Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

51 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 52 A belvíz károkozásával és az öntözés jelentőségével kapcsolatban néhány házi példát mondok. Szabadszállás községben az utóbbi három évben mintegy 570 hold szántóföldet, mintegy 1100 hold rét és legelőt károsított a belvíz. A községben nemcsak a belvíz, hanem belsőségi víz is károsít, mintegy 43 holdat. A szabadszállási Lenin tsz elnöke és fő mezőgazdásza az év elején egy helyi gyenge termelőszövetkezet vezetését vette át. Ha ez ideig értünk is el eredményeket a megerősítésben, nagyobb problémát jelent, hogy a gyenge termelőszövetkezet szántóterületének tavasszal 27 százalékát, jelenleg 14 százalékát belvíz miatt nem tudtuk megmunkálni. Sajnos, hogy ennél még sokkal rosszabb példákat is lehetne szép számmal felsorolni. Termelőszövetkezetünk az utóbbi három év csapadékos időjárásával, kisegítő öntözéssel a holdankénti kukorica termelését májusi morzsoltban 18 mázsáról 37 mázsára, cukorrépatermését 160 mázsáról 300 mázsára, burgonyatermését 57 mázsáról 132 mázsára emelte. Ilyen és ehhez hasonló eredményekre utal az öntözés jelentősége. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági területek útviszonyai általában nem kielégítőek — különösen megyénkben, választókörzetemben, főleg a nagyközségekben — Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass körzetében — rosszak. Ezeken a területeken a termelőszövetkezetek szállító- és erőgépeinek javításánál nem a kopások, hanem a törések a jellemzők és sok kieső munkaidőt, üzemanyagot igényel a szállítás. A körzet 16 fő majorjában csak egynek van rendezett bekötő- és majorútja. A jó útviszonyokkal nem rendelkező majorban — sajnos, ez a többség az év négy-öt hónapjában — sokszor olyan körülmények között kell szállítani, hogy két erőgépnek kell egy félig megrakott pótkocsit vontatni. Ilyen a mi majorunk is. Ügy gondolom, hogy ehhez más kommentárt fűzni nem kell. A termelőszövetkezeteknél a nagy szállítási mennyiségek figyelembevételével a távlati tervekben komplex megoldásokat igényel a dűlőutak karbantartása ft, mert csapadékos időjárás esetén azok többségükben használhatatlanok. A majorutak és a dűlőutak problematikája, megoldatlansága népgazdasági jelentőségű károkkal jár. A dűlőutak javítására részleget szervezett a Bács megyei gépjavító állomás. Ez nagyon jó kezdeményezés. De igen sok felszerelés-technikai nehézséggel küzdenek megfelelő segítség nélkül. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági területek belvízrendezése, útviszonyaink rendezése nagy jelentőségű rekonstrukciós és komplex feladatok. Megvalósításuk a reform hatékonyabb gazdasági-fejlesztési eszközeként igényli az állam segítségét, a központi irányítást, amit választókörzetem termelőszövetkezeteinek nevében is kérünk. Véleményem szerint az erre a célra adandó állami pénzeszköz hasznos, gyorsan visszatérülő állami beruházásnak minősülne. Tisztelt Országgyűlés! A műszaki fejlesztési témakörön belül még néhány gondolatot szeretnék említeni. A mezőgazdasági gépigény keretein belül kevés a tehergépkocsi, a betakarító és rakodógép és még mindig nagy a hiány az alkatrészekben. Hiány van a komplex munkagépsorokban vagy gépekben. Mindez nagy veszteséget okoz a népgazdaságnak, fékezi a mezőgazdasági termelés növekedését. Legfontosabb takarmánynövényünk a.kukorica, amelynek terméshozama az utóbbi tíz évben majdnem megkétszereződött és további jelentős hozamnövekedéssel számolhatunk. Sajnos, a betakarítás a termelőszövetkezetek többségében kézi erővel történik. A betakarító gépek és szállító egységek körüli huzavona olyan jelentős problémája a termelőszövetkezeteknek, amely különösen csapadékos időjárás esetén, így például 1965-ben, igen jelentős népgazdasági károkkal járt. A kukorica gépi betakarítása megoldásának fontosságát aláhúzza az a körülmény is, hogy a telepített szőlő- és gyümölcskultúrák, különösen az almát figyelembe véve, jelentős munkaerőt fognak lekötni a termelőszövetkezeteknél, aminek biztosítását elsősorban a kukorica gépi betakarításának megoldásával érhetjük el. A mezőgazdaságban meglevő elég sok műszaki fejlesztési probléma mellett még egy kérdéssel, a gépjavító állomások helyzetével kívánok foglalkozni. Az országos szinten jelentős számban kialakult gépjavító állomások komoly beruházásokat kapnak, ebből adódóan jelentősen nő kapacitásuk is. Tapasztalatunk azonban az, hogy kapacitásukon belül nem rendelkeznek azokkal a speciális megmunkáló gépekkel, eszközökkel, amelyek birtokában jelentősen segítenék a mezőgazdaság alkatrészellátását. Miután egyéb szabad kapacitással rendelkeznek, így az iparral való kooperációra törekednek — szerintünk nem helyesen. Meg kell említeni azt is, hogy a többségében jól dolgozó gépjavító állomások mellett vannak olyanok is néhányan, akik a mi véleményünk szerint is inkább jól mázolnak, festenek, mint gépet javítanak. A minőségi munka érdekében ezeknél a gépjavító állomásoknál a panaszok felszámolására a műszaki ellenőrzést a vezetésnek, az igazgatóságoknak meg kell szigorítani. Az új gazdasági mechanizmusban elengedhetetlenül szükséges a kereskedelmi szervek, a vállalatok együttműködése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, a szükséglet és kereslet tanulmányozására, kielégítésére. A mezőgazdaság mechanizmusa igen gazdag és bonyolult kérdés, amelyen belül biztosítani kell a mezőgazdasági területek harmonikus műszaki fejlesztését. Tisztelt Országgyűlés! A reformjavaslat középpontjában az ember áll. A legfőbb termelőerő az ember, és az emberi kezdeményezőkészség egyszersmind a legnagyobb tartalékunk is. Az érdekek összehangolása jelentősen hozzájárul az alkotómunka, a kezdeményezések kibontakozásához. Azok a nagy jelentőségű intézkedések, rendeletek, amelyek a tsz-parasztság szociális, kulturális helyzetének az ipari dolgozók ellátottságához való közelítését szolgálják, a fentiekben máris éreztetik hatásukat. A mezőgazdasági dolgozók is mind nagyobb várakozással tekintenek az új gazdasági mechanizmus bevezetése, kibontakozása elé. Nagyszerű távlatokat nyit meg, és a feladatok megoldását alapvetően szükségessé teszi a dolgozók alkotó közreműködését magában