Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

57 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 58 nak a körülbelül négyezer katolikus lelkipász­tornak részéről is, akiknek szintén egyik hiva­talos képviselője vagyok, szívesen fogadja, hasz­nálja fel és sorolja új gazdasági rendszerünk megvalósításának segítői közé. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Gódor János képviselőtársunkat illeti a szó. GÓDOR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Né­hány gondolatban szeretnék foglalkozni a mező­gazdaságban felmerülő problémákkal, annál is inkább, miután a kormánybeszámoló is foglalko­zott például a hús- és egyéb ellátás hiányossá­gaival napjainkban. ^Valamennyien tudjuk, hogy ma már a me­zőgazdasági exportkivitelünknek igen fontos há­nyadát adja. Azt is tudjuk, hogy az ipari nyers­anyagok és félkészáruk igen jelentős mértékben mezőgazdasági cikkekért, illetve termékekért hozhatók be. Az is világos valamennyiünk előtt, hiszen látjuk, benne élünk, hogy mind a terme­lőszövetkezetek vezetői és szakemberei, mind az állami gazdaságok vezetői és szakemberei ma már olyan nagyüzemi tapasztalatokkal rendel­keznek, hogy nyugodtan mondhatjuk, ha össze­hasonlítjuk az elmúlt jó néhány év előtti ered­ményeket a közelmúlt eredményeivel, hogy igen komoly fejlődést értünk el. Márpedig, ha ez így van, és tudjuk, hogy így van, az volna a javaslatunk, hogy a többter­melés érdekében a mezőgazdaság több műtrá­gyát és jobb alkatrészellátást kaphasson. Tud­juk azt is, hogy kormányzatunk igen komoly in­tézkedéseket tett abban az irányban, hogy a mű­trágyaellátás 1970-re igen magas szintre, illetve kétszeresére emelkedjék. Az volna a javaslatunk, amennyiben ez lehetséges, hogy ezt a dátumot hozzák előbbre. Mire gondolok? Arra, hogy a betervezett állami pénzösszeg mennyiségét valaminek a ro­vására csökkentsük. Történetesen az ültetvé­nyekre és egyéb telepítésekre gondolok. Vala­mennyien tudjuk ugyanis, hogy az elmúlt évek­ben a telepítések egy bizonyos hányada nem megfelelő megalapozottsággal történt, és így ko­moly kiesések vannak egyes területeken. Ha ezt a javaslatot a műtrágya-felhasználás és az alkatrészellátás területén megvalósítjuk, akkor a megfelelő tapasztalattal és gyakorlat­tal rendelkező szakemberek feltétlenül biztosíta­ni tudják a termelés fokozását, ami egyébként feltétlenül szükséges mind a belső ellátás, mind exportunk szempontjából. Arra kérném az illetékeseket, vegyék ezt. fontolóra, és próbáljanak gazdasági számvetést végezni, hogy ez mennyire lesz hasznos és gaz­daságos. Biztosra veszem, hogy ezen az úton jó eredményeket tudunk elérni. A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívá­nok, az alkatrészellátás problémája. Miután ez a probléma elég gyakran felvetődik, lehet, hogy vannak itt, akik ezt szócséplésnek veszik, de mi, gazdasági vezetők és gazdasági szakemberek, akik benne élünk, tudjuk, hogy ezek a hiányok mennyire visszahúzóan hatnak a mezőgazdaság­ra. Előfordulnak olyan esetek, hogy szinte fillé­res vagy néhány forint értékű alkatrészek hiánya miatt napokat, heteket vagy esetleg hónapokat áll egy-egy gép. Ezt egy példával szeretném illusztrálni a sa­ját termelőszövetkezetemből. Előfordult a múlt év őszén olyan eset, hogy egy DT lánctalpas trak­tor három hónapig állt, mert a lánctalphoz Si­mering-gyűrűt nem tudtunk beszerezni, holott mindenütt kerestük az országban. Végül csak külföldről tudtuk megkapni, de ez három hóna­pig tartott. Azok a gazdaságvezetők, akik tudják, hogy az őszi mélyszántáskor mit jelent ennek a DT lánctalpasnak a teljesítménye három hónapon át, amelyet ebben az időszakban általában két műszakban szoktunk foglalkoztatni," tisztában vannak azzal, hogy ezen a téren mit kellett vol­na azoknak tenniük, akik arra vannak hivatva, hogy az alkatrészellátást kicsit közelebbről néz­zék meg és tegyenek benne többet, mint eddig tettek. Gondolom, valamennyi gazdaságvezető és szakirányító munkatársam nevében ígérhetem, ha ezeket a feltételeket biztosítják, megtesszük a magunkét, hogy minél több húst és egyéb gaz­dasági terméket tegyünk a nép asztalára. Különben a beszámolóval egyetértek és ezért elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Szokola Károlyné képviselőtársunk. SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: Tisztelt Or­szággyűlés! Az országgyűlés munkájának to­vábbfejlesztésével kapcsolatban kiadott irány­elveket mi, Somogy megyei képviselők áttanul­mányoztuk és velük egyetértünk. Nagy örö­münkre szolgál, hogy a mostani ülésszak előké­szítése már a kiadott irányelveknek megfele­lően történt. Az Országgyűlés állandó bizottságai is az irányelveknek megfelelően megkezdték már működésüket. Egyetértésünkön túl valamennyien részt kí­vánunk venni mind a testületi, mind az egyéni munkában. A kormány tájékoztatója széles körben fog­lalkozik a szinte minden szervet és állampolgárt érintő problémával, az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével. Az e tárgykörben eddig meg­tett intézkedésekből, a megjelent párt- és kor­mányhatározatokból az állapítható meg, hogy a kormány az alapelvek gyakorlati végrehajtásá­ra törekszik. Az új gazdaságirányítási rendszer a tanácsok felelősségének növelésével egyidejűleg önállóságukat is hangsúlyozza. Korábban pél­dául sokat beszéltünk arról, hogy milyen jelen­tős a tanácsülések szerepe a költségvetések meg­állapításában, a gyakorlatban azonban e téma tárgyalásakor legtöbb esetben azt kellett mon­dani, hogy a tanácstagoknak ugyan igazuk van, de keret hiányában észrevételeiket nem tud­juk figyelembe venni. A jövőben az adott kere­teken belül a tanács mint testület az egyes ta­gok aktív részvételével döntheti el, hogy mit tart fontosnak, vagy mi az a feladat, ami még vár­hat. Vagy például maga az a tény, hogy a költ­ségvetési számlán levő összegek nem szűnnek •

Next

/
Thumbnails
Contents