Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-19
1267 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 1268 az ő szakmai ismereteik bővítése sem lehet közömbös a'termelés fejlesztése szempontjából. A munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulásának gazdasági kihatásai nem egy esetben a munkák torlódása, vagy késői elvégzése miatt jelentkező terméskiesésekben vagy minőségi romlásokban mutatkozik. A munkacsúcsokban a munkákat a rendelkezésre álló gépparkkal nem tudjuk időben elvégezni. A mezőgazdaság munkaerő helyzetének alakulása és az ebből adódó gazdasági problémák mindinkább olyan irányba szorítanak bennünket, hogy a kisebb számú munkaerő a technikához, gépekhez értő fiatalokból álljon. A gépekkel, nagytömegű vegyszerekkel és kémiai szerekkel dolgozó korszerű mezőgazdaság nem nélkülözheti a fiatalokat, a hozzáértő, megfelelő számú, teljes értékű munkaerőt. Ez vonatkozik a szakmunkás-technikus és mér-, nök-ellátás biztosítására egyaránt. A termelőszövetkezetekben kialakult súlyos munkaerőhelyzet megoldása érdekében több fiatal felvételét kell elősegítenünk. Ahhoz, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a mezőgazdasági pályát, meg kell szerettetni a mezőgazdaságot, mint szakmát. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a termelő üzemekben megfelelő élet- és munkafeltételeket, biztosabb jövedelmet teremtünk. A termelőszövetkezetekben a szociális ellátottság, falun a kulturális lehetőségek javításán kívül a szükséges teljesértékű munkaerő megtartásának másik fontos feltétele a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási helyzetének javítása úgy, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási és nyugdíj feltételek közelebb kerüljenek a munkaviszonyban állókéhoz. Az élet- és munkakörülmények javítása nem teszi feleslegessé, sőt megalapozza és fokozza a szakmai igényességet. Ez az alapja a gazdaságossági célkitűzések megvalósításának, az önköltség csökkentésének, a munka termelékenysége növelésének. A nagyüzemek megnövekedett szakemberigényének eredményesebb kielégítését jelentősen segítette, hogy az iskolatörvény fő céljai a mezőgazdasági szakemberképzés terén is érvényesültek. Az iskola és az élet, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele, az általános és a szakmai műveltség színvonalának növelése, a marxista társadalmi szemlélet kialakítása a mezőgazdasági szakoktatásban is fokozott követelményként jelentkezett. Nehezítette a szakemberképzés terén 'jelentkező megnövekedett feladatok megvalósítását az a körülmény, hogy az ehhez szükséges iskolai kapacitás nem állt megfelelően rendelkezésre. Az utóbbi évek során azonban az anyagi feltételek fokozatosan javultak. \ A mezőgazdasági mérnökképzés kiszélesedését az is segítette, hogy a szakemberek megbecsülése a korábbi évekhez viszonyítva országosan megváltozott. Ez kifejezésre jut az anyagi juttatásokon kívül a termelőszövetkezeti tagok részéről a jó szakvezetővel szemben megnyilvánuló megbecsülésben is. A párt és a kormány fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesíti a hivatásukat-szerető, a szocialista mezőgazdaságot eredményesen szolgáló 'szakembereket. A középiskolákban végző fiatalok közül mind többen kérik felvételüket egyetemeinkre és főiskoláinkra. Ezt mutatja, hogy a folyó tanévre felvett 1129 hallgatóval szemben 2467 jelentkező volt, akiknek a tanulmányi eredménye nem rosszabb a más pályákra készülő fiatalokéI tói. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem és az i' agrártudományi főiskolák ma már biztosítják a | felvett fiatalok magas színvonalú elméleti oktaI tását és gyakorlati képzését. Az utóbbi években ; a debreceni, a keszthelyi és a mosonmagyaróvári ; agrártudományi főiskolák tanügyi és kollégiumi épületeinek korszerűsítése, az Agrártudományi : Egyetem most folyó csaknem 200 millióba ke\ íc-ülő bővítése és a többi mezőgazdasági egyetem tervezett, s a közeljövőben megvalósuló korszerűsödése mind olyan hasznos beruházás, amely segíti, hogy még jobban képzett, szocialista gondolkodású fiatal szakembereket adjunk a termelő üzemeknek. A mezőgazdaság középszintű szakember' ellátását hosszú időn át a mezőgazdasági középfokú technikumok biztosították. Ez az iskola, típus kedvező hagyományokra és eredményekre tekint vissza. Az elmélet és a gyakorlat összhangja itt valósult meg a legjobban, s az oktató és nevelő munkát jól képzett, pedagógiai és szak, mai gyakorlattal bíró tanárok végzik. Igen nagy | segítséget adtak több tízezer paraszt embernek, | hogy levelező úton megszerezzék technikumi kéj pesítésüket. Ezekben az iskolákban 1961 és 1965 között közel 7000 fiatal szerzett technikusi képesítést. Egyetértek azonban Ilku elvtárssal abban, hogy ezek az iskolák nem tudják közvetlenül megfelelő szakképzettségű és gyakorlatú technikusokkal ellátni a mezőgazdaságot. Ennek legfőbb oka az, hogy a középfokú technikum négy éve kevés a megnövekedett közismereti és szakmai tananyag elsajátítására. Ezenkívül a technikumból kikerült 18 éves fiatalemberek a nagyüzemek megnövekedett szakmai vezetési követelményeinek sem tudnak eleget tenni. Ez az oka annak, hogy a fiatal technikusok elhelyezése az utóbbi időben sok problémát okozott, s jelentős hányaduk a mezőgazdaságtól távol helyezkedett el. Ma már a technikusi képesítéshez kötött munkakörök nagyobbik része magasabb végzettséget és jelentős üzemi előgyakorlatot igényel.. Az ilyen munkakörök száma gyarapodni fog. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére a jövőben kialakítandó, mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségen alapuló technikusképzés és elsősorban a felsőfokú mezőgazdasági technikumi oktatás megfelelő lehetőséget nyújt. A felsőfokú technikumok létrehozását sürgette a megfelelő színvonalon képzett gépész, állattenyésztő és egyéb szakemberek hiánya is. A felsőfokú technikumokat a meglevő iskolai kapacitás kihasználásával csak úgy lehetett létrehozni, hogy az oktatás megkezdésével egyidejűleg tettünk intézkedéseket a szükséges iskolahálózat kialakítására. Ez a helyzet esetenként átmeneti zsúfoltságot és nehézségeket okozott. Az ugrásszerűen megnövekedett szakemberigény kielégítésére ezt mégis meg kellett tenni. A számos probléma ellenére az intézetek oktatói lelkiismeretes munkával elismerésre méltó eredményeket értek el. Lehetővé vált a