
961 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 962 Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló kormánybeszámoló és az említett törvények felett élénk vita folyt. Az elhangzott számos javaslat bizonyítja, hogy Országgyűlésünk, mint a dolgozó nép legfelsőbb államhatalmi szerve egyre tevékenyebben vesz részt alkotmányos feladatának teljesítésében. Széles körben kibontakozóban van a IX. kongresszuson előtérbe állított másik nagy munkaterület, az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősödése is. Élénkülőben van a bizottságok munkája. Az Országgyűlés állandó bizottságai mind eredményesebben felelnek meg annak a feladatnak, hogy a két ülésszak közötti időben is biztosítsák az Országgyűlés ellenőrző tevékenységének folyamatosságát az állami munka egésze felett. Egyre inkább gyakorlattá válik az is, hogy a bizottságok már menet közben közreműködnek a törvénytervezetek kidolgozásában. Nagymértékben megnövekedett a képviselők aktivitása mind választókerületeikben, mind a bizottságokban valamint az országgyűlés plenáris ülésein. Elsősorban ezzel az örvendetes módon megnövekedett aktivitással függ össze, hogy az utóbbi hónapokban felszínre került néhány, az országgyűlés és a bizottságok működési rendjét érintő olyan kérdés, amit a több mint 10 évvel ezelőtt elfogadott ügyrend csak részben, vagy nem kielégítő módon szabályoz. Különösen a legutóbbi ülésszakok tapasztalatai indították arra a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy megvizsgálja az ügyrendet és indítványozza annak ez alkalommal csak a legszükségesebb módosításokat. Előre kell bocsátanom tehát, hogy a bizottság nem törekedett az ügyrend általános felülvizsgálatára, a bizottság javaslatai csupán azokat a szakaszait érintik az ügyrendnek, ahol elkerülhetetlenné vált a módosítás. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a bizottság számos más módosító javaslatot is kapott, azokat gondosan megvizsgálta. Arra a megállapításra jutott, hogy egy részük keresztülvezetése nem szükséges, mert a jelenlegi keretek között is megoldható problémákat vetnek fel. Más részük egy későbbi időben, de nem túl távoli időpontban napirendre kell hogy kerüljenek, amikoris végre kell hajtsuk az ügyrend általános felülvizsgálatát. Erre kötelez bennünket az is, hogy fejlődésiünknek egyik legfontosabb új vonása az állami szervek, a gazdálkodó közösségek, vállalatok, a termelőszövetkezetek körében is előtérbe kerültek a belső szabályozás eszközei. E szabályok a belső rend, a helyi aktivitás, a kezdeményezőkészség kibontakozását és megszilárdítását is szolgálják. Ezért külön is indokolt, hogy részletesebb vizsgálat alá vegyük Országgyűlésünk ügyrendjét, mert a parlament demokratizmusát biztosító garanciák, azok gyakorlati érvényesülése széles körben hatnak iránymutatóan, úgyszólván államunk összes testületi szerveinek működésére. De az új ügyrend összefüggésben van más közjogi és államjogi kérdések kidolgozásával és addig nem tartjuk célszerűnek a kidolgozásának megkezdését. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság javaslatait képviselőtársaim előzetesen kézhez kapták. Az előterjesztett módosító javaslatok három csoportba foglalhatók össze. Az első csoportba azokat a javaslatokat soroljuk, amelyek a parlamenti munka eddigi tapasztalataiból kiindulva az országgyűlési munka fejlesztését célozzák. Ilyenek a 4-es, a 6-os, a 8-as és a 10-es pontban foglaltak. A második csoportba soroltak a választójogi törvény és az államtitkári tisztségről szóló törvényerejű rendelet megalkotása miatt váltak szükségessé. Ezek a 2-es, a 3-as, a 7-es és a 11-es pontokban találhatók. A harmadik csoportban a parlamenti gyakorlatnak már meg nem felelő egyéb rendelkezések találhatók. Ezeket az l-es, az 5-ös és részben a 7-es pontban foglaltak tartalmazzák. Meg kívánom jegyezni, hogy a módosításoknál az ügyrend jelenlegi rendszerét nem kívántuk megváltoztatni, sőt, igyekeztünk ezt a keretet következetesen alapul venni. Mivel a javaslatokat képviselőtársaim — mint már említettem — kézhez kapták, kérem, tekintsenek el attól, hogy a végrehajtási módosításokat külön külön részletezzem, azokat indokoljam, hiszen úgy érzem, hogy a bizottság a nyomtatva kiadott anyagában ezeket megfelelően indokolta. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk úgy ítéli meg, hogy a hatályos ügyrend a beterjesztett módosításokkal széles lehetőséget ad az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztésére, a munkamódszerek hatékonyabb kialakításához. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a javaslatot több alkalommal megtárgyalta, ezenkívül megvitatta az állandó bizottságok és a képviselői csoportok elnökeinek értekezlete és azzal egyetértett. Ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, kedves Képviselőtársaimat az előterjesztő bizottság nevében, hogy a javaslatot szíveskedjenek elfogadni. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Az ügyrendmódosításhoz felszólalásra senki sem jelentkezett. Ezért a határozathozatal következik. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e az ügyrend egyes szakaszainak módosítására tett előterjesztést? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott valaki? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az ügyrend egyes szakaszainak módosítására a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által előterjesztett javaslatot elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács 5/1968. számú határozata és a most elfogadott ügyrend-módosítás alapján javasolom, hogy az Országgyűlés a következő ülésszaktól kezdődően üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg a kinevezett államtitkárokat, éspedig az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét. Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a javaslatot? (Igen.) Köszönöm. Az Országgyűlés az államtitkárok meghívására vonatkozó javaslatot tudomásul vette.
