Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-12

881 Az Országgyűlés 12. ülése, 1968. március 29-én, pénteken 882 ciáltabb büntetőjogi felelősségre vonás kedvező hatása és a bűnmegelőzés terén elért, egyre inkább biztató eredményeink a rendőri szervek, az ügyészség és a bíróságok eredményes munkáját tükrözik vissza. Tudjuk, hogy a társadalom tagjainak egy része csak hosszabb idő után sajátítja el és követi az erkölcsi szabályokat. Éppen ezért az erre való hivatkozásaink mellett meg vagyunk győződve arról, hogy jelenleg még a további bűnelkövetés megelőzésének leghatásosabb formája az, ha a bűntettest elfogják. Tisztában kell azonban lennünk azzal is, hogy a törvényesség további szilárdítása érdekében kifejtett erőfeszítéseink önmagukban nem elegendők. Munkánkat az egész társadalomnak támogatnia kell, hiszen a törvényesség szilárd helyzete valamennyiünk közös érdeke. Bízom abban, hogy dolgozó társadalmunk megértő támogatása erőfeszítéseink eredményességét növelni fogja, és ez a bűncselekmények számának további csökkenéséhez vezet. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészség általá"nos felügyeleti tevékenysége során következetesen figyelemmel kíséri, hogy egyrészt az államigazgatási szervek, vállalatok, termelőszövetkezetek, másrészt az állampolgárok betartják-e a jogaikat és kötelességeiket meghatározó jogszabályok rendelkezéseit. E feladatának oly módon tesz eleget, hogy vagy átfogó törvényességi vizsgálatokat tart a különböző szerveknél, vagy konkrét esetben vizsgálja az állampolgárok által az ügyészséghez benyújtott panaszokat, indokolt esetben pedig a felettes szervet kéri fel vizsgálat tartására. E tevékenység elsődlegesen nem a felelősségre vonásra irányul. Célunk az, hogy feltárjuk az egyes szervek munkájában előforduló törvénysértéseket, felkutassuk és kiküszöböljük azok okait, rámutassunk a jogszabály helyes értelmezési módjára, hogy ezáltal is elősegítsük az állami és állampolgári fegyelem érvényesülését. Az ügyészi vizsgálatok elsősorban az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok betartásának ellenőrzésére irányulnak. A vizsgálatok egy részét országos vizsgálatként folytatták le. Az ilyen országos vizsgálatok átfogó képet adnak egy-egy jogterületen vagy megyében a törvényesség helyzetéről, és alapot nyújtanak általános érvényű megállapításokra, valamint intézkedésekre. A tapasztalatok alapján a vitás jogszabály-értelmezési kérdésekben elvi állásfoglalások kiadását, illetőleg a társadalmi fejlődés követelményeit már ki nem elégítő jogszabály módosítását vagy megváltoztatását kezdeményezzük az illetékes szervnél. A kisajátítási eljárások törvényességének vizsgálata például annak megállapítására irányult, hogy az 1965-ben kiadott új jogszabályok a gyakorlatban hogyan realizálódnak. E kisajátítások ma már a felszabadulást követően döntően megváltozott ingatlantulajdoni és használati viszonyoknak megfelelően általában termelőszövetkezeteket, illetőleg dolgozó kisembereket érintenek. Ezt vette figyelembe az új szabályozás, amikor a reális kártalanítás elvét rögzítette. • Az említett elvet azonban a kisajátítást kérő vállalatok jelentős része még nem veszi tudomásul, hanem gyakran az ingatlan reális értékének csak egyharmadát, egyötödét ajánlják fel kártalanításul. Az ilyen irreális ajánlatok a perek számát növelik feleslegesen. Az ügyészi vizsgálatok tapasztalatai szerint a kisajátítási ügyekben eljáró tanácsi vb. igazgatási osztályok sem mindig segítették elő hatékonyan az egyezség létrejöttét. Természetesen, mint minden éremnek, ennek is két oldala van, mert főleg házas ingatlanoknál a tulajdonosnak olykor sokkal magasabb összegű kártalanítást adnak, mint amenynyit az ingatlan a szabad forgalomban ér. Nyíregyháza külső részén például egy 107 négyszögöles telekrész kisajátításánál 45 000 forint kártalanítást ítéltek meg, ami négyszögölenként több mint 400 forint értéket jelent, holott a meghallgatott szakértő szerint a forgalmi érték ennek legfeljebb a felét éri el. Meglehetősen bőkezű a kártalanítás sokszor használhatatlan állapotban levő kutakért. Volt olyan ügy, amelyben a bíróság a nyilván meglehetősen gyenge állapotban levő házingatlanért 76 000 forintot, a húsz méter mély kútért 50 000 forint kártalanítást, egy másik ügyben pedig egy vízvezetékkel felszerelt házhoz tartozó — tehát felesleges — kútért 19 000 forint kártalanítást ítélt meg. Előfordult viszont olyan eset is, amikor az egyik évben megvásárolt városi telket a következő évben kisajátították, a tulajdonos azonban csak a telekért kifizetett összeg felét kapta meg kártalanításképpen. A földvédelmi törvény végrehajtásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a törvényesség helyzete a kormány külön intézkedése ellenére sem kielégítő. Az illetékes állami szervek a mezőgazdasági rendeltetésű földek tényleges használatának felülvizsgálatát elvégezték ugyan, de ennek során sok, objektíve végrehajthatatlan határozat született, például mezőgazdasági művelést rendeltek el erre teljesen alkalmatlan területen. Nem érvényesült megfelelően a törvénynek az a fontos és a távlati fejlesztést is számításba vevő rendelkezése, hogy ipari létesítmények, lakások stb. céljára választási lehetőség esetén elsősorban a mezőgazdaságilag egyáltalán nem, vagy kevésbé hasznosítható területeket kell felhasználni. Egyes szervek nagyobb területeket engedély nélkül vontak ki a mezőgazdasági termelésből. így például a Borsod megyei Beruházási Iroda a tiszaszederkényi Szőke Tisza Termelőszövetkezettől több mint 11 katasztrális hold mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant vett birtokba szeméttároló építése céljából anélkül, hogy a földvédelmi törvényben előírt előzetes engedélyt beszerezte volna, sőt a kisajátítási eljárás megindítását is csak a tényleges birtokbavétel után kérte. A tanácsi szabálysértési hatóságok a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának felhívása ellenére elnézően bírálják el az ilyen szabálysértéseket. A lakosság időnként a napi sajtóból értesül a vízszennyeződés miatt bekövetkező egy-egy nagyobb arányú halpusztulásról, ami nemcsak sokmilliós kárt jelent a népgazdaságnak, nemcsak közegészségügyi és idegenforgalmi érdekeket veszélyeztet, hanem a települések ivóvízzel való ellátását nehezíti. Ezért jogszabályaink előírják, hogy a vizeket károsan szennyező üzemeket bírsággal kell sújtani. A szennyvíz-bírság helytelen alkalmazása