Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

53 Az Országgyűlés 2. ülése, foglaló munkaverseny is. Tehát a munkaversenyt oly irányban kell továbbfejleszteni, hogy az dinamikája legyen a végrehajtásnak. Napjainkban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a mezőgazdaságban is kibontakozó, széles tömegeket átfogó munkaverseny mind szebb eredményeket igazol. Klasszikus példának tekinthetjük az új gazdasági mechanizmus céljának megfelelően is a több, az olcsóbb termék, a jobb minőség érdekében a munkavérseny ilyen irányú fejlesztését. Engedtessék meg néhány példát megemlíte. ni. Termelőszövetkezetünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny keretében 18 métermázsa ősziárpát vállalt, ösziárpa-termelésünk 21 mázsa 20 kilogramm letfe A termelőszövetkezet az elmúlt évben katasztrális holdanként 25 mázsa 18 kilogramm búzát termelt. Felajánlásunk 25 métermázsa volt. Rendkívül nehéznek látszik, de minden valószínűség szerint megközelítjük a 27 mázsás búzatermést. Ez arra utal, hogy a munkaversennyel . feltétlenül magas szinten foglalkoznunk kell. Különösen nagy jelentőségű lesz a reform keretein belül a részvevőket személyi, szakmai, kulturális fejlődésében átfogó szocialista brigádverseny. A termelőszövetkezetek munkaterületén is kialakultak — ahogy az iparban — a törzsgárdák, amelyeknek keretében mind több szocialista brigád, vagy e címért küzdő brigád létesül. A termelőszövetkezeti tagság jelentős részének kiváló, példamutató munkáját az anyagiak mellett azonban felsőbb szintű erkölcsi megbecsülés kellő arányban nem kíséri. Az iparban éves szinten, egy jól dolgozó vándorzászlós, vagy kiváló üzem dolgozóinak 3—5 százaléka is kaphat kiváló dolgozó jelvényt és kitüntetést. A mezőgazdaságban ez nincs meg. Van miniszteri kitüntetés, kiváló termelőszövetkezeti tag címen, de az olyan kis mértékben kerül éves szinten kiosztásra, amely meg sem közelíti az ipari dolgozók erkölcsi megbecsülésének szintjét. Például Szabadszállás községben öt termelőszövetkezet 1270 dolgozó termelőszövetkezeti taggal rendelkezik. Nyolc év alatt 13 kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt, 11 miniszteri oklevelet és egy kormánykitüntetést kaptak a legjobb tsz-tagok. Ez úgy néz ki, hogy éves szinten 1300 dolgozóra viszonyítva másfél jelvényt kapott ez a község. Az ipari dolgozók mellett a mezőgazdasági dolgozók, a parasztember is mindig sokat adott az erkölcsi megbecsülésre, az elismerésre. A mi tsz-ünkben, hogy úgy mondjam házi oklevelet adunk termelőszövetkezetünk kiválóan dolgozó tagjainak — több mint 80 százaléka kapott, ebből 37 százaléka több mint öt esetben pénzjutalommal együtt, azonban ez már kevés a fentiek ellensúlyozására. Vagy egy másik példa: nyolc éve vagyok termelőszövetkezeti elnök, de nem tudok széles körzetemben arról, hogy tsz-tag két esetben kapott volna kitüntető jelvényt sokéves, kiváló, kemény munkájáért. Az iparban egy évben kétszer is kaphatnak kiváló dolgozó jelvényt az arra érdemes dolgozók. A miniszteri kitüntetések szűk keretei — azt tapasztaljuk, hogy már ilyen értelemben — nem 1967. július 12-én, szerdán 54 ösztönzőek. Ebből adódóan helyesnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a kiváló munkát végző termelőszövetkezeti tagok részére az iparhoz hasonlóan területi elbírálás — tsz-szövétségi területek arányában is — alapján lehessen kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet hasonló feltételekkel, mint az iparban, rendszeresíteni. Összességében jelentősnek tartanám a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és azok tagságának fokozottabb mértékben és számban történő magasabb szintű erkölcsi elismerését, illetve megbecsülését.. Az ilyen irányú rendelkezésekkel egyrészt eddigi hiányosságokat, egyenetlenségeket szüntetnénk meg, másrészt az új gazdasági mechanizmus reformja, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tagságuk kiváló munkája elismerésében olyan reformot is jelentene, amely a termelőszövetkezetek és -tagságuk erkölcsi megbecsüléséről is olyan szinten rendelkeznék, mely biztosíték volna arra, hogy a reform célkitűzéseit, százezrek alkotó közreműködésével, eredményekben gazdagon valósítsuk meg. A jelentéssel és a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetértek és elfogadón. (Taps.) ELNÖK: Dr. Radnai Éva képviselőtársunk következik szólásra. DR. RADNAI ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném egyetértésemet kifejezni az elhangzott kormánybeszámolót illetően, amellyel .teljes mértékben egyetértek, elfogadom és elfogadásra javasolom. Kül- és belpolitikánk következetes irányvonala biztosítja helyünket a szocializmust építő országok táborában és az új gazdasági mechanizmus tudományos kidolgozása és törvényes bevezetése még inkább megalapozza az ország anyagi biztonságát. Előzetesen mindannyian tanulmányoztuk az új gazdasági mechanizmus irányelveit és kidolgozás alatt a végrehajtás is körvonalazódik. Ezek az irányelvek felső szinten elemezve biztosítani látszanak a gazdasági élet mellett az egészségügy színvonalának további emelkedését és a szociálpolitikai javulást is. Amint éppen ma értesültünk róla, ez a mai nap is igazolja ezt, ugyanis ma fogadta el a tervés költségvetési állandó bizottság a tervezeten felül még a 35 milliós kiegészítést az egészségügy számára, amelyet az egészségügy nevében ezúton is köszönök. Mindamellett igen fontosnak tartom az alsóbb szintű szervek jó, e törvények szellemében történő végrehajtó tevékenységét. Engedjék meg tisztelt Képviselőtársak, hogy kiegészítésül néhány szociálpolitikai kérdést vessek fel az új gazdasági irányítás tükrében. Mint ember és mint orvos ezek mögött a gazdasági intézkedések mögött az embereket, sok esetben a beteg embereket látom, hiszen minden intézkedés az emberekért történik. Intenciónk, hogy az üzemek megszerzett nagyobb önállósága és az üzemi kollektívák közös határozatai ne történjenek az elesett emberek és családjaik kárára. A szociális juttatásokat — mint például a bölcsődék, az üzemi étkeztetés, az üdülés stb. —, az ezeket igény8 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ